Avi/ujkelet.live
Irán napokon belül új legfőbb vezetőt nevezhet ki
A háború 2. napja: Irán kormánya gyors utódlást ígér Ali Hamenei legfőbb vezető likvidálását követően, miközben ellentmondásos hírek érkeznek más magas rangú tisztviselők sorsáról az amerikai-izraeli katonai hadjárat árnyékában.
A legfrissebb fejlemények: Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter a katari Al Dzsazírának adott interjújában közölte: az ország vezetése akár „egy-két napon belül” kiválaszthatja az új legfőbb vezetőt.
- A figyelmeztetés: Araghcsi szerint a likvidálás „még veszélyesebbé és bonyolultabbá” teszi az agressziónak nevezett konfliktust, és új szempontokkal bővítheti azt.
Miért fontos ez? A külügyminiszter szerint a támadók nem érték el céljaikat, és a helyzetet a tavaly júniusi harchoz hasonlította.
- Emlékeztető: Felidézte, hogy akkor 12 nap után az USA és Izrael „kénytelen volt feltétel nélküli tűzszünetet kérni”.
- Ellentmondás: Míg Irán ezt kudarcként állítja be, Izrael és az Egyesült Államok akkor sikeres, céljait elérő akcióként kommunikálta a műveletet.
Rejtély Mahmúd Ahmadinedzsad körül
Zavaros hírek keringenek a korábbi iráni elnök sorsáról: egyes források a haláláról, mások az információk cáfolatáról számolnak be.
- A jelentések: Izraeli és nemzetközi médiumok arról írtak, hogy Ahmadinedzsad szombaton életét vesztette az otthonát ért támadásban.
- A cáfolat: Az Iran Labor News Agency (ILNA) közölte, hogy a hírek nem megerősíthetők. Sőt, az ügynökség egy, a volt elnökhöz közel álló forrásra hivatkozva „hamisnak” nevezte a „mártírhalálról” szóló pletykákat.
- Hivatalos csend: Jelenleg sem Izrael, sem Irán nem adott ki hivatalos állami közleményt az ügyben.
Izrael lecsapott a rezsim „elnyomó gépezetére” Teherán szívében
Az izraeli hadsereg vasárnap több tucat vadászgéppel precíziós csapásokat hajtott végre Teheránban, célba véve a rezsim kulcsfontosságú irányító központjait.
- A fő célpont: Megsemmisült az iráni belbiztonsági erők vezérkara. A központ felelt az „iráni nép brutális elnyomásáért” és a földi egységek koordinálásáért.
- Thar-Allah Főhadiszállás: Az izraeli erők kiiktatták a Forradalmi Gárda Teherán biztonságáért felelős speciális egységének komplexumát is.
Amerikai beavatkozás: B-2-esek és süllyedő hadihajó
Az Egyesült Államok jelentősen fokozta részvételét a közös hadműveletben, bevetve a legmodernebb légi technológiát.
- Lopakodók akcióban: Egy amerikai védelmi tisztviselő a Fox Newsnak megerősítette, hogy négy B-2 Spirit lopakodó bombázó közvetlenül az USA-ból repülve több tucat 2000 fontos (kb. 900 kg-os) bombát dobott le Irán föld alatti ballisztikus rakétabázisaira.
- Tengeri veszteség: Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közölte, hogy elsüllyesztettek egy Dzsamaran-osztályú korvettet az Ománi-öbölben. A hadihajó a jelentés szerint a Csábahár kikötőjénél süllyed a tengerfenékre.
Amerikai áldozatok és felkészülés egy elhúzódó háborúra
A CENTCOM bejelentette az első hivatalos áldozatokat az iráni konfliktus kezdete óta.
- Mérleg: Három amerikai katona elesett, öten pedig súlyosan megsebesültek. Többen könnyebb repeszsérüléseket és agyrázkódást szenvedtek, ők hamarosan visszatérhetnek a szolgálatba.
- A körülmények: A CENTCOM egyelőre nem közölt részleteket a halálesetek pontos körülményeiről, de megerősítette, hogy Irán az elmúlt napban ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadott amerikai katonai létesítményeket a Közel-Keleten.
Propaganda vs. Valóság: Az USS Abraham Lincoln állapota
Az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy négy ballisztikus rakétával eltalálták az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót.
- Cáfolat: A CENTCOM határozottan tagadja a találatot. Közleményük szerint a rakéták „a közelébe sem mentek” a hajónak.
- Aktív státusz: A hordozó továbbra is folyamatosan indítja a harci repülőgépeket az iráni rezsim elleni hadműveletek támogatására.
Mi várható? – „Nem napok, hanem hetek”
Egy amerikai tisztviselő az Al Dzsazírának adott nyilatkozatában hűtötte a gyors befejezéssel kapcsolatos várakozásokat.
- Időtáv: Az USA arra számít, hogy a háború hetekig fog tartani, és felkészültek egy elhúzódó összecsapásra.
- Bizonytalanság: Washington egyelőre vizsgálja, hogy Hamenei kiiktatása hogyan befolyásolja Irán katonai válaszlépéseit.
- Prioritás: A jelenlegi fókusz az iráni rakétakapacitások teljes megsemmisítésén van, de a támadások átfogó értékelése még időt vesz igénybe.
Irán válaszcsapásai
Pusztítás a csillogó metropoliszokban: Az elmúlt 24 órában Irán drónokkal és rakétákkal támadta az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Omán területeit, jelentős károkat okozva a civil infrastruktúrában.
- Abu-Dzabi: Egy elfogott drón törmelékei megrongálták az Etihad Towers épületegyüttest, ahol az izraeli nagykövetség is üzemel. Egy nő és gyermeke könnyebben megsérült. Támadás érte az Al Salam haditengerészeti bázist is, ahol tűz ütött ki.
- Dubaj: Sérülések történtek lakóházakban, és károk keletkeztek a világ egyik legforgalmasabb repülőterén, a Burj Al Arab szállodánál és a Pálma-szigeten is. A Jebel Ali kikötőben tűz pusztít.
- Oman és Katar: Ománt a konfliktus kezdete óta először érte találat (Duqm kikötője), Dohában pedig egy ipari zónában keletkezett tűz lehulló törmelékek miatt.
Szaúd-Arábia a tűzvonalban: Rijád sikeresen hárította el az iráni rakétákat, amelyek a nemzetközi repülőteret és az amerikai személyzetnek otthont adó Prince Sultan légibázist vették célba.
- Katonai felhatalmazás: A CNN szerint Mohamed bin Szalmán trónörökös (MBSZ) engedélyt adott a szaúdi hadseregnek az Irán elleni közvetlen csapásmérésre, amennyiben a királyságot további támadások érik.
- Amerikai hátszél: Donald Trump amerikai elnök egy telefonbeszélgetés során teljes támogatásáról biztosította a trónörököst a szükséges válaszlépések kapcsán.
Az Öböl-menti együttműködési Tanács (GCC) külügyminiszterei ma este online válságértekezletet tartanak a repülőterek lezárása miatt.
- A tét: A tanácskozás célja egy egységes válaszlépés koordinálása az iráni agresszióval szemben.
- Gazdasági hatás: A világ legfontosabb légi közlekedési és kereskedelmi csomópontjait érő támadások azonnali globális gazdasági láncreakciót indíthatnak el.
Így tervezte meg Trump és Netanjahu a Hamenei elleni csapást
Az Axios szerint a hadművelet gyökerei tavaly decemberig nyúlnak vissza, amikor Binjámin Netanjahu és Donald Trump Mar-a-Lago-i találkozójukon elkezdték kidolgozni a júniusi 12 napos háború folytatását.
- A fordulópont: Bár az eredeti támadási terv májusra szólt, a tüntetők elleni iráni fellépés megváltoztatta Trump hozzáállását. Január 14-én már majdnem elrendelte a csapást, de végül a térségbeli katonai felvonulás és a közös izraeli-amerikai tervezés mellett döntött.
- A genfi „csapda”: Múlt csütörtökön Jared Kushner és Steve Witkoff Genfben tárgyalt az irániakkal. A cél nem egy valós alku volt, hanem az, hogy Ali Hamenei előbújjon a bunkeréből, és február 28-án személyesen találkozzon tanácsadóival.
Miért bukott meg a diplomácia?
Az amerikai tisztviselők szerint az iráni javaslatok komolytalanok voltak, és csupán az időhúzást szolgálták.
- Nukleáris kérdés: Irán elutasította az ingyen üzemanyagról szóló ajánlatot a civil programjához, és ötször annyi dúsítást követelt, mint amit a 2015-ös (Obama-féle) atomalku lehetővé tett.
- Rakétaprogram: Teherán hallani sem akart a ballisztikus rakétákról vagy a proxi terrorszervezetek támogatásának beszüntetéséről.
- Hírszerzési adatok: Az USA bizonyítékokat talált arra, hogy Irán titokban újjáépíti a júniusban lebombázott nukleáris létesítményeit.
A döntő érv: „Ha az irániak megadták volna Trumpnak, amit akar, behúzta volna a kéziféket. De arrogánsak voltak, és azt hitték, nem fog cselekedni” – nyilatkozta egy izraeli hírszerzési forrás. Tévedtek.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Az első amerikai veszteségek, Irán tévedése és a továbblépés first appeared on Új Kelet Live.
