„A jó ügyész sohasem haragszik a vádlottra.”
Mit jelentett ügyésznek lenni egy autoriter politikai közegben? Hol húzódtak a jog, a politika és a szakmai meggyőződés határai?
Dr. Ibolya Tibor főosztályvezető-helyettes ügyész, címzetes egyetemi tanár a tanulmányában Baróthy Pál ügyészségi elnök pályáján keresztül keresi a válaszokat, a dualizmus végétől a Horthy-korszakon át a későbbi jogi értelmezésekig.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9650476
Kevesebb megjelenítése
Elárulom, hogy lassan egy évtizede folyamatosan levelezek a legfőbb ügyészekkel. Polt Péter még soha egyetlen beadványomra sem reagált míg helyettesei a tértivevémy szerint legalább elolvasták. Végül három éve történhetett valami Ibolya Tibor doktor úr az egyik helyettese arra utasította a központi nyomozó főügyészséget, hallgassanak meg. Pontosan megjelentem a Könyves Kálmán körúti bázisukon majd hosszú várakozás után Németh Mészáros Gyula doktor úr lekisért egy többszintes kazamatába, egy nagy kicsempézett terembe ahol a gépírónővel hárman voltunk. Olyan érzésem volt, hogy innen többé sosem jutok ki. Végül amolyan köztéri kamerák körtűzében hat órán keresztül beszélgettünk. Mindent elmondtam őszintén, közben azt vettem észre, hogy az ügyész úr rosszul van, többször felment a földszi nte én meg a hallgatag gépírónővel maradtunk. Késő este jutottam fel és az ügyész úr intézkedett, én is kapjak a felvételből egy példányt. Vártam, de hiába. Végül két év elteltével tudtam meg ezt elküldték a debreceni regionális ügyészségre sürgős intézkedés céljából. Végül eltünt a felvétel és nagy nehezen kaptam egy pár oldalas jegyzőkönyvet amelyben a legrázósabb részeket kiherélték. És ami meglepő hiába kerestem Ibolya főügyész úrat, azt az egyet aki a panaszomra, a sérelmeimre reagált. Nemrégiben tudtam meg, hogy Őt is áthelyezték. Tetszik nekem amit most nyilatkozott – tényleg egy ügyésznek nem kellene gyülölni a gyanúsítottat. Felsőbb parancsra sem, csak azért mert valaki megnyugszik bele, hogy ártatlanul hurcolták meg.
Tokaj
