ujkeletlive

Cfát, az eltűnések Bermuda-háromszöge

A három évvel ezelőtt Izraelbe bevándorolt etióp család kislányával a cfáti Zsidó Ügynökség befogadóközpontjában lakott, Kaszaut utoljára 2024. február 25-én, az esti órákban látták lakhelye közelében. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy barátaival indult el szórólapokat osztani az önkormányzati választások egyik jelöltje számára, azóta nem látták. 

A risón-lecijóni békebíróság másfél évvel, az akkor 9 éves éves Hajmanut Kaszau eltűnése után jóváhagyta a rendőrség kérését, és teljes hírzárlatot rendelt el az ügy nyomozása minden részletére.

A rendőrség ezidáig nem talált eltűnésére, vagy elrablására utaló egyértelmű nyomokat, ugyanakkor a család kritikákat fogalmazott meg már a kezdetektől fogva a hatóság felé, azt állítva, hogy az ügyet nem kezelik gyerekrablásként, holott szerintük az eltűnés módja bűncselekmény gyanúját veti fel.

A család a másfél éve elakadt nyomozást etióp származásuk miatti elhanyagoltságnak tudják be, és a rendőrségi vizsgálat kiszélesítését, országos egységek bevonását, illetve az ügy egyértelmű emberrablásként való kezelését követelik. A hozzátartozók úgy érzik, hogy héberül nem tudó új bevándorlóként, és bőrszínük miatt kevesebb figyelmet kap a kislány esete, aki nem mellesleg a Zsidó Ügynökség felelőssége alá tartozó befogadóközpontból tűnt el. Továbbá, az eset  bejelentését  követően a rendőrség csak két nappal később vetett be helikoptert keresésére.

Az ügyben ezidáig nem történt letartóztatás, és nem emeltek vádat, a rendőrség nem tud konkrét gyanúsítottat vagy valószínűsíthető forgatókönyvet felmutatni. A kislány eltűnését követő napokban és hetekben kiterjedt keresési akció indult Cfátban és környékén, amely magában foglalta nyílt területek, erdők és hegyvidéki részek átfésülését. Helikoptereket, kutyás egységeket és speciális alakulatokat vetettek be önkéntesek, biztonsági erők, és mentőalakulatok részvételével. Ellenőrizték a térfigyelő kamerákat, és a közlekedési útvonalakat, majd később a keresést a városon kívüli területekre is kiterjesztették, emellett a rendőrség és a hadsereg speciális egységeinek technológiáit is bevetették, szakértő nyomkövetők, régészek, talajkutatók, és holttestmaradványok felkutatására kiképzett kutyás egységek segítségével. Több ezer rendőr, katona, mentő és civil vett részt a keresésben, amelyhez polgári cégek is csatlakoztak, a tűzoltóság kiszivattyúzta lakóhelye közelében lévő kutakat és emésztőgödröket, hőkamerás drónok pásztázták végig Cfát városát, és a környező erdőket, eredménytelenül.

A rendőrséghez érkező lakossági bejelentések sem vezettek áttöréshez, ahogyan a Zsidó Ügynökség által a nyomravezetőnek felajánlott 100 ezer sékeles jutalom sem.

A család a közelmúltban Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterhez fordult, aki azt ígérte, hogy a Sábák belbiztonsági szolgálat főnökét, David Zinit is bevonja a nyomozásba. Végül egy héttel ezelőtt a rendőrség úgy döntött, hogy az ügy irányítását átadják a Lahav 433 elit egységének.

Egyelőre azonban semmilyen konkrét fejleményről nem érkezett jelentés, kivéve a  Keshet jelentését, miszerint két nappal korábban kísérlet történt egy be’ersevai kislány elrablására, aki korábban Cfátban élt, és állítólag Kaszau barátnője volt. A riport arra következtet, hogy a gyanúsított ismerhette az eltűnt kislányt is. A rendőrség vizsgálja beer-sevai, kamerával rögzített eseményt, miszerint a férfi – akinek személyazonossága ismert, a kislány otthonához ment, aki sikítva elmenekült. A jelenleg Be’erseván elő kislány, Kaszau eltűnésekor a közelében volt, és tanúvallomást is tett az ügyben.

Kaszau eltűnése kapcsán, a rendőrségbe vetett bizalom jelentős megcsappanásán kívül, ismét előtérbe kerültek az úgynevezett „izraeli Bermuda-háromszög” rejtélyes esetei Cfáton és térségében. Moisi Kleinerman (16) 2022-ben Meron környékén; Mose Eliezer Ilovitz 2019-ben (37) Rafael Háim Haddad 2022-ben; valamint Dávid Jiszráel Fadida (28) tavaly októberben tűnt el.

Diplomácia – Trump szigorítja a beutazási korlátozásokat

Donald Trump elnök tegnap este újabb rendeletben jelentette be a beutazási korlátozások kiterjesztését több országra, köztük Szíriára, valamint a Palesztin Hatóságra vonatkozóan; a Fehér Ház indoklása szerint a lépés „a nemzetbiztonság megerősítése ésszerű, adatalapú korlátozások útján” történt. A közlemény, továbbá hangsúlyozza, miszerint az érintett országokban „bizonyított, tartós és súlyos hiányosságok vannak az átvilágítási, ellenőrzési és információmegosztási rendszerekben. A cél a nemzet védelme a nemzetbiztonságot és a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szemben.”

Ilymódon, a rendelet teljes körű beutazási korlátozásokat vezet be Burkina Faso, Mali, Niger, Dél-Szudán és Szíria állampolgáraival szemben, valamint a Palesztin Hatóságtól származó úti okmányokkal rendelkezők esetében; emellett Laoszra és Sierra Leonéra teljes korlátozásokra változtatták a korábban érvényes részleges tilalmakat.

Ezenfelül részleges beutazási korlátozásokat vezetnek be 15 ország – Angola, Antigua és Barbuda, Benin, Elefántcsontpart, Dominika, Gabon, Gambia, Malawi, Mauritánia, Nigéria, Szenegál, Tanzánia, Tonga, Zambia és Zimbabwe állampolgárai esetében.

A végrehajtás kivételeket tartalmaz a jogszerű állandó lakosok, a már meglévő vízummal rendelkezők, bizonyos vízumkategóriák – sportolók és diplomaták, valamint azok esetében, akiknek belépése „az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja,” ugyanakkor a rendelet jelentősen szűkíti a családegyesítésen alapuló bevándorlóvízumok kivételeit, arra hivatkozva, hogy „bizonyított csalási kockázatot hordoznak.”

Az Ahmed Al-Saraa szír elnökkel való jó kapcsolatok ellenére, a Szíriára vonatkozó korlátozások kapcsán a Fehér Ház közölte, miszerint az ország „egy hosszú polgári zavargásokkal, és belső harcokkal teli időszakból lép kifelé. Bár az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben igyekszik kezelni a biztonsági kihívásokat, Szíria továbbra is nélkülözi a megfelelő központi hatalmat az útlevelek vagy polgári okmányok kiállításához, és nem rendelkezik megfelelő átvilágítási és ellenőrzési mechanizmusokkal,” míg a Palesztin Hatóságot illetően megjegyzi, hogy „az Egyesült Államok által terrorszervezetként nyilvántartott csoport aktívan működik Ciszjordániában vagy a Gázai övezetben, és amerikai állampolgárokat öltek meg. Emellett a térségben zajló legutóbbi háború valószínűleg károsította az átvilágítási, és ellenőrzési képességeket. Ennek fényében, és figyelembe véve a Palesztin Hatóság gyenge vagy nem létező ellenőrzését ezek felett a területek felett, jelenleg nem lehetséges megfelelő ellenőrzést végezni és jóváhagyni azok belépését az Egyesült Államokba, akik a Palesztin Hatóság által kiállított vagy jóváhagyott úti okmányokkal próbálnak utazni.”

A Fehér Ház közleménye összességében a rendelet korlátozásainak szükségességét hangsúlyozza azok esetében, akikre nem áll rendelkezésre elegendő információ a kockázatok felméréséhez; külön kiemelve az elnök szerepét annak biztosítására, hogy „azok, akik belépést kérnek országunkba, ne ártsanak az amerikai népnek.” Végezetül, a közlemény megjegyezi, hogy „a korlátozások országonként célzottak, az érintett államokkal való együttműködés ösztönzése érdekében, valamint az egyes országok sajátos körülményeinek elismerésével,” – utalva arra, hogy korlátozott országokban többnyire széles körű korrupció létezik, hamis vagy megbízhatatlan polgári okmányokkal és bűnügyi nyilvántartásokkal rendelkeznek, illetve hiányos vagy nem létező születésnyilvántartási rendszereik vannak, majd arra a következtetésre jut, miszerint a vízum lejárta utáni túltartózkodás magas aránya az Egyesült Államok bevándorlási törvényeinek semmibevételét jelzi, és közvetlen kockázatot jelent az amerikai állampolgárokra.

The post Eredménytelen a másfél éve eltűnt cfáti kislány keresése first appeared on Új Kelet Live.