ujkeletlive

A tegnap jelentősen felerősödött libanoni Hezbollah, és iráni kombinált támadássorozatnak számos sérültje és halálos áldozata mellett, az északi fronton harcoló izraeli hadsereg két harcos katona elvesztését jelentette be. Ejál Zamir vezérkari főnök figyelmeztette Binjámin Netanjahu miniszterelnök kabinetjét, hogy a hadsereg „magába fog roskadni,” ha nem születik azonnali megoldás a létszámhiányra, mivel a több mint két és fél éve tartó háború jelenlegi tetőzése közben a tartalékos állomány nem fogja bírni a fokozott terhelést.

A vezérkar szerint halaszthatatlan egy új sorozási törvény, a tartalékos szolgálati törvény módosítása, valamint a sorkatonai szolgálat meghosszabbítása. A kormány megbuktatásával fenyegetőző ultraortodox pártok nyomása alatt, és a választások elkerülése érdekében a miniszterelnök nem hajlandó a háredi besorozást kötelezővé tévő törvény előterjesztésére. A idei költségvetés megszavazására a kormánynak hónap végéig van ideje, különben a Kneszet automatikus feloszlik, így az ultraortodox frakciók a büdzsé támogatása érdekében ragaszkodnak egyrészt pénzügyi, illetve sorkatonai szolgálatra köteles közösségük tagjainak kibújására vonatkozó követeléseikhez.

Gyász

A késő esti órákban közzétételre engedélyezték a tegnapi Hezbollah rakétatámadás nahariai áldozatának nevét.

A 43 éves Uri Perez kávézót működtetett a városháza közelében. Felesége, és három gyermeke gyászolja, közülük a legfiatalabb mindössze 4 éves. A rendőrség tájékoztatása szerint éppen kerékpározott, amikor megpróbált bejutni egy közeli épület óvóhelyére, de már nem volt rá elég ideje.

Gyászol a hadsereg

Az esti órákban a katonaság megerősítette a 21 éves jeruzsálemi Aviad Elhanan Volanski őrmester halálát, aki egy dél-libanoni páncéltörő rakétatámadásban vesztette életét. Aviad édesapja Jáir Volanski dandártábornok (tartalékos), aki a védelmi minisztérium ellenőreként szolgál, illetve Oded Volanski rabbi unokája, aki a vallásos cionizmus egyik elismert vezetője. Nevét nagybátyja, Avi után kapta, akit feleségével együtt gyilkoltak meg egy Eli település közelében elkövetett terrortámadásban 2002-ben.

Tegnap reggel közzétételre engedélyezték a szintén 21 éves Ori Greenberg törzsőrmester halálát. A Petach-tikvai lakos Ori a Golani dandár felderítő egységének tagja volt, szerda éjszaka elesett egy dél-libanoni ütközetben. Családja úgy döntött, hogy életmentésre felajánlja szerveit.

Trump a háború eszkalálódására készül, miközben békét is hirdet

Az iráni, és Hezbollah támadások éjszaka sem szüneteltek, miközben Donald Trump elnök hivatalos megállapodásra összpontosító bejelentései mögött világossá vált, hogy valójában iráni szárazföldi offenzívára készül a kulisszák mögött.

Trump múlt héten 48 órás ultimátummal üzent a teheráni rezsimnek a globális válságot berobbantó Hormuz-szoros blokádjának feloldására, majd visszakozott, és meghosszabbította a határidőt 5 nappal, mondván a felek konstruktív tárgyalásokat folytatnak a háború befejezésére az általa összeállított 15 pontos béketerv alapján.

Az elnök optimista hangvételű nyilatkozatainak egyetlen célja Irán szerint a piac megnyugtatása, ami az első napokban valóban beigazolódott, az irányadó Brent 100, a WTI 90 dollár alá zuhant, míg az ázsiai és amerikai tőzsdék szintén bizalmat szavaztak Trumpnak.

Eközben, a Pentagon nem titkoltan újabb katonai erősítést küldött a régióba, közöttük a 82. légiszállítású hadosztály parancsnokságát utasították Közel-keleti bevetésre való felkészülésre. A North Carolina-i Fort Braggben állomásozó, kifejezetten erőszakos behatolásra kiképzett különleges hadosztály „a világ bármely pontján bevethető 18 órán belül,” ugyanakkor a műveletnek kockázatai is vannak, mivel páncélos támadás esetén sebezhetőek, és jelen esetben nincs a közelben támogatás, – idéz a The New York Times katonai szakértőket.

A Wall Street Journal legfrissebb jelentése szerint a Pentagon akár 10 000 további szárazföldi katonát is küldhet a Közel-Keletre, megerősítve Trump hadművelet eszkalálódására irányuló terveit.

  • az elkövetkező napokban és hetekben további erősítés, köztük több vadászgép-század és több ezer katona érkezése várható a Közel-Keletre. A héten várhatóan megérkezik egy tengerészgyalogos expedíciós egység, egy másik pedig már úton van, ami a harcok fokozására, és nem a háború befejezésére utal.

A tőzsdék kezdeti pozitív reagálása megtorpant a tűzszüneti megállapodás háttérben zajló ellentmondásos híreit követően. Az indexek meredek zuhanása, illetve az olajárak ismételt megugrása után az amerikai tőzsde egyik legrosszabb napját könyvelte el.

  • Az S&P 500 1,7%-ot zuhant, ami január óta a legrosszabb teljesítmény volt, tovább folytatva az egymást követő ötödik veszteséges hetét. A negatív hangulat még még az iráni háború kezdete előtti időkre vezethető vissza, és egyben a leghosszabb ilyen jellegű veszteségsorozat közel négy éve.
  • A Dow Jones átlagban 469 pontot, azaz 1%-ot esett, a Nasdaq kompozit mutatója pedig 2,4%-ot süllyedt, ezzel több mint 10%-kal került az év elején beállított mindenkori csúcsa alá. Összességében, a túlságosan meredek visszaesést, már a profi befektetők sem háríthatnak a „korrekció” számlájára.
  • A technológiai részvények zuhanása jelentős volt – a Meta Platforms 8%-ot, az Alphabet 3,4%-ot süllyedt, miután előző nap még viszonylag stabilak maradtak, amikor egy esküdtszék bűnösnek találta az Instagramot és a YouTube-ot egy mérföldkőnek számító, közösségimédia-függőséggel kapcsolatos perben.
  • emellett az Nvidia 4,2%-ot, az Amazon pedig 2%-ot veszített, az Apple kivételesen 0,1%-kal felfelé „meglépett.”
  • a külföldi tőzsdéken a német DAX 1,5%-ot, a hongkongi Hang Seng 1,9%-ot, a dél-koreai Kospi pedig 3,2%-ot esett. A japán Nikkei 225 könyvelhette el az egyik legenyhébb veszteséget, miután 0,3%-kos mínuszban zárt. [forrás: AP]

Napzárta után néhány perccel Trump bejelentette, hogy meghosszabbítja az iráni tárgyalások határidejét, ilymódon felfüggesztve az energetikai létesítmények elleni csapások tervét.

  • a Goldman Sachs arra figyelmeztet, hogy a magasabb nyersolajárak havonta körülbelül 10 000 munkahely kiesését okozhatják az amerikai munkaerőpiacon az év hátralévő részében, mivel a megemelkedett energiaköltségek az egész gazdaságon végiggyűrűznek.
  • régebben az olajár emelkedése egyet jelentett az amerikai olajszektor robbanásszerű létszámbővülésével, ez a „hátszél” most elmarad, okai:
    • automatizáció: kevesebb ember kell ugyanannyi hordó kitermeléséhez;
    • fegyelmezett tőkehasználat: a cégek már nem a mindenáron való növekedésre, hanem a profitra, és a hatékonyságra koncentrálnak.
  • dominóhatás: az energia ára nem áll meg a benzinkutaknál, hanem vertikális költségnövekedést eredményez:
    • szállítás/logisztika: minden termék ára nő, amit szállítani kell;
    • termelés: a gyárak rezsiköltsége megugrik;
    • fogyasztói kosár: mivel az emberek többet költenek benzinre és fűtésre, kevesebb marad szolgáltatásokra (étterem, mozi stb.), így a munkahelyek megszüntetése ezen szektorokba is begyűrűzik.
  • tartós infláció veszélye: az amerikai jegybank egyelőre nem lépett, abban bízva, hogy a háborús sokk hamar lecseng,
    • a Bloomberg azonban arra figyelmeztet, hogy a fizikai akadályok (pl. lezárt útvonalak, sérült finomítók) miatt az infláció nem fog magától eltűnni, ezért a Fed passzívitása kockázatos.

Összegezve – Trump az ultimátum elodázását a teheráni rezsimre hárította át, és Truth Social közösségi platformján kijelentette – „az iráni kormány kérésére ezúton kijelentem, hogy az energetikai létesítmények megsemmisítésének időszakát 10 nappal, 2026. április 6-án, hétfőn este 8 óráig (keleti parti idő) felfüggesztem,” – közölte, majd hozzátette, miszerint „a tárgyalások folyamatban vannak és… nagyon jól haladnak.”

Oda-vissza cikázó kijelentései mögött Trump még mindig nem döntött, és egyszerre tart két vasat a tűzben, bízva a tőzsdék lehűtésére alkalmazott TACO – Trump always chickens out – effektusban, hol mindent elsöprő támadást, hol a küszöbön álló megállapodást jelenti be.

A WSJ forrásai szerint az elnök az elmúlt napokban közölte munkatársaival, hogy el akarja kerülni az Iránnal folytatott elhúzódó háborút, és reméli, hogy a következő hetekben véget vethet a konfliktusnak, amit diplomáciai úton, vagy erőteljes szárföldföldi bevetéssel kombinált katonai eszkalálódás útján kíván megvalósítani. Ez utóbbi esetén, azonban kétséges a gyors befejezés, ugyanis a megnövelt szárazföldi bevetésre alkalmas amerikai katonai létszámra válaszul az iráni rezsim hasonlóan megerősítette a Kharg-szigeti védelmi bázisát hosszantartó harcokra készülve, miközben a Trump által beígért energetikai létesítmények támadása az egész régiót bedöntő beláthatatlan következményekkel fenyeget.

A kulisszák mögött – az úgynevezett béketárgyalások érdekében a Trump-adminisztráció egy pakisztáni, egyiptomi és törökországi közvetítői csoporton keresztül arra kérte Teheránt, hogy még a héten tartsanak magas szintű találkozót a háború lezárására irányuló amerikai javaslat megvitatására.

Az elnök különmegbízottja, Steve Witkoff a Fehér Házban arról számolt be, hogy közvetítőkön keresztül az iráni rezsimhez eljuttatott 15 pontos béketerv – „intenzív és pozitív tárgyalásokat eredményezett… meglátjuk, hová vezetnek a dolgok, és sikerül-e meggyőznünk Iránt, hogy ez egy sorsfordító pont, ahol nincs más jó alternatíva számukra a további halálon és pusztításon kívül. Erős jeleink vannak arra, hogy ez lehetséges.” Witkoff állítása szerint „Irán kiutat keres” a háborúból, majd közölte egy iráni tisztviselővel, hogy „ne kalkulálják el magukat még egyszer,” – jelentette az Axios az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.

A közvetítési erőfeszítéseket ismerő forrás szerint az amerikai javaslatot elutasító nyilvános nyilatkozatok ellenére az iráni tisztviselők egyértelművé tették, hogy érdekeltek a tárgyalásokban, – közli az Axios, ugyanakkor az iráni fél egyelőre nem adott végleges választ a következő napokban tartandó magas szintű találkozóra az Egyesült Államokkal.

Összességében – az iráni elutasítás legfőbb oka Trump korábbi megtévesztésre irányuló álárgyalási stratégiáiban keresendő, miután a tavaly júniusi, és az idei háború kitörése előtt azt akarta elhitetni, hogy érdekelt a nukleáris megállapodásban, miközben a háttérben Izraellel közösen az iráni rezsim megtámadását készítették elő.

Az Axios forrása szerint „a közvetítők számára a kulcskérdés a találkozó létrejötte. A fő problémát azonban a bizalmatlanság, és az az iráni gyanú jelenti, hogy az USA ismét be át akarja vágni őket.”

The post Gyász – újabb katona vesztette életét; Trump 10 napra kitolta ultimátumát first appeared on Új Kelet Live.