ujkeletlive
Az ultraortodox katonai szolgálat elleni tüntetésén egy buszsofőr a tiltakozók közé hajtott; a 14 éves Joszéf Eizental életét vesztette, miután beszorult a kerekek alá, míg további három tüntető megsérült. A buszsofőrt letartóztatták, és annak ellenére, hogy a rendőrségi vizsgálat egyelőre zajlik a kormány képviselői gyilkosságnak nevezték a történteket.
Az ultraortodox pártok, akik jelenleg a kormány félig kinn félig benn tagjai a kormánynak a jesiva tanulók besorozása miatti tiltakozásként folyamatosan tüzes utcai demonstrációra szólítják fel közösségüket. A feszültséget tovább fokozó Knrszetben elhangzó nyilatkozataik nyomán a jeruzsálemi utcákra vonuló fiatalok tüntetései rendre a rendőrök, a helyszínen tudósító média, és áthaladó járművek elleni agresszív támadásokkal szoktak végződni.
Vezető ultraortodox rabbik Dov Lando és Moshe Hillel Hirsch legutóbb Bnei Brakban ünnepelték két jesiva-hallgató dezertőr szabadulását a katonai börtönből, nyíltan arra utasítva közösségük szolgálatra kötelezett fiataljait, hogy hagyják figyelmen kívül az izraeli hadsereg behívóit.
Hasonló feltüzelt hangulatban vonultak tegnap este az utcára Jeruzsálemben a sorozás ellen tüntetők, a gyanú szerint az incidens a Jirmejahu utcában kezdődött, ahol fiatalok elállták a busz útját, és megtámadták a sofőrt. A jármű elindult, de két fiú felkapaszkodott a járműre – az egyikük a 14 éves áldozat. A buszsofőr a Jirmejahu-Szamgar kereszteződésnél befordult, majd körülbelül 400-500 méter után állt meg, addig vonszolva a kerekek közé szorult áldozatot. A mentők szerint a buszra felkapaszkodott Eizentalon kívül további három fiatal könnyebben sérült.
A gázolással gyanúsított sofőrt a rendőrség letartóztatta, ugyanakkor tisztázásra került:
- az eset azután történt, hogy a busz vezetőjét zavargók támadták meg egy olyan területen, amely kívül esett a hivatalosan engedélyezett tüntetési zónán;
- továbbá, a rendőrség megerősítette, hogy a sofőr hívta a 100-as segélyhívót és segítséget kért a támadások miatt – még mielőtt elütötte volna a tüntetőket,
- az elsődleges vizsgálatok szerint a kereszteződés nyitva volt a forgalom előtt, és nem a rendőrség által lezárt területen történt. Ezen a ponton a rendbontók elállták a busz útját, akadályozva a forgalmat, és valós veszélynek kitéve az ott közlekedőket, – közölte a rendőrség
- a sofőr elsődleges kihallgatása során elmondta, hogy megtámadták, és ezt követően történt az eset.
Politikai visszhangok
A sofőr elsődleges kihallgatása, és eddig ismert tények ellenére Miki Zohar (Likud) kulturális és sportminiszter „gyilkosságnak” nevezte a történteket, mondván – „ma este egy vörös és veszélyes vonalat léptünk át. Semmilyen ideológiai vita nem igazolja egy zsidó fiú meggyilkolását.”
Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter szerint a rendőrség minden nyomozati irányt vizsgál, míg Beni Gantz (Kék-Fehér) arra figyelmeztetett, hogy „egy 14 éves fiúnak semmilyen körülmények között nem szabadna az úton lelnie halálát, és a rendőrségnek le kell folytatnia a vizsgálatot, és le kell vonnia a tanulságokat a tüntetések biztosításával kapcsolatban.”
Az ultraortodox pártok a busz vezetője elleni fellépésre szólítottak fel, – „megdöbbenéssel fogadtam a jeruzsálemi borzalmas esetről szóló jelentéseket. Arra szólítom fel a rendőrséget, hogy a maximális szigorral sújtson le a sofőrre,” – közölte Jichák Goldknopf (Jahadut HaTora), míg a Sász vezetője Árje Deri úgyszintén teljes körű igazságszolgáltatást követelt.
Dani Levi rendőrfőkapitány a kedélyek megnyugtatására szólított fel, ugyanakkor Iszrael Eichler képviselő további olajat öntve a tűzre szintén gyilkosságot emlegetve kijelentette – „senki ne tegyen úgy, mintha meglepődne, a ma esti kegyetlen gyilkosság a média, az igazságszolgáltatás, és a Kneszet uszításának közvetlen következménye a háredik ellen. Figyelmeztettünk, hogy ez vérontáshoz fog vezetni.”
A héber médiának nyilatkozó szemtanúk megerősítették, hogy „a Jirmejahu utcában a tüntetők megállították a sofőrt és leköpték. Látta, hogy nincs menekvése, nekihajtott az ultraortodoxoknak, és elgázolta őket.”
A rendőrség állítását tagadva, a tüntetés szervezői hangsúlyozták, hogy hivatalosan bejelentett tiltakozásra és nem zavargásra került sor Jeruzsálemben, és állításuk szerint az incidens előtt nem történt a sofőr elleni erőszak.
A demonstráció után a rabbik felhívására a tömeg folytatta a táncot, mintha nem lenne tudomásuk arról, hogy egy fiú életét vesztette.
Tegnap este az ultraortodox negyedek lakói a gázolás miatti bosszúból kövekkel dobálták meg az arab busz- és taxisofőröket.
Diplomácia vagy a megfélemlítés filozófiája – meddig mehet el Trump az országok megtámadásában
Donald Trump elnök által vezetett venezuelai rajtaütést követően, további igényeket jelentett be, többek között a NATO tagállam Grönland annektálására vonatkozóan.
A Fehér Ház szerint „az amerikai hadsereg alkalmazása mindig egy lehetőség,” nyíltan alátámasztva az elnök korábbi állításait a szigetország irányítására vonatkozóan.
„Trump elnök közismerten világossá tette, hogy Grönland megszerzése az Egyesült Államok nemzetbiztonsági prioritása, és létfontosságú ellenfeleink elrettentése szempontjából az északi-sarkvidéki térségben,” – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője, majd tovább folytatva – „az elnök és csapata számos lehetőséget mérlegel e fontos külpolitikai cél elérése érdekében, és természetesen az amerikai hadsereg bevetése mindig az elnök, mint főparancsnok rendelkezésére álló opció.”
Grönland azonban nem az egyetlen célpont, Trump és külügyminisztere Marco Rubio egyaránt arra figyelmeztet, hogy Venezuela után Kolumbia és Kuba lehet a következő a Fehér Ház új regionális doktrínájának értelmében.
Ilymódon a Trump-kormányzat a Monroe-doktrína modernizált változatát (Trump-függeléket) alkalmazva kívánja helyreállítani az amerikai dominanciát a nyugati féltekén, – jelentette az Axios.
Az Air Force One fedélzetén Trump éles támadást intézett Gustavo Petro kolumbiai elnök ellen, és „beteg embernek” nevezve, azzal vádolta meg, hogy kormánya aktívan részt vesz az Egyesült Államokba irányuló kokainkereskedelemben. Majd arra a kérdésre, hogy terveznek-e a venezuelaihoz hasonló katonai műveletet Kolumbiában, Trump sokatmondóan annyit válaszolt: „jól hangzik számomra,” mire a kolumbiai elnök rágalmazásnak nevezte a vádakat, és felszólította Latin-Amerikát, hogy ne hagyják magukat szolgasorba taszítani.
Hasonló kijelentéseket tett Rubio, aki régóta a kubai rezsim egyik legkeményebb kritikusa, mondván „Havanna sem érezheti magát biztonságban, ha ott élnék és a kormány tagja lennék, legalább egy kicsit aggódnék.”
Trump szerint Kuba gazdasága a venezuelai olajszállítmányok kiesésével végleg térdre kényszerült, és a kommunista rezsim katonai beavatkozás nélkül is a bukás előtt áll.
Latin Amerikán kívül Trump Gáza irányítását is átveszi egy Béketanács révén, a szíriai és libanoni regionális koordináció végett pedig egy „fúziós sejt” létrehozására készül ammani mintára, amely a diplomáciai, katonai és hírszerzési információk megosztását szolgálná a szövetségesekkel. Nicolas Maduro venezuelai elnök elleni amerikai fellépés pedig hasonló üzenetet közvetít Irán és szövetségesei számára is.
Trump nagyszabású tervei, közöttük Mexikó, és Grönland vonatkozásában azonban a háborús jogkörökről szóló törvény (War Powers Resolution) aktiválásába ütközhet a demokraták részéről. Az Axios egyes képviselőket idéz, miszerint a kormányzat lépései már a „25. alkotmánykiegészítés területére” (az elnök alkalmatlanságának vizsgálata) vezetnek.
The post A sorozás elleni tüntetésen egy buszsofőr halálra gázolt egy háredi fiatalt first appeared on Új Kelet Live.
