Avi/ujkelet.live
Újra életbe lép az iráni tengeri blokád
A lényeg: Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszaállítja az Irán elleni tengeri blokádot. Washington minden hajónak megtiltja az iráni kikötők elhagyását vagy az azokba való belépést. Az elnök azt is kijelentette, hogy az USA 20%-os „díjat” követel a teherhajók biztonságos áthaladásának szavatolásáért, bár a kezdeményezés részletei és komolysága egyelőre tisztázatlanok.
Miért fontos ez?
- A blokád – amely az USA és Irán közötti elmúlt napok újabb összecsapásaira adott válasz – a feszültségek drámai eszkalációjával fenyeget a Hormuzi-szorosban.
- Alapjaiban változtathatja meg a közel-keleti energia- és nyersanyagszállítás gazdasági feltételeit.
- Jelzi az amerikai-iráni egyetértési megállapodás teljes felbomlását, amelyet Trump múlt héten „halottnak” nyilvánított, miután az Iszlám Forradalmi Gárda újra kereskedelmi hajókat támadott meg.
Hogyan állunk most? Az új tengeri blokád még nem lépett hatályba, mivel a hajótulajdonosokat jogilag 24 órával korábban értesíteni kell. A CENTCOM a nap folyamán később jelenti be a pontos kezdési időpontot. Egy magas rangú öbölmenti forrás az Axios-nak elmondta: az USA a régiós szövetségeseivel még nem egyeztetett a szoros biztosításáért kért esetleges útdíjakról.
A másik oldal: A pro-iráni „Ellenállási Tengelyhez” köthető libanoni Al-Mayadeen tévécsatorna egy iráni biztonsági tisztviselőt idézett, aki szerint Irán továbbra is ellenőrzi a szorost, és fokozza a válaszlépéseket, ha az USA folytatja „provokatív magatartását”. A forrás kijelentette: a szoros biztonságát és igazgatását Irán akarata határozza meg, nem pedig „Trump tweetjei vagy hadihajók jelenléte”.
Szaúdi légicsapás Jemenben: Vége a fegyverszünetnek?
A legfrissebb: Szaúd-Arábia hétfőn légitámadást hajtott végre a jemeni főváros, Szanaa nemzetközi repülőterének közelében. A támadást először a harci repülőgépeket észlelő helyi lakosok jelentették, majd a hútik hivatalosan is megerősítették az incidens tényét.
A fenyegetés: A hútik katonai szóvivője a szaúdiakat vádolta, és megtorlással fenyegetőzött: „A szaúdi ellenség viselni fogja agressziója következményeit, ez a támadás nem marad válasz nélkül.” A lázadók szerint Szaúd-Arábia ezzel megszüntette a fegyverszünetet, és „stratégiai csapdába lépett, amiért nagy árat fog fizetni”.
A politikai háttér: Mohammed al-Bukhaiti, a húti lázadók egyik magas rangú tisztviselője a katari Al-Araby csatornának nyilatkozva kifejtette: Jemen nem jelent fenyegetést egyetlen arab félre sem, a hútik kizárólag a palesztinok melletti szolidaritási háborúra összpontosítanak. Szerinte a szaúdiaknak semmi okuk nem volt erre az „ostoba lépésre”, mivel ők az ellenállási tengely részeként továbbra is kizárólag Izraellel és az Egyesült Államokkal állnak hadban.
Likvidálás Gázában
A hír: Az Izraeli Védelmi Erők délután bejelentette, hogy egy vasárnapi légicsapásban a Gázai övezet déli részén életét vesztette Muzstafa Owaiszi, a Hamász terrorszervezet fegyvercsempésze.
A részletek: Owaiszi a háború alatt folyamatosan katonai felszerelések Gázába juttatásán dolgozott. Az elmúlt hónapokban – a fegyverszüneti megállapodást megsértve – azon tevékenykedett, hogy hadianyag-utánpótlást biztosítson a Hamász katonai szárnyának újjáépítéséhez, kifejezetten a tengeri és légi hadviselésre fókuszálva.
Egymilliárd dolláros uniós segély és Hamász-erőszak Gázában
Pénzügyi mentőöv: Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 15 partnerével közösen elindította a „Team Gaza” kezdeményezést, amelynek keretében 883,6 millió eurós (egymilliárd dolláros) segélyt juttatnak el Gázába a korai helyreállítási projektek támogatására. A brüsszeli donorcsoportos találkozón indított programhoz 12 európai ország, Japán, a Világbank és az Európai Beruházási Bank is csatlakozott.
Humanitárius válság és belső terror: Ramiz Alakbarov, az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős helyettes különleges koordinátora „határozottan” elítélte, hogy a Hamász terroristái szisztematikusan akadályozzák a segélyszállítmányokat és megfélemlítik a humanitárius dolgozókat. Bár az izraeli erők már a terület több mint 60%-ára kiterjesztették jelenlétüket, a Hamász továbbra is ellenőrzése alatt tart bizonyos részeket.
Konkrét incidensek:
- Szombaton a Hamászhoz köthető fegyveresek erőszakkal behatoltak egy észak-gázai (dzsabaliai) élelmiszer-elosztó pontra.
- Fegyveresek törtek be a Világélelmezési Program (WFP) egyik raktárába is, ahol bántalmaztak két humanitárius szállítmányt szállító teherautó-sofőrt.
- Az ENSZ tisztségviselője figyelmeztetett: ezek nem elszigetelt esetek, hanem a megfélemlítés, az erőszak és a csempészési kísérletek egyre veszélyesebb mintázatát mutatják, ami közvetlenül veszélyezteti a rászoruló civilek életét.
Uniós vita a telepes termékek kitiltásáról
A helyzet: Az EU külügyminiszterei brüsszeli ülésükön megvitatták az izraeli telepekről származó termékek importtilalmának bevezetését, miután több tagállam is komoly nyomást gyakorolt az ügyben.
Pro és kontra:
- Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője kijelentette: „Mindenki egyetért abban, hogy a helyzet Ciszjordániában valóban tűrhetetlen”, és a történések egyre inkább ellehetetlenítik a kétállami-megoldást.
- Írország, Hollandia és Spanyolország már saját hatáskörben korlátozásokat vezetett be a nemzetközi közösség többsége által illegálisnak tekintett telepek kereskedelmére.
- Bár az Európai Bizottság a múlt héten felvázolta a kereskedelmi korlátozások lehetőségeit (beleértve a teljes tilalmat is), a folyamat lassúsága felbőszítette a szigorítást követelő országokat. Maxime Prevot belga külügyminiszter szerint a javaslatok inkább csak „egy odadobott csontnak” tűnnek, semmint valódi előrelépési szándéknak.
- Diplomaták szerint konkrét döntés még nem született, mivel a tagállamok megosztottak abban, hogy a döntéshez mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges-e, vagy elegendő a minősített többség. A kulcsszereplőnek számító Németország és Olaszország álláspontja még bizonytalan.
Katonai bírálat az ultraortodoxok sorozási mentessége ellen
A belpolitikai feszültség: Miután a Kneszet bizottsága végső olvasatra jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag hét hónapra befagyasztja az ultraortodox (háredi) közösség katonai sorozását, Ejal Zamir vezérkari főnök éles hangú levélben tiltakozott.
A hadsereg álláspontja: A Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek, Iszrael Katz védelmi miniszternek és Boaz Biszmuthnak, a külügyi és védelmi bizottság elnökének címzett levelében Zamir kijelentette, hogy a javaslat „nyilvánvalóan és egyértelműen összeegyeztethetetlen a hadsereg szükségleteivel”.
A kritika lényege: A tervezet szerint tisztek igazolnák a jesiva-hallgatók státuszát, felmentve őket a bevonulás elmulasztása miatti letartóztatás alól. Zamir szerint ez:
- Aláássa a fegyveres erők legitimitását és a szolgálatot teljesítők bizalmát.
- Elképzelhetetlen, hogy a hadsereg asszisztáljon a tömeges felmentések biztosításához, miközben a katonáktól példátlan áldozatvállalást követelnek meg.
- Mély szakadékot teremtene a társadalomban, és növelné az egyenlőtlenséget a harcoló alakulatokkal szemben, akik már két és fél éve viselik a háború terheit.
Reakció: Biszmuth szerint az Izraeli Védelmi Erőknek bőséges lehetősége volt a javaslattal kapcsolatos észrevételek megtételére, és megkérdőjelezte Zamir döntését, hogy most, röviddel a befagyasztás Kneszet általi jóváhagyása előtt küldte el a levelet. Megjegyzendő, hogy a hadsereg képviselői többször jelezték a fenntartásaikat a bizottsági üléseken.
The post Tengeri blokád, a hútik, uniós segély Gázának és Zamir figyelmeztetése first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
