Avi/ujkelet.live
A háború 797. napja : Jó reggelt!
Zárlat: A viharos időjárás közepette Ejal Zamir vezérkari főnök új biztonsági irányelveket és korlátozásokat adott ki a teljes katonaság számára.
A katonák legalább péntek reggel 6 óráig nem hagyhatják el bázisaikat és nem mehetnek eltávra hétvégére.
Minden szabadtéri kiképzési tevékenység tilos, mind gyalogosan, mind járművekben, bár kivételeket vezérőrnagyi rangú tisztek engedélyezhetnek. Az irányelvek értelmében szigorúan tilos a navigációs és álcázós, vagy hasonló gyakorlatok.
Az éjszakai szabadban tartózkodás tilos, kivéve, ha „műveleti szükségletek” indokolják, és azt a regionális hadosztály parancsnokának kell jóváhagynia.
A rutinszerű biztonsági tevékenységeket a „létfontosságú tevékenységekre” korlátozzák, és a gyalogosan vagy járművekkel végzett egyéb operatív mozgásokat is „csak a legszükségesebbekre” korlátozzák. A logisztikai mozgásokat egy ezredesnek vagy egy hadtestparancsnoknak kell jóváhagynia.
Gáza: Izraeli telepes aktivisták léptek be tegnap este a Gázai övezetbe, az izraeli erők nem sokkal később elfogták őket.
A közösségi médiában keringő videón egy férfi látható, aki azt állítja, hogy Gázában van, miközben egy facsemetét tart a kezében, amelyet állítása szerint a térségben szándékozik elültetni.
„Azért jöttünk, hogy a gázai zsidó telephez ültessünk. Izrael egész földje a miénk” – mondta.
A hadsereg szerint a civileket a biztonsági kamerákat figyelő katonák végig figyelemmel kísérték. A környéken állomásozó csapatok elfogták a gyanúsítottakat, visszavitték őket Izraelbe, és átadták őket a rendőrségnek kihallgatás céljából.
„Az Izraeli Védelmi Erők hangsúlyozza, hogy a harci övezetbe való belépés tilos, veszélyezteti a civileket, és megzavarja az Izraeli Védelmi Erők csapatainak tevékenységét a térségben” – közölte a hadsereg.
Tűzszünet: Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy a jövő év elején bejelenti a Gázai övezet háború utáni irányítását felügyelő Béketanács tagjait, ami a legújabb jele annak, hogy a folyamat megrekedt.
A második fázisról és a Hamász terrorszervezet leszereléséről szóló tárgyalások még kezdeti szakaszban vannak, amely Izrael szerint a Gázai övezet újjáépítésének előfeltétele, az utolsó megölt túsz átadása mellett. Az Egyesült Államoknak még egyetlen országot sem sikerült meggyőznie arról, hogy csatlakozzon a Nemzetközi Stabilizációs Erőkhöz, amelyre szükség lesz az izraeli hadsereg felváltására Gáza keleti felében.
Ahogy közeledik a kéthetes határidő, amelyet az amerikai tisztviselők december 4-én adtak meg az újságíróknak az második fázisba való átmenet bejelentésére, egy riporter a Fehér Házban megkérdezte Trumpot, hogy mikor fogja bejelenteni a Béketanács összetételét.
„Jövő év elején megcsináljuk” – válaszolta Trump.
Megismételte, hogy a testületet ő fogja vezetni, és számos olyan világvezetőből áll majd, akik érdeklődést mutattak a csatlakozás iránt. Eddig senki sem jelentkezett.
A tanács szerepe nagyrészt szimbolikus lesz, mint egy középszintű végrehajtó bizottság.
A Hamász: Khaled Mas’al, a Hamász terrorszervezet egyik vezetőjének nyilatkozata szerint a terrorszervezet „tárolhatja” a fegyvereit, de nem adja át azokat, ahogy azt Trump átfogó gázai tűzszüneti terve előírja.
„Vannak olyanok, akik ránk akarják erőltetni a saját elképzeléseiket, ellentétben a palesztin, arab és muszlim állásponttal” – nyilatkozta Mas’al az Al Dzsazírának. „Például az ellenállás (a Hamász) fegyvereinek kérdése.”
„A teljes leszerelés gondolata elfogadhatatlan az ellenállás számára. Amit javasolnak, az a (fegyverek) befagyasztása vagy tárolása… hogy garanciákat nyújtsanak minden katonai eszkaláció ellen Gázából az izraeli megszállással”.
A palesztinok tapasztalata az, hogy „amikor a palesztint lefegyverzik… mészárlások következnek” – állította Mas’al, felidézve az 1982-es libanoni Szabra és Satila menekülttáborban történt mészárlást, amely a Palesztinai Felszabadítási Szervezet országból való kiutasítása után történt.
„Egy palesztin lefegyverzése a lelkétől való megfosztást jelenti” – jelentette ki.
Mas’al „megszállásként” elutasította a Nemzetközi Stabilizációs Erők felállítását is. Másrészt a Hamásznak „nincs kifogása az ellen, hogy egy nemzetközi stabilizációs erő legyen a határokon”, példaként említve az UNIFIL-t, a dél-libanoni nemzetközi békefenntartó erőt, mely kudarcot vallott a Hezbollah terrorszervezet megfékezésében.
Mas’al a Hamász 2023. október 7-i dél-izraeli invázióját is dicsérte, mondván, hogy bár Gáza valamint Júdea és Szamária is súlyos árat fizetett érte, az azt követő Izraellel vívott háború leleplezte az ország „ronda arcát”, és új életet adott a palesztinok ügyének az amerikai és európai fiatalok körében.
„Az amerikai fiatalok ötvenegy százaléka nemcsak a palesztin ügyet, hanem a Hamászt is támogatja” – mondta.
Először: Az Amnesty International első alkalommal vádolja emberiség elleni bűncselekményekkel a Hamászt és más palesztin fegyveres csoportokat a 2023. október 7-i gázai háborút kirobbantó támadás során és azt követően.
„Palesztin fegyveres csoportok megsértették a nemzetközi humanitárius jogot, háborús bűncselekményeket és emberiség elleni bűncselekményeket követtek el a 2023. október 7-én kezdődött dél-izraeli támadásaik során” – áll az emberi jogi szervezet 173 oldalas jelentésében.
Az Amnesty International, amely korábban háborús bűncselekményekkel vádolta meg a Hamászt október 7-ért, hozzáteszi, hogy a terrorszervezet „továbbra is megsértette a nemzetközi jogot és bűncselekményeket követett el a túszok fogva tartásával és bántalmazásával, valamint a birtokában lévő holttestek visszatartásával”.
UNRWA: Donald Trump amerikai elnök kormányzatának tisztviselői előrehaladott tárgyalásokat folytatnak terrorizmussal kapcsolatos szankciók bevezetéséről az ENSZ palesztin menekültekkel és leszármazottaikkal foglalkozó ügynökségére, az UNRWA-ra.
Az ENSZ magas rangú tisztviselői és az ENSZ Biztonsági Tanácsa a segélynyújtás gerincének nevezték az UNRWA-t a Gázai övezetben.
Washington sokáig az UNRWA legnagyobb adományozója volt, de 2024 januárjában leállította a finanszírozást, miután Izrael azzal vádolt meg körülbelül egy tucat UNRWA-alkalmazottat, hogy részt vettek a gázai háborút kiváltó Hamász-támadásban. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezután idén októberben azzal vádolta a ügynökséget, hogy a „Hamász leányvállalatává” vált, amelyet az Egyesült Államok 1997-ben terrorszervezetnek nyilvánított.
Nem világos azonnal, hogy a jelenlegi amerikai tárgyalások a teljes ügynökség, vagy csak bizonyos UNRWA-tisztviselők, illetve működésének egyes részeinek szankcionálására összpontosítanak-e, és úgy tűnik, az amerikai tisztviselők még nem döntöttek arról, hogy pontosan milyen típusú szankciókat alkalmaznának az UNRWA ellen.
Bármilyen, az egész szervezet elleni átfogó lépés további krízisbe sodorhatja a menekültek segítésére irányuló erőfeszítéseket és megbéníthatja az UNRWA-t.
Moszad: Binjámin Netanjahu miniszterelnök jóváhagyta David Barnea leköszönő Moszad-főnök jelöltje, „Alef” kinevezését helyettes igazgatónak, közölte tegnap a Miniszterelnöki Hivatal a Moszad nevében kiadott közleményében.
A közlemény szerint Alef a Moszad igazgatói posztjára is jelölt volt, és „több mint két évtizede szolgál a szervezetben különféle szerepkörökben, a műveleti élvonal középpontjában, és két műveleti részleget vezetett”.
Alef Ajint váltja majd, aki az elmúlt két évben a Moszad igazgatóhelyettese volt, „amikor a szervezet operatív tevékenységét vezette, és jelentősen hozzájárult a Moszad eredményeihez” – zárul a közlemény.
Egy, a miniszterelnökhöz közel álló forrás szerint Alef kinevezése „tükrözi Netanjahu miniszterelnök Moszadba és annak kiemelkedő személyzetébe vetett bizalmát, és a szervezet elmúlt két évben folytatott offenzív tevékenységének folytatását jelenti”.
Bár a forrás szerint a lépés Netanjahu bizalmát jelenti, a miniszterelnök a múlt héten katonai titkárát, Roman Gofman vezérőrnagyot nevezte ki a Moszad következő igazgatójának. A miniszterelnök döntése, hogy a Moszadon kívüli személyt nevez ki, a Moszad vezetésébe vetett bizalom hiányát tükrözi.
The post Behatolás Gázába, tűzszünet, Amnesty és a Moszad first appeared on Új Kelet Live.

