A csontvelőnk egy rendkívüli hely, ahol másodpercenként több millió új vérsejt születik. Ehhez a hatalmas munkához az őssejteknek és az őket támogató sejteknek szoros összhangban kell dolgozniuk. Az idő múlásával azonban ez a finom egyensúly felborulhat. Az öregedés és a hosszan tartó gyulladások miatt a sejtek közötti kommunikáció zavarossá válik, ami utat nyit a leukémia és más súlyos vérképzőszervi betegségek felé – írja a SciTech Daily cikke.
Fotó: NEMES LASZLO/SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA
A leukémia kialakulásához vezető út
A tudósok rájöttek, hogy a betegség korai szakaszában a csontvelő „segítő” sejtjei kicserélődnek, az egészséges sejtek helyét pedig gyulladásos sejtek veszik át. Ezek az új lakók egy káros, önfenntartó folyamatot indítanak el:
- Folyamatosan gyulladáskeltő anyagokat bocsátanak ki.
- Zavarják a normális vérképzést.
- Segítik a mutáns őssejtek szaporodását.
Hogyan jöttek rá erre a tudósok?
Egy nemzetközi kutatócsoport modern technológiával vizsgálta a csontvelő belsejét. Először összehasonlították az egészséges és a veszélyeztetett emberek csontvelő-mintáit. Ezt követően egy speciális eljárással megnézték, mi zajlik az egyes sejttípusokban. Végül egy számítógépes program segítségével elkülönítették a hibás sejteket az egészségesektől.
Meglepő felismerés: nem a mutáns sejt a főbűnös
A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye, hogy nem a mutáns sejtek okozzák közvetlenül a gyulladást. Ehelyett a csontvelő egész környezete alakul át káros irányba. Ez a felismerés teljesen új alapokra helyezi a gyógyítást:
a rákos sejtek kizárólagos támadása helyett a környezetet kellene rendbe hozni.
Új remény a gyógyításban
A kutatás szerint több módon is beavatkozhatunk a jövőben. A megfelelő gyulladáscsökkentő terápiák segíthetnek megőrizni a csontvelő egészségét, és lassíthatják a káros folyamatokat.
A gyulladásos sejtek megjelenése ráadásul már évekkel a tünetek előtt jelezheti a közelgő bajt, így a kezelés is hamarabb elkezdődhet.
A szakemberek szerint a gyógyszerek hatása akkor lehet a legerősebb, ha nemcsak a beteg sejteket célozzák, hanem a csontvelő környezetének helyreállítására is figyelnek.
Ezek az eredmények nemcsak a vérbetegségeknél fontosak, hanem segítenek megérteni az öregedéssel járó egyéb krónikus betegségeket is.
