Avi/ujkelet.live
A The New York Times amerikai és iráni tisztviselők beszámolóira támaszkodó információi szerint Izrael éveken át módszeresen építette fel Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnököt mint titkos hírszerzési eszközt, hogy egy teheráni rendszerváltás után őt ültessék az ország élére. A kudarcba fulladt terv rámutat arra, hogy a legvéresebb ellenségek mögötti kulisszák mögött milyen pragmatikus, a hatalomért folyó alkuk köttetnek.
Budapest, a közel-keleti kémjátszma titkos színpada
A nagyszabású izraeli rezsimváltási terv egyik legfontosabb logisztikai központja Magyarország fővárosa volt. A fedőakció részletei drámaiak:
- Az álcakonferencia: 2024 elején a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Ludovika) rektora, Deli Gergely professzor váratlan és megdöbbentő kérést kapott egy magas rangú magyar kormányzati tisztviselőtől. Arra kérték, hogy az egyetem szervezzen egy klímaváltozási konferenciát, amelyre hívják meg Mahmúd Ahmadinezsádot.
- A valódi cél: A kormányzati tisztviselő nyíltan elárulta a rektornak, hogy a tudományos rendezvény csupán paraván. A valódi cél az volt, hogy Ahmadinezsád titokban találkozhasson az esküdt ellenségének számító Izrael hírszerző ügynökeivel.
- A rektor dilemmája: Deli Gergely egy interjúban elismerte, tudta, hogy a lépés súlyos csapást mérhet a saját és az intézmény jó hírnevére. Azért ment bele mégis, mert úgy vélte, emberi életek megmentésében működhet közre: „Van két ellenséged, és ha ezek az ellenségek beszélni akarnak egymással, akkor a legjobb, ha mindent megteszel azért, hogy beszéljenek.” Deli hozzátette, hogy a meghívással lényegében egy stróman szerepét vállalta magára.
Moszad-pénzek és a CIA értesítése
Ahmadinezsád beszervezése és lojalitásának fenntartása kiemelt prioritást élvezett az izraeli vezetés számára, amit a legfelsőbb szinteken koordináltak.
- A kémfőnök látogatása: A terv fontosságát jelzi, hogy volt amerikai tisztségviselők szerint David Barnea – aki a múlt hónapig öt éven át vezette a Moszadot – 2024-ben személyesen utazott Budapestre, hogy négyszemközt tárgyaljon az iráni exelnökkel. A találkozó után az izraeli külföldi hírszerzés hivatalosan is értesítette a CIA-t a kapcsolatfelvételről.
- Titkos finanszírozás: Az amerikai tisztviselők szerint Izrael az elmúlt években titokban jelentős összegeket utalt át Ahmadinezsádnak a lakhatási és utazási költségeinek fedezésére. Az izraeli operatív tisztek rendszeresen találkoztak vele külföldi útjai során.
- A testőrök lerázása: Magyarország és Izrael kapcsolatai rendkívül szorosak voltak ebben az időszakban; Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök például 2025 áprilisában beszédet is mondott a Ludovikán, ahol közszolgálati díjat vehetett át. Két hónappal később, 2025 júniusában Ahmadinezsád visszatért a magyar fővárosba egy újabb konferenciára. Iráni testőrei – az Iráni Forradalmi Gárda Anszar egységének tagjai – jelentésükben rögzítették, hogy a politikusnak legalább két alkalommal sikerült leráznia a biztonsági kíséretét, hogy hosszú, titkos megbeszéléseket folytasson. Amikor kérdőre vonták, Ahmadinezsád azt hazudta, hogy egyetemi professzorokkal egyeztetett.
A holokauszttagadóból lett „reformpolitikus”
Ahmadinezsád 2005 és 2013 közötti elnöki terminusa a radikális Izrael-ellenességről, az iráni nukleáris program felpörgetéséről, a holokauszttagadásról és a 2009-es ellenzéki tüntetések véres leveréséről maradt emlékezetes. Hivatali ideje után azonban radikális belső és külső imázsváltást hajtott végre.
- Új megjelenés és retorika: Jellegzetes khaki széldzsekijét méretre szabott öltönyökre cserélte, ápolt szakállat növesztett, botoxkezeléseken esett át és megtanult angolul. A budapesti konferencián már angolul adott elő, elhagyta a beszédei elejéről a kötelező koránverseket, és a „közös emberiségről”, valamint a „változó világrendről” értekezett. Deli Gergely rektornak a híres iráni eposzt, a Királyok könyvét ajándékozta, cserébe az egyetem jelvényét kapta.
- A valódi motiváció: Abdolreza Davari, Ahmadinezsád korábbi közeli szövetségese és főtanácsadója (akivel évekkel ezelőtt megromlott a viszonya) egy telefonos interjúban rávilágított a lényegre: „Ahmadinezsád ezt nem a pénzért tenné. Van pénze, kiterjedt gazdasági hálózata van. Ő ezt a hatalomért tenné. A kormányrúdnál akar lenni.”
- A „Jelcin-terv”: Miután az iráni rezsim háromszor is kizárta az elnökválasztási indulásból, Ahmadinezsád végleg csalódott az Iszlám Köztársaság rendszerében. Egy hozzá közel álló, névtelenséget kérő forrás szerint az exelnök attól tartott, hogy egy esetleges háború és rendszerváltás esetén az amerikaiak és az izraeliek egy olyan külső ellenzéki figurát választanak, aki nem ismeri az országot, ami destabilizációhoz vezetne. Saját magát egy olyan reformer szerepében látta, mint a volt orosz elnök, Borisz Jelcin. Környezetének kijelentette: ha külföldi segítséggel hatalomra kerül, Irán elismeri Izraelt, és normalizálja a kapcsolatokat a Donald Trump-féle Ábrahám-megállapodások keretében.
Katonai kudarc és a Moszad mentőakciója
A beszervezési művelet idén február végén – az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának legelső napjaiban – lépett a kritikus fázisba, amikor megpróbálták kimenekíteni a Teheránban szigorú megfigyelés alatt élő politikust.
- A légicsapás: Február 28-án egy izraeli légicsapás érte Ahmadinezsád teheráni bázisát, amely kifejezetten a testőrei épületét és a páncélozott járművét vette célba, hogy kiiktassa a megfigyelőket.
- A kimenekítés: Négy magas rangú iráni tisztviselő beszámolója szerint a robbanások utáni káoszban egy fekete Peugeot autó érkezett a helyszínre, amely nagy sebességgel elvitte az exelnököt. A járművet a Moszad ügynökei vezették, akik egy iráni területen lévő titkos biztonságos házba szállították a politikust.
- A törésvonal: A források szerint Ahmadinezsád teljesen kiborult a kapkodó, kaotikus mentőakció miatt, és csalódott az izraeli hatalomvisszaszerzési tervben. Végül máig tisztázatlan körülmények között távozott a biztonságos házból.
- A kurd szál: A rendszerváltási stratégia másik része szerint észak-iraki bázisú iráni kurd ellenzéki erőket fegyvereztek és képeztek volna ki, hogy törjenek be Nyugat-Iránba, tartsák a területet, majd vonuljanak Teherán felé. Ez a katonai offenzíva azonban soha nem valósult meg.
Tamir Hayman, az izraeli katonai hírszerzés korábbi főnöke májusban a PBS „Firing Line” című műsorában – miután a The New York Times először hozta nyilvánosságra a részleteket – megerősítette a terv létezését. Kijelentette, hogy egy „nagyon-nagyon egyedi, különleges műveleti sorozatról volt szó, aminek meg kellett volna történnie, és Ahmadinezsád része volt ennek a sorozatnak.”
Mi a jelenlegi státusza?
A februári fekete autós kimenekítése óta Ahmadinezsádot hónapokig egyáltalán nem látták nyilvánosan. Egészen múlt hétfőig, amikor váratlanul feltűnt a likvidált Ali Hámenei legfőbb vallási vezető temetési menetén.
- A temetési jelenet: A felvételek tanúsága szerint Ahmadinezsád a hatalmas hőség ellenére nehéz kabátot viselt, sebészi maszkot húzott az állára, és lehajtott fejjel, szótlanul állt. Irán másik két élő volt elnökét, Hasszán Rohánit és Mohammad Hatamit meg sem hívták az eseményre.
- Házi őrizetben: Négy magas rangú iráni tisztviselő megerősítette, hogy Ahmadinezsád nem szabad ember: jelenleg az Iráni Forradalmi Gárda hírszerző szárnyának őrizetében van, és házi őrizetben tartják, miután Teherán feltárta az Izraellel való titkos együttműködésének szinte minden részletét.
The post Budapest, Ahmadinezsád és a Moszad: A kudarcba fulladt terv first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
