Avi/ujkelet.live
Amerikai csapások és Trump nyilatkozata
Mi történt? Az amerikai hadsereg célzott légicsapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros térségében, miközben Donald Trump elnök zavaros diplomáciai sikerekről beszél.
A részletek:
- Katonai akció: Egy amerikai tisztségviselő az Axios riporterének megerősítette, hogy az amerikai hadsereg rakéta- és légvédelmi rendszereket, valamint az Iráni Forradalmi Gárda kisebb hajóit vette tűz alá a szoros környékén az esti órákban.
- A „tökéletes alkalom”: Donald Trump az NBC Meet the Press című műsorában azt állította, hogy Irán szombaton beleegyezett egy „számunkra tökéletes megállapodásba”, amelyben mindenről – beleértve a nukleáris programot is – lemondtak volna. Trump szerint azonban egy órával később az irániak dróntámadást intéztek egy hajó ellen. „Mondtam is, betegek vagytok” – tette hozzá az elnök. Nem világos, pontosan milyen megállapodásra utalt.
- Nyitott tenger: Trump hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szoros az iráni állítások ellenére nyitva van, és az USA ,,tegnap este szétbombázta őket”.
Regionális felháborodás:
Katar és Omán is élesen elítélte az iszlám köztársaságot, miután Irán rakétazáport zúdított Jordániára, az Egyesült Arab Emírségekre, Bahrainre, Ománra és Kuvaitra. Omán – egy nappal azután, hogy vendégül látta az iráni külügyminisztert – hivatalos diplomáciai tiltakozást nyújtott be, ami ritka példája annak, hogy Maszkat nyilvánosan vádolja Teheránt.
Célzott csapások Gázában
Mi történt? Az Izraeli Védelmi Erők likvidálta a Hamász két operatívját, és csapást mért egy gázai fegyvergyártó üzemre.
A részletek:
- A likvidálások: Az elmúlt héten két külön légicsapásban végeztek a Hamász terrorosaival. Szombaton Hasszán Musztafa Zahir Al-Razinát iktatták ki, aki robbanószerkezeteket próbált elhelyezni a „sárga vonal” térségében. Csütörtökön Mohammad Mahmoud Abd al-Mu’ti Fajjumit, a Hamász elit Nukba alakulatának tagját likvidálták, aki közvetlen és azonnali veszélyt jelentett a Gázában bevetett izraeli csapatokra.
- A gyár megsemmisítése: Az izraeli hadsereg csapást mért a Hamász egyik fegyveralkatrész-gyártó üzemére Gázavárosban. A hadsereg szerint terroristák a tűzszüneti megállapodást megsértve próbálták meg helyreállítani a szervezet katonai képességeit. A bombázás pillanatában több terrorista is az épületben tartózkodott. Palesztin médiaforrások szerint a csapásban négy ember életét vesztette.
A Beaufort-erőd: Alagutak, fegyverek és politikai béklyók
Mi történt?
A csapatkivonások óta először látogathattak el újságírók a dél-libanoni Beaufort-erődbe, ahol a katonai sikerek mellett a politikai korlátozások okozta feszültség is kézzelfogható.
A helyszíni tapasztalatok:
- Új utak a frontig: Az erődbe vezető út hosszú, több mint egy óra nyitott Humveekban. Bár a határközeli libanoni falvak teljesen romokban hevernek, a Litáni-folyó felé haladva egyre épebbek a települések. Az Izraeli Védelmi Erök mérnöki alakulatai hetekig dolgoztak az új felvonulási utakon és a folyón átívelő hidakon.
- A drónveszély a tűzszünet alatt is él: Bár papíron tűzszünet van, a Beaufortot védő Golani-harcosok feje felett folyamatosan hálók feszülnek az öngyilkos drónok ellen. A katonák szerint a Hezbollah a fegyvernyugvás leple alatt is folyamatosan indít felderítő drónokat és figyeli az izraeli hadsereg mozgását.
- Miért pont a Beaufort? Az erődből tisztán látni az izraeli Metula települést. A parancsnokok szerint a Hezbollah terrorszervezet innen irányította és tüzérséggel lőtte a mosávot – ez magyarázza, miért ragaszkodott a hadsereg az erőd elfoglalásához a korábbi sikertelen kísérletek után is.
- Föld alatti infrastruktúra és fegyverraktárak: A sajtótájékoztatón bemutatták a Hezbollah hátrahagyott komplexumait. Találtak egy föld alatti, teljesen felszerelt hadikórházat (műtőasztallal és komoly orvosi műszerezettséggel),
- Valamint iráni gyártmányú légvédelmi gépágyúkat, páncéltörő rakétákat, Claymore-típusú aknákat és helikopterek elleni „ugróaknákat” is.
A politikai fék:
A helyzet frusztrációt szül a hadseregben. A 36. hadosztály parancsnoka, Jiftach Norkin dandártábornok elárulta: az Ali Taher-gerinc alatt jelenleg is több tucat Hezbollah-terrorista van bekerítve az alagutakban, és a hadsereg készen állna a felszámolásukra, de a politikai vezetés utasítása (diplomáciai korlátozások) ezt jelenleg megtiltja. Ugyanez a politikai halogatás hátráltatja a feltárt alagútrendszerek megsemmisítését is, miközben a Hezbollah a tűzszünetet a csapatai felfrissítésére és a fegyverek kimentésére használja.
Haredi sorozási válság: 90 napos mentőöv a törvényszegőknek
Mi történt? A Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága záró szavazásokra bocsátott egy olyan törvényjavaslatot, amely ideiglenes mentelmet biztosít a katonai szolgálatot megtagadó ultraortodox (haredi) jesiva-diákoknak.
A részletek:
- A kiskapu: A jogszabály 90 napos védelmet biztosít a letartóztatások ellen a törvény hatályba lépésétől számítva. A mentesség feltétele, hogy a diák hetente legalább 40-45 órát igazoltan tanuljon egy, a védelmi miniszter által erre a célra regisztrált jesivában (a szünidőket nem számítva).
- Jogi és politikai aggályok: A bizottság jogi tanácsadója korábban figyelmeztetett, hogy a javaslat diszkriminatív és sérti a törvény előtti egyenlőség elvét, a Kneszet jogi főtanácsosa pedig „illegitimnek” nevezte a jogalkotási folyamatot. A koalíció ennek ellenére átnyomta a tervezetet a második és harmadik olvasat elé, amit még a héten, a parlament feloszlatása előtt megszavazhatnak.
- A háttér: Jelenleg ultraortodox fiatalok tízezrei minősülnek dezertőrnek. Bár csak keveset tartóztattak le közülük, a minimális rendőri intézkedések is hatalmas haredi tüntetésekhez és politikai fejfájáshoz vezettek a kormánykoalíció számára, amit ezzel a befagyasztással próbálnak orvosolni.
Történelmi mérföldkő: Időben tartják az izraeli választásokat
Mi történt? A Kneszet Házbizottságának elnöke, Ofir Katz (Likud) bejelentette, hogy az izraeli parlamenti választásokat a törvény által előírt időpontban, október 27-én tartják meg.
A kontextus:
- Nincs korai feloszlatás: A parlament jelenlegi négyéves ciklusa a héten, július 17-én hivatalosan véget ér. Szagit Afik, a Kneszet jogi tanácsadója megerősítette, hogy a parlament kitölti a teljes idejét, így nincs szükség a parlament idő előtti feloszlatásáról szóló törvényre.
- Miért nagy dolog ez? Ez lesz az első alkalom az elmúlt közel 40 évben, hogy Izraelben az előre meghatározott menetrend szerint, időben tartanak választásokat, és az első kormány több mint 50 éve, amely kitöltötte a teljes hivatali idejét.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Amerikai csapások Iránban, a Beaufort titka és a választások időpontja first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
