ujkeletlive
Hormuzi csapda
Nagyjából egy hete jelentette be Donald Trump elnök, hogy a korábban aláírt iráni Egyetértési Megállapodást érvényteleníti, és véget vet a tűzszünetnek.
A Hormuzi-szoros ellenőrzése miatt kirobbant vita nyomában eszkalálódó feszültség a szombati iráni-ománi külügyminiszteri tárgyalások idejére ugyan csillapodott, de Trump ultimátumának végén újrakezdődtek az egymás elleni válasz- és megtorlócsapások.
A tűzszünet megsértése miatt a felek egymást okolják. Irán elítélte a legutóbb amerikai támadásokat, megjegyezve, ilymódon „hiábavalóvá váltak” az elmúlt néhány hónap összes diplomáciai erőfeszítései, emellett az iráni Külügyminisztérium közleménye hangsúlyozza [AFP] -„az amerikai rezsim a Hormuzi-szorosban ismét bizonytalanságot idézett elő, és megzavarta a nemzetközi kereskedelmi hajózást azáltal, hogy nyíltan beavatkozott abba a folyamatba, amelynek keretében Irán a Hormuzi-szorosban a szükséges intézkedéseket hajtotta végre.„
- megjegyzendő – a vita alapvetően nem a nukleáris program leszerelésére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban éleződött ki, hanem az Egyetértési Megállapodás nem egyértelmű megfogalmazása miatt. A teheráni külügy említett közleménye a megállapodás azon cikkelyével érvel, amely ugyan kifejti az iráni kötelezettséget a szoroson átkelő forgalom felszabadítására, és biztosítására – amit akár felügyeleti jogként is lehet értelmezni. Ez utóbbi esetben lehet ugyan vitát nyitni Irán követelései miatt, viszont az Egyetértési Megállapodás egyáltalán nem tartalmaz az amerikai katonai beavatkozásra vonatkozó részt a hajók biztonságos áthaladása érdekében.
Holott, az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint a korábbi, és a legutóbb keleti parti idő szerinti 17 órakor, a szoros környékén elindított támadásainak célja – „Irán képességeinek további gyengítése, a Hormuzi-szoroson szabadon közlekedő polgári, és kereskedelmi hajók támadása ellenében.”
A vita eszkalálódásával az elmúlt 24 órában amerikai, és iráni erők fokozták a rakéta- és dróntámadásokat. Teherán a Perzsa-öböl több szövetséges arab államának területén található amerikai létesítményeket vette célba, és közölte, hogy ismét lezárta a Hormuzi-szorost. A csapások a háború alatt, és a legutóbbi megállapodás érdekében közvetítő Katarra is kiterjedtek, ugyanakkor Omán, Bahrein, Szaúd Arábia, az Egyesült Emírségek mellett Jordánia légvédelmét is aktiválták a támadások. Ugyanakkor Izrael ezúttal nincs az iráni célkeresztben.
Eközben az amerikai légierő Bandar-Abbász, Jaszk, Szirik, illetve Kesm szigetén, a szoroshoz kapcsolódó katonai létesítményeket vette célba, és közel 200 célpontot semmisített meg.
Bár a Trump részéről felmondott megállapodás nem tartalmaz egyértelmű útmutatást, illetve kizáró feltételeket, az elnök úgy tűnik tovább fokozza a csapásokat a „félreértés” tisztázása végett, és egyesek szerint akár a totális háború újraindításáig is elmehet. Ilymódon, a Reutersnek adott rövid telefonos interjú kapcsán a hétvégi amerikai támadásokról Trump azt állította: „alaposan elverjük őket,” azt viszont nem részletezte, hogy konkrétan milyen stratégiára gondolt.
Irán főtárgyalója, Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében viszont azt hangsúlyozta, hogy – „az egyoldalú megállapodások korszaka VÉGET ÉRT. Megmondtuk: tartsátok be az ígéreteteket, vagy fizessétek meg az árát. A valóság kopogtat.”
Ellentmondva az iráni bejelentésnek, az elnök szerint a Hormuzi-szoros nincs lezárva, amit az amerikai haditengerészet vezette Joint Maritime Information Center megerősített, mondván, az amerikai ellenőrzés alatt álló Omán közelében húzódó, kibővített déli útvonal továbbra is használható.
Az amerikai kormányzati jelentésekkel ellentétben, a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom zuhanásszerűen visszaesett. A Kpler tengerészeti ügynökség adatai szerint a napi átkelések száma mindössze 22 hajóra esett vissza, ami jelentős csökkenést jelent a július eleji 47-hez képest, a háború előtti több mint száz áthaladó konténerhez képest pedig egyértelmű, hogy a hajók akár 94%-a is elkerüli a hivatalos IMO-útvonalakat.
Az amerikai haditengerészet által ajánlott ománi „sötét” folyosón való áthaladás egyelőre meglehetősen kockázatos, és kérdéses, hogy a jelenlegi állapot meddig tartható fenn az ingadozó globális energiapiacok árán.
A Hormuzi feszültség miatt az olajárak megugrottak a hét eleji piacnyitás után. Az irányadó Brent nyersolaj 3,88 %-kal magasabb áron – hordónként 78,96 dollárra, míg az amerikai WTI nyersolaj ára 4,06%-kal drágábban, 74,31 dollárra emelkedett.
Lindsay Graham szenátor diplomáciai öröksége
Donald Trump elnök a váratlanul elhunyt Lindsay Graham szenátor tiszteletére a zászlók félárbocra eresztését rendelte el szombat estig.
Az elnök legközelebbi, és leghűségesebb szövetségese, két nappal 71. születésnapja után hunyt el.
A több mint négy évtizede folyamatosan megválasztott dél-karolinai republikánus szenátor előtt, támogatói mellett kritikusai is tisztelettel hajtanak fejet.
Hivatala közölte, hogy a washingtoni Főorvosi Vizsgálati Hivatal előzetes jelentése szerint halálát aorta-disszekció okozta.
Korábban a légierő tartalékosa és jogásza, Graham szenátor ötödik ciklusáért kampányolt, emellett a Költségvetési Bizottság elnöke volt. Korábban Trump bírálójából lett szövetségese, a republikánus politikában köztudottan héjaként ismert szenátor különös tekintettel az Ukrajna és Izrael érdekében közismert diplomáciai erőfeszítései révén vált nemzetközileg elismertté. Halála előtt mindössze órákkal korábban tért haza kijevi útjáról, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalásokat, és utolsó nyilatkozatai szerint – a Fehér Házzal, illetve kétpárti kollégáival megállapodásra jutott az orosz olajszankciók bevezetéséről.
Az izraeliek megrendüléssel értesültek a szenátor haláláról, akit a zsidó állam egyik leghűségesebb támogatójaként gyászol az egész ország.
Az Axios megemlékezése feleleveníti Washington egyik legbefolyásosabb, és legenergikusabb külpolitikai alakjának diplomáciai céljait, amelyet az iráni háború utáni átfogó rendezés csúcsaként vízionált.
Graham szenátor szerint az izraeli-szaúdi normalizáció egy olyan megállapodás lenne, amely túlmutat az Irán elleni katonai hadjáraton, és alapjaiban formálja át a régiót.
Tervének megvalósításán évekig dolgozott, többek között Joe Biden volt elnökkel, és kormányával is együttműködve. Ezt követően az iráni háború rendezését Trump politikai karrierje ritka kínálkozó lehetőségének tartotta egy történelmi jelentőségű egyezmény létrehozására.
Graham terve az volt, hogy az októberi izraeli választások, és az amerikai félidős választásokat követően intenzív diplomáciai offenzívát indít, azzal a céllal, hogy a megállapodás még az új Kongresszus januári beiktatása előtt létrejöjjön. A siker érdekében az iráni befolyás gyengítését, különösen a Hormuzi-szoros ellenőrzés alá vonását hangsúlyozta, ezért arra sürgette az elnököt, hogy amint a diplomáciai erőfeszítések összeomlanak engedélyezzen egy rövid, átütő erejű katonai hadműveletet a szoros újbóli megnyitására.
A szenátor közismerten azon kevesek közé tartozott, akikkel Trump rendszeresen egyeztetett külpolitikai, és nemzetbiztonsági kérdésekben, különösen az Irán elleni háború kapcsán, és irányította a katonai nyomás mellett kampányoló héják csoportját. Ilymódon, május közepén Graham arra biztatta Trumpot, hogy tegye a szaúdi-izraeli normalizációt a háború utáni átfogó regionális rendezési terv középpontjává, – jelenti az Axios.
Nem sokkal később az elnök [nem sok sikerrel] egy konferenciabeszélgetésen valóban hasonló terveket ismertetett több arab, és muzulmán ország vezetője előtt, mondván, azt szeretné, ha diplomáciai kapcsolatot létesítenének Izraellel, amennyiben sikerül megállapodásra jutni az Irán elleni háború lezárásáról.
Trump célzottan Szaúd-Arábiára gondolt elsősorban, de a trónörökös Mohammed bin Szalmán nem változtatott korábbi elutasító álláspontján, ami alapvetően azzal a szaúdi feltétellel van összefüggésben, hogy Izrael ismerje el a palesztin államot, és amely követelés Binjámin Netanjahu miniszterelnök jelenlegi kormánya számára elfogadhatatlan.
Graham szenátor azonban úgy vélekedett, hogy az októberi választások után megváltoznak a körülmények, ezért Barak Ravid [Axios] szerint a szenátor az elmúlt hetekben arról számolt be, hogy megvitatta a kezdeményezést Trumppal, valamint Jared Kushner és Steve Witkoff megbízottakkal, és megállapodtak abban, hogy összehangoltan fogják képviselni az ügyet. Másrészről, elmondása szerint egyeztetett Ron Dermerrel – Netanjahu bizalmasával, Reema bint Bandar hercegnővel (Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetével), illetve a szaúdi külügyminiszterrel, Fejszal bin Farhan herceggel.
Ukrajnai útját követően, a következő hetekben Szaúd-Arábiába, és Izraelbe utazott volna, hogy felmérje a terepet, továbbá úgy vélte, amennyiben esély mutatkozna rá intenzív tárgyalásokat kezdeményezne, hogy már novemberben készen álljon a megállapodás.
Összességében, a szenátor tisztában volt a terv buktatóival, mégis hitt abban, hogy le tudja küzdeni a nehézségeket. A megállapodás központi eleme egy amerikai-szaúdi védelmi szerződés lett volna, melynek szövegét nagyrészt már a Biden-adminisztráció alatt letárgyalták, elfogadása azonban a Szenátus kétharmados támogatásához kötött. Graham úgy vélte, hogy a novemberi félidős választások utáni „béna kacsa” ülésszak (a régi Kongresszus mandátumának utolsó hetei) az egyetlen reális esély a ratifikációra. A demokraták támogatása – hasonlóan a szaúdi követelés, összefügg a palesztin kérdéssel, vagyis Izrael kötelezettségvállalásával egy jövőbeli palesztin állam mellett. Bin Szalmán azonban nem hajlandó ködös ígéreteket elfogadni, kizárólag konkrét lépéseket, ami nem egészen világos, hogy Graham szenátor elképzelései szerint, hogyan valósult volna meg.
Korábbi nyilatkozatai szerint, szándékában állt együttműködni Trumppal, és csapatával, hogy egyértelművé tegyék Netanjahu, illetve a többi izraeli vezető számára: Washington elvárja a következő kormánytól, hogy ebbe az irányba mozduljon el – és készek lettek volna komoly nyomást gyakorolni rájuk ennek érdekében.
Végezetül, az Axios feleleveníti Graham szenátor utolsó óráit.
- szombat este telefonon beszélt Trumppal, és tájékoztatta legutóbbi ukrajnai útjáról, valamint az Oroszország elleni szankciós törvényről, beleértve a Szenátus reményei szerinti közeli szavazását;
- Trump közölte, hogy újabb csapásokra készül Irán ellen az ismételt támadásokat követően a Hormuzi-szorosban;
- a szenátor később állítólag arra panaszkodott, hogy nem érzi jól magát, majd amikor sürgették, hogy azonnal forduljon orvoshoz, azt mondta majd másnap reggel megteszi, miután szerepelt az NBC „Meet the Press” című műsorában, és még viccelődött is: „most nem halhatok meg. Még el kell intéznem az Oroszország elleni szankciókat, sínre kell tennem az iráni ügyet, és meg kell csinálnom az izraeli-szaúdi normalizációt.”
- az orvoshoz azonban már nem jutott el, néhány órával később elhunyt.
The post Hormuzi csapda, és Lindsay szenátor öröksége first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
