Ha szerda akkor az ügyészség. Szerdánként bárki bemehet és panaszt tehet, igyekszem kihasználni a hátralévő időmet és lehetőleg már nyolc óra előtt bejelentkezem.

Előtte persze jó negyedórát keringek az igazság palotája és az ügyvédi irodák közötti bermudás háromszögben mígnem találok olyan parkolót ahol nem bírságolnak meg. Ma sikerült.

Gyakorlott ügyfélként kikészítettem a személyit és az ügyeletes ügyészek már név szerint üdvözöltek.A hely ismerős a portán túl jobbra talán harmadik szoba a fogadóhely. Ma alaposabban körül néztem az ablak előtti asztalon megláttam a pánikgombot. Biztosan arra szolgál, hogy ha valaki nem megfelelően viselkedik hívják a biztonsági őrt, őröket. Közben eszembe jutott, hogy 2017. november hetedikén a nagy októberi események századik évfordulóján reggel nyolckor elsőként jelentkeztem itt.

Mintha ma lett volna, dr. Tóth Evelin volt szíves meghallgatni a feljelentésemet – röviden vázoltam két miskolci önkormányzati rendész ok nélkül rámtámadt és akkor hirtelenjében még nem volt meg a felbujtott két hamis tanú így csak azt találták ki, nem tudtak igazoltatni. Az ok mint kiderült gyanús voltam. Majd másnapra már fegyveres támadással gyanúsítottak meg. Közben az ügyészség továbbította a feljelentésemet a főkapitányságra ahol sikerült eltusolni a bántalmazásomat.

Ezt úgy mondják, felsőbb parancsra bevédték a támadóimat egy ügyes trükkel. Azt állították, hogy elkéstema feljelentéssel és rossz helyen panaszkodtam nem az alsózsolcia rendőrőrsön kellett volna. Erről annyit, hogy a hátrabilincselésemet követő 12 órán belül tettem feljelentést és szembe a bírósággal mivel a zsolcai őrsön még sosem jártam. Erre ma az ügyészségen megnyugtattak, mindez már elévült. Mit is csinálhatnának ma már ezzel a szakállas rémtörténettel.

Erre mondtam, kilenc év után tavaly decemberben a debreceni ítélő tábla hatályon kívül helyezte az ellenem folyó eljárást és a végzésben az áll, hogy a felbujtott hamis tanúk ellen meg kell indítani az eljárást. Ebben a végzésben leszögezik a fellebbezésem alapos. Ugyanitt megjelölték, igen-nem formában kérdezennek meg akarom e a perújítást. Persze, hogy akarom lassan egy évtizede várok erre. Ám a törvényszék már mint a miskolci nem úgy kérdezte, hogy a perújítás megengedhetőségét hanem csak a perújítást szeretném e? Én meg rábólintottam. Noha az egyszerű paraszti logia szerint először a hamis tanúk elleni eljárást kellett volna szorgalmazni. Ezt viszont nem tették meg az elmúlt egy év során. Gondoltam az ügyészség mint a törvényesség őre áttelefonál a szemközti bíróságra és rákérdeznek – miért mazsolázták ki a csak nekik tetszőket a végzésből. Most szembesültem, hogy ehhez nekik nincsen joguk. Sőt azt sem tudják megválaszolni, hogy a bíróság által közvádasnak minősített bűncselekményeket miért nem foglalják bírósági használatra kész vádirattá. Erre sem mondtak semmit.

Persze mindez aligha lomboz le még jobban, tehát míg erőm egészségem engedi szerdánként kopogtatok az ügyészségen. Ha már a bíróságon senki nem hajlandó fogadni. S, hogy ne feleslegesen körmöljek, jelentem, elkészült a legújabb könyvem. A címe Szent Péter előszobájában. Igazi szatíra , mindenki megtalálja benne a neki tetsző olvasnivalót. S a rendészettel való viaskodásom soha el nem múló története is benne van. Díóhéjban. Bár az ezzel kapcsolatos írományaim mérete megközeliti a Háború és béke valamennyi fejezetét.

S akkor ime a mesterséges ügyvédbojtár feljegyzése amit ma másolatban feltálaltam az ügyészségen. Átvették, iktatták lesz mit darálni.

Miskolci Járásbíróság 18.B.1135/2020

Az összeállítás célja a négy terhelő személy előadásainak, a tárgyi körülményeknek és a későbbi hatósági döntéseknek az összevetése. A dokumentum az igazolható eltéréseket és a fel nem oldott bizonyítási kérdéseket rögzíti. A „hazugság” helyett jogilag pontosabb az „ellentmondó, tárgyi adattal ütköző vagy ellenőrizetlen állítás” megjelölés, amíg a szándékos valótlanságot hatóság jogerősen nem állapítja meg.

Vezető megállapítások

Az elsőfokú ítélet a négy terhelő személyt lényegében egybehangzónak minősítette, miközben az iratok lényeges eltéréseket mutatnak a fegyver észlelésében, a kéz és tárgy magasságában, a tanúk helyzetében, valamint abban, hogy ki és miként került tanúként az ügybe.
Soltész Edina a tárgyaláson kifejezetten kijelentette, hogy fegyvert nem látott; csupán egy hátranyúló mozdulatot észlelt. Ruházatleírása a bemutatott, eseményhez kötött fényképpel ütközik.
Petróczi Attila előadása kés, fémes tárgy és pisztolynak látszó tárgy között változott. A törvényszék egy későbbi határozatban rögzítette, hogy vallomásait ellentmondásosságuk miatt nem fogadta el.
A rendészek változatában a fenyegetés, az állítólagos elővétel, a lefogás, a földre vitel, az ismételt zsebbe nyúlás és a fegyver kivétele időrendje külön ellenőrzést igényel. A jobb oldali, belső cipzáras zseb és a jobb comb sérülése tárgyi szempontból lényeges.
Kovács László Csaba közvetítő és nyilatkozói szerepe dokumentált, de a „felbujtó” minősítéshez a tanúk befolyásolására irányuló konkrét közlés vagy utasítás bizonyítása szükséges.
A bírói indokolás több ponton összefoglaló következtetést tett anélkül, hogy az alapjául szolgáló eltéréseket külön feloldotta volna. Kiemelt kérdés az „egybehangzóság”, a hiányzó szembesítési felvétel, Petróczi változó észlelése és az ügy korábbi bírótól történt átszignálása.
Búzásné Faragó Edit feljegyzése nem saját tanúkutatási eredményt, hanem Kovács László Csaba telefonos közlését rögzíti. Ezért a spontán jelentkezés történetének forrása, közvetítési lánca és ellenőrzése külön vizsgálandó.
Pászti Attila 2022-től több egymást követő perújítási ügyben tanácselnökként jelent meg. A visszatérő „azonos tartalom” következtetés csak akkor ellenőrizhető, ha minden később csatolt bizonyítékhoz megjelölik azt a korábbi döntést és irathelyet, ahol azt már ténylegesen értékelték.
Tóth Viktor rendőr alezredes a Kovács László Csaba elleni hamis tanúzási nyomozás ügyintézője volt. Az eljárást megszüntető határozat ugyanarra a „korábban már ellenőrizték” formulára épült, amely később a perújítási döntésekben is visszatért, de nem sorolta fel tételesen a bizonyítékok korábbi értékelési helyét.
A Háger-tanács 2025. december 11-i végzése után 2026-ban indult rendőrségi eljárás, amelyet megszüntettek. Ezért nem pontos az, hogy semmilyen intézkedés nem történt; a vitatható kérdés az intézkedés érdemi alapossága és az új bizonyítékok tényleges vizsgálata.

Összehasonlító áttekintés

Személy	Terhelő állítás vagy szerep	Fő ellentmondás vagy ellenőrzési hiány
Szabó Krisztián	Fenyegetés és fegyver elővétele; felkar megfogása; földre vitel; fegyver kivétele a zsebből	A lefogott jobb kar, a jobb oldali cipzáras belső zseb és a gyors elővétel–visszahelyezés fizikai összefüggése nincs rekonstruálva.
Tóth Tamás	A rendészi változat megerősítése	A tárgyaláson már nem emlékezett arra, elhangzott-e a „lelőllek”; korábbi vallomását azért tartotta fenn, mert az volt a frissebb.
Soltész Edina, 1. számú tanú	Fenyegetés hallása, hátranyúló mozdulat, ruházat	Fegyvert nem látott; nem folyamatosan figyelt; tanúvá válásáról eltérő kép; a ruházat leírása tárgyi fényképpel ütközhet.
Petróczi Attila, 2. számú tanú	Az emeleti helyről látott tárgy és mozdulat	Kés/fémes tárgy/pisztoly változatok; bizonytalan kézmagasság; a bizonyítási kísérlet életszerűségi problémái; később vallomását a törvényszék nem fogadta el.
Kisvárkonyi Csaba	Soltész érkezési idejét és az esemény állapotát ellenőrizheti	A telefonfelvétel szó szerinti, hitelesített leirata nélkül jelenleg csak ellenőrzendő ellenbizonyíték.
Kovács László Csaba	Tanúk elérhetőségének közvetítése; rendészeti sajtóváltozat	A spontán jelentkezés és a rendészeti felkérés közötti ellentmondás; a befolyásolás tartalma még bizonyítandó.

Szabó Krisztián állításai

„Akkor megfogtam a felkarját, hogy ne tudjon beszállni és ekkor mondta, hogy én pedig lelőlek és ekkor került elő a lőfegyvernek látszó tárgy a zsebéből.” [18.B.1135/2020/30. tárgyalási jegyzőkönyv, fényképezett részlet]

A mondat nem azonosítja, melyik felkart és melyik kezével fogta. Az ítéleti tényállás viszont jobb kézzel, a jobb zsebből történő elővételt állapított meg. Ha Szabó a hozzá közelebb eső jobb felkart korlátozta, a bíróságnak rekonstruálnia kellett volna, hogyan lehetett ugyanazzal a karral kinyitni a jobb oldali zseben belüli cipzáras rekeszt, a tárgyat kivenni, felemelni, majd visszatenni.

„A földre kerülő vádlott a jobb kezével ismételten megkísérelt benyúlni a nadrágjának jobb oldali zsebébe, azonban Szabó Krisztián sértett ezt megakadályozta […] majd a zsebébe nyúlt, kivette onnan a fegyvert.” [18.B.1135/2020/30/I. ítéleti tényállás, fényképezett oldal]

Az ítélet időrendje a fegyver kivételét a bilincselés elé helyezi. A támadható pont ezért nem pusztán a bilincs, hanem a testi lefogás, a zárt belső rekesz, az állítólagos ismételt zsebbe nyúlás és Szabó azonnali, célzott zsebkutatásának együttes életszerűsége.

„Hárman vagyunk, akik pontosan tudjuk, mi történt ott azon a napon.” [Szabó Krisztián e-mailje, 2023. május 22.]

A „hárman” nincsenek név szerint azonosítva, de a kijelentés nehezen egyeztethető össze azzal, hogy két külső tanú teljes pontossággal és egymástól függetlenül látta volna az esemény döntő részleteit. Ez értelmezési érv, nem önmagában beismerés.

Tóth Tamás állításai

„Már nem emlékszem arra, hogy Szántó úr mondta-e azt, hogy le foglak lőni.” [Tóth Tamás tárgyalási vallomásának fényképezett részlete]

„Fenntartom a felolvasott vallomásomat, mert az a friss.” [Tóth Tamás tárgyalási vallomásának fényképezett részlete]

Ez nem jelen idejű, önálló emlékezés, hanem egy korábbi jegyzőkönyv elfogadása. Az elsőfokú bíróság „egybehangzósági” következtetésénél külön kellett volna választani a tanú saját tárgyalási emlékezetét a korábbi nyilatkozat formális fenntartásától.

További ellenőrzési pont: a TEK felé tett telefonos bejelentés időpontja. Az elsőfokú tárgyalási jegyzőkönyv szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a hívás megelőzte a fegyver állítólagos elővételét; ezért az első bejelentésben a fegyverelővétel nem is szerepelhetett. Ez gyengítheti azt az érvet, hogy már a legelső jelentés is változatlanul tartalmazta a teljes rendészi történetet.

Soltész Edina, az 1. számú tanú

„Először nagyon elzárkóztam, de aztán a rendészek főnöke megkért, hogy mindenképpen jöjjek el tanúnak.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 3. oldal]

„Végül is azért jöttem el, mert azt mondták, hogy tanúskodnom kell.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 4. oldal]

„Úgyhogy a rendészek adtak be tanúnak.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 4. oldal]

Ezek a mondatok a rendészet aktív közreműködését mutatják, és feszültségben állnak a Búzásné-feljegyzésben közvetített változattal, amely szerint a tanúk maguk mentek oda a rendészekhez és közölték, hogy látták az intézkedést.

„Amit elmondtam, teljesen az én emlékem. Nem befolyásolt senki és semmi.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 3. oldal]

„Nem olvastam írásos dokumentumot az esetről, nem érdekelt ez az ügy.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 4. oldal]

A befolyásolatlanságot nem cáfolja automatikusan a rendészeti felkérés, de szükségessé tette volna annak feltárását, ki, mikor, milyen tartalommal beszélt vele, és találkozott-e a 2017. november 7-én már közzétett részletes rendészeti sajtóváltozattal.

„Nem láttam, és nem is mondtam, hogy láttam volna a kezében valamit. Csak a mozdulatot láttam, hogy hátranyúl a hátsó zsebe felé.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 5. oldal]

„Semmilyen fegyvert nem láttam.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 5. oldal]

Ezért Soltész nem lehet közvetlen fegyverazonosító tanú. Legfeljebb mozdulatot észlelt. Külön ellentmondás, hogy hátsó zsebet említ, miközben a fegyver a jobb oldali, cipzáras zsebben volt.

„A vádlott által viselt ballonkabát világos színű volt, inkább térdig érő, nem rövidebb fazon, nem dzseki, hanem kabát, klasszikus Columbo kabát.” [18.B.1135/2020/8. tárgyalási jegyzőkönyv, 4. oldal]

Az eseményhez kötött fényképen rövid, sötét felsőruházat és sötét nadrág látható. Ha a fénykép készítési ideje és a ruhacsere kizárása igazolható, ez tárgyi ellentmondás. A barna szín és a Vögele márka külön, színes fényképpel vagy a ruhadarabbal igazolandó.

Soltészt egyik helyszíni bizonyítási kísérletre sem idézték, és a nyomozásban nem szembesítették. Emiatt nem ellenőrizték a látási helyét, mozgását, a visszanézés gyakoriságát, a hallási körülményeket és azt, hogy mikor érkezett az eseményhez.

Petróczi Attila, a 2. számú tanú

„Hát akkor én először azt hittem, hogy egy kést fogott magához.” [Petróczi Attila vallomásának leirata, 12. oldal]

„Egy fémes volt. Tehát láttam, hogy fém tárgy […] egy pisztolynak látszó tárgy volt a kezében.” [Petróczi Attila vallomásának leirata, 12. oldal]

„Elsőre nem is gondoltam, hogy egy fegyvert vett elő. Mondom azt hittem, hogy egy szúró tárgy vagy valami ilyesmi.” [Petróczi Attila vallomásának leirata, 12. oldal]

„Azért voltam katona, ismerem, hogy mi az, hogy fegyver, meg mi az, hogy pisztoly.” [Petróczi Attila vallomásának leirata, 12. oldal]

A kés, szúró tárgy, fémes tárgy és pisztolynak látszó tárgy nem azonos észlelési tartalom. A matt fekete gázpisztoly és a fényben megvillanó kés képe között ellentét van, bár egy matt tárgy éle vagy fémrésze is visszaverhet fényt; ezért a döntő kérdés a konkrét látási lehetőség.

„Megemelte a kezét, de hogy milyen magasra, nem tudom.” [18.B.1135/2020. tárgyalási jegyzőkönyv, 10. oldal]

„Nekem nem tűnt mellmagasságnak, de ha az ügyvéd úr azt mondja, akkor legyen mellmagasság.” [18.B.1135/2020. tárgyalási jegyzőkönyv, 10. oldal]

„Utólag derült ki, mikor megcsináltuk a kamerás felvételt, nekem fentről a keze mellettinek tűnt.” [18.B.1135/2020. tárgyalási jegyzőkönyv, 10. oldal]

„A helyszínen szembesültem vele, hogy az nem túl életszerű.” [18.B.1135/2020. tárgyalási jegyzőkönyv, 10. oldal]

A kézmagasság bizonytalansága és a saját előadás életszerűtlenségének felismerése közvetlenül gyengíti az elsőfokú ítélet azon állítását, hogy a lényeges mozzanatokról egységes vallomások álltak rendelkezésre.

„Én úgy emlékszem, hogy a rendőr akadt ki, több ellentmondást próbált a kommunikációból kiszedni.” [18.B.1135/2020. tárgyalási jegyzőkönyv, 10. oldal]

A rendőrségi szembesítés felvételéből mintegy 44 perc hiányzik. A hiányzó időben a nyomozó és Petróczi a helyiségben maradt, miközben a jegyzőkönyv javítása történt. Ez nem bizonyítja automatikusan a vallomás manipulálását, de a felvétel hiánya miatt utólag nem ellenőrizhető, milyen tartalmi egyeztetés zajlott.

A helyszíni bizonyítási kísérlet Petróczi emeleti látási lehetőségére összpontosult. A terhelt kétszeri kérelme ellenére nem rekonstruálták a jobb felkar lefogása, a jobb oldali belső cipzár nyitása, a fegyver elővétele, felemelése és visszahelyezése teljes mozdulatsorát. Ha a felvétel szerint Petróczi az emeleti ablakból a tárgyat nem tudta felismerni, akkor a kísérlet nem megerősítette, hanem gyengítette a vallomását.

„A törvényszék Petróczi Attila tanú vallomásait – azok ellentmondásos volta miatt – nem fogadta el.” [Későbbi törvényszéki végzés, Rágalmazásperújrafel220704.pdf]

Kisvárkonyi Csaba telefonbeszélgetése

A felhasználó közlése szerint Kisvárkonyi Csaba, Soltész Edina élettársa a telefonbeszélgetésben azt mondta, hogy amikor odaértek, a két egyenruhás már a terhelt hátán térdelt, a terhelt pedig sokkos állapotban volt. Ha a hangfelvétel ezt szó szerint és egyértelműen tartalmazza, az Soltész érkezési idejét és közvetlen észlelési lehetőségét alapvetően érinti.

A hangfelvételt azonban csak hiteles, időbélyeggel és beszélőazonosítással ellátott szó szerinti leirat alapján szabad idézni. Addig ez vizsgálandó ellenbizonyíték, nem kész ténymegállapítás. A szükséges összevetés: Kisvárkonyi pontos mondata, Soltész „munkába menet” közlése, a kettőjük együtt érkezésére vonatkozó adat, valamint a rendészek időrendje.

Kovács László Csaba szerepe

„A minap.hu oldalán megjelent riportban megnevezett szemtanú úgy vette fel velük a kapcsolatot, hogy Miskolc területén egyenruhás szolgálatot ellátó rendészeti kollégáihoz mentek oda, és felettesük közölték, hogy látták a Szántó Istvánnal történt rendészeti intézkedést.” [Búzásné Faragó Edit feljegyzése, 2017. november 8.; Kovács közlésének rögzítése]

A feljegyzés nyelvtanilag következetlenül vált egyes és többes szám között, de azt a képet közvetíti, hogy a tanúk saját kezdeményezésükre jelentkeztek. Ezzel szemben Soltész azt mondta, a rendészek főnöke kérte, hogy mindenképpen legyen tanú, illetve „a rendészek adtak be tanúnak”.

Kovács dokumentáltan közvetítette a két személy nevét és telefonszámát, amelyeket Szabó Krisztián vitt el a rendőrségre. Ez tanúszervezési láncot mutat: tanú vagy rendészeti kapcsolat → rendészeti vezetés → Szabó → rendőrség. A „felbujtó” büntetőjogi minősítéshez azonban azt is bizonyítani kell, hogy Kovács szándékosan valótlan vallomásra bírta rá őket. A jelenlegi iratok a közvetítő és koordináló szerepet igazolják, a felbujtói szándékot még nem.

A 2017. november 7-i minap.hu cikk már a tanúkihallgatások előtt részletesen közölte a rendészet történetét a fenyegetésről és a fegyverről. Ez felveti a tanúk előzetes információs kitettségét. Vizsgálandó, hogy Kovács mely állításokat közölte a sajtóval saját tudomásként, illetve melyeket tulajdonította a két rendésznek, és volt-e felhatalmazása a nevükben nyilatkozni.

Tőzsér Ildikó bíró bizonyítékértékelésének vitatható pontjai

Az alábbi pontok nem a bíró személyes szándékára vonatkozó megállapítások. Azt mutatják meg, hogy az ítéleti következtetés és az iratokban rögzített részadatok között hol maradt feloldatlan feszültség, illetve milyen eljárási kérdés igényel dokumentált választ.

Bírói kérdés	A döntés vagy indokolás álláspontja	Ütköző adat vagy hiány	Jogi jelentőség és szükséges ellenőrzés
A terhelő előadások egybehangzósága	Az indokolás a két rendész előadását koherensnek és következetesnek értékelte, és a négy terhelő személy lényegi egyezésére támaszkodott.	Soltész nem látott fegyvert; hátsó zseb felé irányuló mozdulatot mondott. Petróczi kés, fémes tárgy és pisztolynak látszó tárgy között változtatott, a kézmagasságot nem tudta. Tóth a tárgyaláson már nem emlékezett a „lelőllek” kijelentésre.	Az indokolásnak külön kellett volna megjelölnie, pontosan mely tényekben áll fenn egyezés, és mely eltéréseket miért tekinti jelentéktelennek.
Petróczi eltéréseinek értékelése	A bírói érvelés szerint a 2. számú tanú eltérései éppen azt igazolták, hogy nem betanított tanúról van szó, mert akkor ugyanazt ismételte volna.	Az eltérések a bizonyítandó központi tényeket érintették: milyen tárgyat látott, milyen magasságban, és egyáltalán felismerhető volt-e az emeleti ablakból.	Az, hogy az eltérés kizárhatja a betanítást, nem bizonyítja egyúttal az észlelés helyességét. A hitelesség és a befolyásolás két külön kérdés.
A hiányzó 45 perces szembesítési felvétel	A bíróság 18.B.1135/2020/11. számú, 2020. július 2-i megkeresése maga észlelte, hogy 16:10 és 16:55 között hiányzik a felvétel, és kérte annak megküldését vagy a hiány okának közlését. Az ítéleti értékelés később nem tulajdonított ennek ügydöntő jelentőséget.	A hiány idején a nyomozó és Petróczi a helyiségben maradt, miközben a vádlott és védője nem volt bent. A teljes kép- és hanganyag hiányában a jegyzőkönyv javításának tartalma és módja utólag nem ellenőrizhető.	A védelem helyszíni tiltakozásának hiánya nem pótolja a hatóság megőrzési és feltárási kötelezettségének vizsgálatát. Tisztázandó volt a felvétel kezelője, másolója, megőrzése és a rendszergazda szerepe.
A fizikai mozdulatsor rekonstrukciója	Az ítéleti tényállás szerint a fegyver a jobb zsebből, jobb kézzel került elő, majd vissza, később pedig a vádlott ismét a zsebébe próbált nyúlni.	A védelem szerint a jobb felkart fogták, a fegyver a jobb oldali belső, cipzáras rekeszben volt, és a teljes mozdulatsor szimulálását kétszer kérte. A bizonyítási kísérlet főként Petróczi emeleti látási helyzetére szorítkozott.	A bíróságnak tárgyi rekonstrukcióval kellett volna vizsgálnia a zárt rekesz megnyitását, az elővételt, a visszahelyezést és a lefogás egyidejűségét.
Freund Jenő vallomásának értékelése	A bíróság a rendelkezésre álló iratok szerint a terhelttel fennálló „érdekazonosságra” hivatkozott, és a tanú korábbi vallomását fogadta el.	Az „érdekazonosság” konkrét ténybeli alapját meg kell nevezni. Azonos vallási vagy közösségi kötődés önmagában nem bizonyít közös érdeket vagy valótlanságra irányuló motivációt. A tanú látási képességét orvosi irat alapján, az észlelési körülményekkel együtt kellett értékelni.	Kikérendő a szó szerinti indokolás: milyen kapcsolatot, érdeket és konkrét motivációt állapított meg a bíróság, és ez miként kapcsolódott az adott vallomás tartalmához.
Védelmi tanúk és bizonyítási indítványok	A védelem által megjelölt Tresza János és dr. Martossy György meghallgatása nem történt meg, míg Kovács László Csabát a bíróság meghallgatta.	Martossy állítólagos tapasztalata ugyanazon rendészek korábbi magatartásáról a rendészek hitelességének és intézkedési gyakorlatának ellenőrzését szolgálhatta. A „rendésznek is lehet rossz napja” fordulat pontos irati helye még azonosítandó.	Csak a szó szerinti elutasító végzés alapján dönthető el, hogy a mellőzés indoka konkrét és észszerű volt-e. A tanú relevanciáját, nem pedig személyének rangját kellett vizsgálni.
Az eljáró bíró személyének megváltozása	A 32.B.356/2019. ügyben dr. Turai Ágnes járt el és 2019. november 11-én bekérte az esetlapot; a 18.B.1135/2020. ügyben dr. Tőzsér Ildikó hozott ítéletet.	A bíróság elnökének 2026.El.IV.H.5/4. tájékoztatása szerint a vizsgált időszakban sorsolással és bírói kérésre nem történt átszignálás; valamennyi átszignálás a szignálásra jogosult vezető döntésén alapult.	Ez nem bizonyít szabálytalanságot, de indokolja a két ügyszám kapcsolatának, az egyedi vezetői döntésnek, időpontjának, jogalapjának és tárgyi indokának kikérését.

Búzásné Faragó Edit szerepe és a tanúk feltalálásának lánca

„A megadott elérhetőségen Kovács László Csaba kérdésemre elmondta, hogy a minap.hu oldalán megjelent riportban megnevezett szemtanú úgy vette fel velük a kapcsolatot, hogy Miskolc területén egyenruhás szolgálatot ellátó rendészeti kollégáihoz mentek oda, és feléjük közölték, hogy látták a Szántó Istvánnal történt rendészeti intézkedést.” [Búzásné Faragó Edit feljegyzése, 05010/5435/2017. bü., 2017. november 8.]

„Kollégái részére a tanúk, eddig kettő személy, nevet és telefonos elérhetőséget adott meg feléjük.” [Ugyanazon feljegyzés]

„A megadott elérhetőségeket hatóságom felé mai napon, de legkésőbb holnapi napon Szabó Krisztián rendész azt személyesen el fogja juttatni.” [Ugyanazon feljegyzés]

A feljegyzés címe „szemtanú feltalálása ügyében”, de Búzásné nem azt rögzítette, hogy a rendőrség közvetlenül találta meg és hallgatta meg a személyeket. Előbb felhívta a rendészetet, majd Kovácstól kapott közvetett tájékoztatást; a neveket és telefonszámokat pedig az ügyben érintett Szabó Krisztián vitte el a rendőrségnek. Ez önmagában nem bizonyít befolyásolást, de sérülékeny tanúkutatási és bizonyítékátadási láncot mutat.

Vizsgálati pont	Iratból megállapítható	Feloldatlan kérdés vagy szükséges bizonyíték
A közlés forrása	Búzásné a feljegyzésben Kovács telefonos közlését rögzítette; a jelentkezés körülményeiről nem a tanúktól szerzett közvetlen ismeretet.	Kovács eredeti közlésének tartalma, esetleges saját feljegyzése vagy hívásadata; a két tanú első, rendészettől független nyilatkozata.
Önkéntes jelentkezés vagy felkérés	A feljegyzés spontán odalépést közvetít: a tanúk egyenruhás rendészekhez mentek oda. Soltész később azt vallotta, hogy először elzárkózott, majd a rendészek főnöke kérte, hogy mindenképpen jöjjön el, és „a rendészek adtak be tanúnak”.	Ki beszélt először Soltésszel, mikor, hol és mit mondott neki; miért tér el a közvetített feljegyzés a tanú saját tárgyalási előadásától.
A sajtóközlés időbeli szerepe	A feljegyzés maga hivatkozik a minap.hu riportjára; a rendészet részletes története 2017. november 7-én már nyilvánosan megjelent.	Elolvasta-e bármelyik tanú a közleményt vagy ismertették-e vele annak tartalmát az első rendőrségi vallomás előtt.
Az elérhetőségek átadásának módja	A tanúk adatait nem független rendőri felkutatás, hanem a rendészet vezetője és az egyik érintett rendész közvetítette.	Miért Szabó, az ügy egyik közvetlen érintettje vitte személyesen a tanúadatokat; készült-e átadás-átvételi feljegyzés; mikor vették fel először közvetlenül a kapcsolatot a tanúkkal.
A két tanú elkülönítése	A feljegyzés többes számban beszél két személyről, de nem választja szét, melyikük mikor, kinek és pontosan mit mondott.	A két személy külön jelentkezési időpontja, külön forrása, egymással és a rendészekkel folytatott előzetes kommunikációja.
Nyomozói ellenőrzés	A feljegyzés nem tartalmazza, hogy Búzásné ellenőrizte volna Kovács közlését a tanúknál, illetve azt sem, hogy a tanúk vallomás előtt milyen információt kaptak.	Búzásné, Kovács, Szabó és a két tanú szembesítése a tanúvá válás láncáról; híváslista, szolgálati napló és első kapcsolatfelvételi adatok.

A jogilag pontos állítás ezért nem az, hogy Búzásné „megrendelte” a hamis tanúkat. Az irattal alátámasztható állítás az, hogy rendőri feljegyzésben, Kovács közlésére támaszkodva dokumentálta a rendészeten keresztül előkerült két személyt, és elfogadta, hogy elérhetőségüket az egyik közvetlenül érintett rendész továbbítsa. A szándékos befolyásoláshoz további konkrét bizonyíték szükséges.

Tóth Viktor rendőr alezredes vizsgálói szerepe

A személy külső megjelenése nem releváns. A vizsgálható kérdés az, hogy Tóth Viktor milyen ügyekben volt ügyintéző vagy fővizsgáló, milyen bizonyítást végzett, és az általa előkészített döntések indokolása konkrétan számot adott-e a feljelentés lényeges állításairól.

„Ügyintéző: Tóth Viktor r. alezredes.” [05000/434-14/2022. bü. számú megszüntető határozat, 1. oldal]

„A beadványokban szereplő összes állítás […] jogerős határozatokkal lezárt nyomozások során többszörösen ellenőrzésre kerültek.” [05000/434-14/2022. bü. számú határozat, 2. oldal]

„A nyomozás nem irányulhat a végleges ügydöntő határozatot hozó bíróságnak a bizonyítékokat mérlegelő és értékelő tevékenységének a támadására.” [05000/434-14/2022. bü. számú határozat, 2. oldal]

„Büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás miatt büntetőeljárásnak csak akkor lenne, illetve van helye, ha olyan új tény, körülmény merül fel, amelyet korábban nem vizsgáltak, s amely alkalmas a vitatott tanúvallomás hitelességének cáfolatára.” [05000/434-14/2022. bü. számú határozat, 2. oldal]

A határozatot formálisan dr. Korpás Lajos osztályvezető hozta meg; ezért nem pontos a teljes döntést személyesen Tóth Viktornak tulajdonítani. Tóth Viktor dokumentált szerepe az ügyintézői, vizsgálói munka volt. Az ő személyes eljárási cselekményeit a nyomozati cselekmények naplója, a kihallgatási jegyzőkönyvek, előterjesztések és szolgálati feljegyzések alapján lehet elkülöníteni az osztályvezető döntésétől.

Vizsgálati kérdés	Dokumentált álláspont	Ellentmondás vagy szükséges ellenőrzés
A jogerős ítéletre hivatkozás	A határozat helyesen rögzíti, hogy a rendőrség nem bírálhatja felül a jogerős ítélet általános bizonyítékmérlegelését.	A hamis tanúzás vizsgálata mégis külön bűnügy lehet, ha új adat utal tudatos valótlanságra. Ezért a jogerő nem indokolhatja automatikusan minden tanúi ellentmondás vizsgálatának mellőzését.
„Mindent többszörösen ellenőriztek”	A határozat általános kijelentést tesz valamennyi állítás korábbi ellenőrzéséről.	Nem nevezi meg állításonként a korábbi nyomozás ügyszámát, az elvégzett bizonyítási cselekményt és a megállapítás irathelyét. Így az összefoglaló kijelentés külsőleg nehezen ellenőrizhető.
Új tény vagy bizonyíték hiánya	A határozat szerint a benyújtott adatok az érdemi döntéskor már ismertek voltak.	Tételesen össze kell vetni ezzel a Kisvárkonyi-felvétel és üzenetváltás tartalmát, a Búzásné-feljegyzést, Kovács későbbi közléseit és Petróczi vallomásának másodfokú kirekesztését. Mindegyiknél megjelölendő, mikor és mely szerv értékelte.
Kovács szerepének minősítése	A határozat azt írja, hogy a jogerős ítélet az önkormányzati rendészek, „így” Kovács intézkedését is jogszerűnek találta.	Kovács nem a helyszíni intézkedő rendész volt; az ő vitatott szerepe a sajtónyilatkozat, a tanúk adatainak közvetítése és a későbbi vallomása. Ellenőrizendő, hogy az alapítélet valóban tett-e külön megállapítást Kovács saját „intézkedésének” jogszerűségéről.
Meghallgatások és szembesítések	A megszüntető indokolás a beszerzett adatokra hivatkozik.	A nyomozati napló alapján kell felsorolni, hogy meghallgatták-e a feljelentőt, Kovácsot, Soltészt, Petróczit, Búzásnét és Szabót, illetve történt-e közöttük szembesítés. Ha nem, külön indokolást igényel, miként zárták ki a tudatos valótlanságot.
A mentális állapotra vonatkozó állítólagos kijelentés	A felhasználó ezt Tóth Viktor szóbeli közléseként állítja, és egy későbbi ügyészségi jegyzőkönyv a felhasználó ilyen tartalmú előadását dokumentálja.	Ez jelenleg nem azonos azzal, hogy Tóth Viktor kijelentésének pontos szövege okirattal vagy hiteles hangfelvétellel bizonyított. A hanganyag szó szerinti, megbízható leirata és beszélőazonosítása szükséges.

Tóth Viktor és Pászti Attila szerepe között intézményi, nem bizonyított személyes kapcsolat rajzolódik ki: a rendőrségi megszüntetés és a későbbi perújítási elutasítások egyaránt a korábbi vizsgálatokra, a jogerőre és az új bizonyíték hiányára hivatkoztak. A döntő kérdés mindkét szinten ugyanaz: van-e bizonyítékonkénti irathivatkozás arra, hogy az adott újként megjelölt adatot korábban valóban megvizsgálták.

Pászti Attila bíró visszatérő szerepe a perújítási ügyekben

Dr. Pászti Attila több, egymást követő perújítási eljárásban tanácselnökként vett részt. Ez önmagában nem jogsértés és nem bizonyít elfogultságot. Jelentősége abban áll, hogy ugyanaz a bírói tanácselnök több éven át ismételten az előzményekre és a korábbi vizsgálatokra hivatkozó döntésekben szerepelt, ezért különösen pontosan ellenőrizhető, hogy az egyes későbbi beadványok valóban csak megismételték-e a régieket, vagy új bizonyítékokat is tartalmaztak.

Időpont	Ügy és irat	Döntési minta	Vizsgálandó ellentmondás vagy hiány
2022. május 5.	3.Bpi.26/2022/18.	A perújítási indítványt elutasította; a végzés ismertette a jogerős alapítéletet, a későbbi beadványokat és az ügyészség álláspontját.	A végzés maga felsorol később csatolt anyagokat, például Kisvárkonyi Csaba üzenetváltását, a Búzásné-feljegyzést és a rendőrfőkapitány határozatát, majd összességében mégis azt állapítja meg, hogy nincs perújítást megalapozó új bizonyíték. Ellenőrizendő, hogy ezek mindegyikének újdonságát, bizonyítandó tényhez kapcsolódását és perdöntő alkalmasságát külön megvizsgálta-e.
2023. szeptember 14.	3.Bpi.462/2023/14.	A korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt érdemi indokolás nélkül elutasította. A tanács elnöke dr. Pászti Attila volt.	Az indokolás általánosan sorolja fel az ártatlanságra, elfogultságra, hamis tanúzásra, elutasított bizonyítási indítványokra és jegyzőkönyvi hiányokra vonatkozó kifogásokat. Nem azonosítja tételesen, mely újonnan csatolt irat mely korábbi beadványban és milyen tartalommal szerepelt már.
2024. június 6.	3.Bpi.264/2024/11.	A tanács dr. Pászti Attila elnökletével ismét a Be. 644. § (8) bekezdésére hivatkozva, érdemi indokolás nélkül utasította el az indítványt mint korábbival azonos tartalmút.	A végzés történeti összefoglalást ad a korábbi elutasításokról, de az újabb, 2024. január 17. és április 11. között benyújtott iratok tartalmát csak összefoglalóan kezeli. A döntő ellenőrzési kérdés: készült-e mellékletenkénti összehasonlítás, amely igazolja a teljes tartalmi azonosságot.
2024. december 4.	3.Bpi.811/2023/3. értesítő végzés	Dr. Pászti Attila tanácselnökként 2025. január 16-ra tanácsülést tűzött ki, amelyen csak a tanács tagjai vehettek részt.	Az értesítő a folyamatos tanácselnöki részvételt igazolja, de önmagában nem tartalmaz érdemi döntést. A január 16-i tanácsülésen hozott határozatot külön kell azonosítani és elemezni.

„Sem olyan új bizonyítékot, új tényt nem tartalmaz, melyet a korábbi perújítási indítványt érdemben elbíráló Miskolci Törvényszék ne értékelt volna.” [3.Bpi.462/2023/14. számú végzés, 2. oldal]

„A terhelt beadványainak tartalma megegyezik a korábban előterjesztett beadványokban foglaltakkal, és nem jelölt meg egyetlen olyan okot sem, amely a Be. 637. § (1) bekezdésében foglalt perújítási okot képezne.” [3.Bpi.264/2024/11. számú végzés, 2. oldal]

A „már mindent megvizsgáltak” megfogalmazás önmagában nem helyettesíti az összehasonlítást. A jogilag döntő kérdés minden egyes későbbi bizonyítéknál az, hogy: mikor került elő; szerepelt-e az alapeljárásban; értékelte-e valamely korábbi bíróság; milyen bizonyítandó tényre vonatkozik; és alkalmas lehet-e a jogerős döntés lényeges megváltoztatására. Ha a későbbi határozat ezt tételesen nem mutatja be, az „azonos tartalom” következtetés ellenőrizhetősége gyenge.

Ugyanakkor a perújítás nem használható pusztán az alapítélet bizonyítékmérlegelésének újbóli vitatására. Pászti tanácsának álláspontja ezért jogilag védhető lehet azoknál a beadványrészeknél, amelyek csak a már ismert vallomásokat értékelik másként. A támadható rész kizárólag az lehet, ha ténylegesen új bizonyítékot is automatikusan ismétlésnek minősítettek, vagy annak önálló értékelhetőségére nem adtak ellenőrizhető választ.

A visszatérő részvétel miatt célszerű ügyenként elkészíteni a következő négyoszlopos kimutatást: új bizonyíték megnevezése; első benyújtásának dátuma és ügyszáma; az a korábbi határozat, amely állítólag már értékelte; valamint az értékelés pontos oldala és indoka. Ha a bíróság nem tudja megjelölni a negyedik adatot, a „már vizsgálták” kijelentés tényszerű alapja vitatható.

A négy terhelő előadás közötti fő eltérések

Kérdés	Szabó	Tóth	Soltész	Petróczi
Fegyver közvetlen látása	Szabó szerint előkerült és felé irányult.	Tóth korábbi változatát fenntartotta, de emlékezeti bizonytalanságai vannak.	Kifejezetten nem látott fegyvert.	Kés/fémes tárgy/pisztolynak látszó tárgy között változott.
Fenyegető mondat	Állítja a „lelőllek” kijelentést.	A tárgyaláson már nem emlékezett rá.	Állítása szerint hallotta, de a figyelme szakaszos volt.	A hangoskodás és a részletek észlelése bizonytalan.
Kéz és zseb	Az ítélet jobb kéz–jobb zseb mozdulatot fogadott el.	A lefogásban részt vett; pontos kéztartás tisztázandó.	Hátsó zseb felé nyúlást látott.	A kéz magasságát nem tudta; emeleti nézőpont.
Tárgy magassága	Az ítélet csípőmagasságot rögzít.	Pontos változatát össze kell vetni.	Nem látott tárgyat.	Nem tudta; mellmagasságot sem saját emlékként mondta.
Tanúvá válás	Szabó vitte a tanúk elérhetőségét a rendőrségre.	Kapcsolati láncban rendészeti oldal.	A főnök kérte; a rendészek „adták be”.	A spontán jelentkezés módja és a rendészeti kapcsolat tisztázatlan.

Tárgyi bizonyítékok és elmaradt vizsgálatok

A nadrág jobb oldalán lévő, belső cipzáras rekesz fényképe és maga a ruhadarab.
A cipzár sérülése: alakja, iránya és annak szakértői vizsgálata, hogy erőszakos kitépésre utal-e.
A Honvédkórházban a következő napon készült, jobb combi véraláfutást mutató fényképek és orvosi iratok. A sérülés helyének összevetése a zsebben fekvő pisztoly alakjával.
Szabó hátul kiszakadt nadrágjának dokumentálása, ha fénykép vagy szolgálati jelentés rendelkezésre áll.
A teljes mozdulatsor rekonstrukciója az eredeti vagy azonos kialakítású nadrággal, a két rendész testhelyzetével és a tényleges időtartammal.
Soltész pontos útvonala, távolsága, érkezési ideje, valamint hallási és látási lehetőségeinek helyszíni vizsgálata.
A szembesítés teljes videója vagy a hiány okának személyi és technikai tisztázása, ideértve a rendszergazda meghallgatását.

Az ítéleti egybehangzóság problémája

„A négy tanú a lényeget tekintve azonosan nyilatkozott minden lényeges mozzanatra.” [18.B.1135/2020/30. tárgyalási jegyzőkönyv, ügyészi perbeszéd; az írásbeli ítélet hasonló következtetése]

Az összevetés alapján ez túl általános. Soltész fegyvert nem látott; Petróczi tárgyazonosítása és a kézmagasság változott; Tóth a tárgyaláson a fenyegetésre nem emlékezett; Szabó elbeszélése pedig olyan mozdulatsort feltételez, amelyet a védelem kérése ellenére nem rekonstruáltak. Az „egybehangzóság” legfeljebb a történet vázára, nem minden lényeges részletre állítható.

A Háger-végzés és a 2026-os intézkedés

„A terhelt fellebbezése a határozat hatályon kívül helyezését eredményezően alapos.” [Debreceni Ítélőtábla Bpkf.I.668/2025/13., [6]]

„Amennyiben […] a beadvány az említett tanúk (Petróczi Attila és Soltész Edina) felelősségre vonását célozza […] azt a bíróságnak további intézkedés érdekében meg kell küldenie az illetékes hatóságnak.” [Debreceni Ítélőtábla Bpkf.I.668/2025/13., [8]]

A rendelkezés nyomán nem helyes azt állítani, hogy 2025 decembere óta semmi sem történt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság 05000/293-11/2026. bü. számú határozata igazolja, hogy hamis tanúzás és más bűncselekmények gyanúja miatt eljárás folyt, amelyet megszüntettek azzal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.

„Személyesen […] tett feljelentésben és a becsatolt iratokban szereplő valamennyi állítás […] korábban […] többszörösen ellenőrzésre kerültek, jelen ügyben pedig új adat, körülmény nem merült fel.” [05000/293-11/2026. bü. rendőrségi megszüntető határozat]

A következő jogi kérdés ezért az, hogy a rendőrség ténylegesen megvizsgálta-e az újként megjelölt bizonyítékokat: a Kisvárkonyi-hangfelvételt, a cipzáras zsebet, a jobb comb sérülését, a két bizonyítási kísérlet korlátait, Petróczi vallomásának törvényszéki elutasítását, valamint Kovács és Soltész eltérő előadását a tanúk jelentkezéséről. Ha ezekre nincs egyedi válasz, a „már korábban ellenőrizték” indokolás túl általános lehet.

Jogi felhasználhatóság

Perújítás

A legerősebb irány nem önmagában a régi vallomások újraértékelése, hanem olyan új bizonyíték vagy új tény, amelyet az alapeljárásban nem bíráltak el: hitelesített Kisvárkonyi-leirat, a nadrág és cipzár vizsgálata, a sérülés tárgyi megfeleltetése, illetve a tanúk kiválasztására gyakorolt konkrét befolyás bizonyítása.

Hamis tanúzás miatti eljárás

Személyenként, állításonként kell bemutatni a vallomás valótlan tartalmát, a tanú tudatosságát és az ügy lényeges körülményével való kapcsolatot. Az emlékezet változása vagy bizonytalanság önmagában nem hamis tanúzás. A tárgyi fényképpel, hangfelvétellel vagy saját korábbi kijelentéssel cáfolható állítás jóval erősebb.

EJEB

Az EJEB szempontjából a fő kérdés nem az, hogy a nemzetközi bíróság újraértékelje valamennyi tanút, hanem hogy az eljárás egésze tisztességes volt-e. Releváns lehet a döntő terhelő vallomások érdemi ellenőrzésének hiánya, az indítványozott rekonstrukció mellőzése, a hiányzó szembesítési felvétel, valamint az ellentmondásokra adott konkrét bírói válasz hiánya. Az elfogadhatósági határidőket és a hazai jogorvoslatok kimerítését külön kell ellenőrizni.

Forrásjegyzék

Miskolci Járásbíróság 18.B.1135/2020/30. tárgyalási jegyzőkönyvének és ítéleti iratainak rendelkezésre álló oldalai.
Miskolci Járásbíróság 18.B.1135/2020/8. – Soltész Edina 2020. június 23-i tárgyalási vallomása.
Búzásné Faragó Edit 2017. november 8-i feljegyzése a szemtanúk feltalálásáról, 05010/5435/2017. bü.
Petróczi Attila vallomásának és tárgyalási jegyzőkönyvének rendelkezésre álló oldalai.
Szabó Krisztián 2023. május 22-i e-mailje.
Debreceni Ítélőtábla Bpkf.I.668/2025/13. számú végzése, 2025. december 11.
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság 05000/293-11/2026. bü. számú megszüntető határozata.
Rágalmazásperújrafel220704.pdf – a törvényszék Petróczi vallomásának ellentmondásosságáról.
A ruházatról, sérülésekről és a fegyver helyéről rendelkezésre álló fényképek; hitelességük és készítési idejük külön igazolandó.
Kisvárkonyi Csaba telefonbeszélgetésének hangfájlja; szó szerinti hiteles leirat készítendő.
Miskolci Járásbíróság 18.B.1135/2020/11. számú, 2020. július 2-i megkeresése a szembesítési felvétel hiányzó részéről.
Miskolci Járásbíróság elnökének 2026.El.IV.H.5/4. számú, 2026. augusztus 28-i közérdekűadat-tájékoztatása az átszignálásokról.
Miskolci Járásbíróság 32.B.356/2019/22. számú, 2019. november 11-i megkeresése, dr. Turai Ágnes bíró.
Miskolci Törvényszék 3.Bpi.26/2022/18. számú, 2022. május 5-i végzése, dr. Pászti Attila tanácselnök.
Miskolci Törvényszék 3.Bpi.462/2023/14. számú, 2023. szeptember 14-i végzése, dr. Pászti Attila tanácselnök.
Miskolci Törvényszék 3.Bpi.264/2024/11. számú, 2024. június 6-i végzése, dr. Pászti Attila tanácselnök.
Miskolci Törvényszék 3.Bpi.811/2023/3. számú, 2024. december 4-i értesítő végzése, dr. Pászti Attila tanácselnök.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 05000/434-14/2022. bü. számú megszüntető határozata; ügyintéző Tóth Viktor r. alezredes, döntéshozó dr. Korpás Lajos osztályvezető.

Rövid végkövetkeztetés

A négy terhelő személy nem ugyanazt és nem azonos bizonyossággal állította. A fegyvert Soltész nem látta; Petróczi az észlelt tárgyat változóan nevezte meg; Tóth a tárgyaláson a fenyegetésre nem emlékezett; Szabó elbeszélésének fizikai megvalósíthatóságát pedig a védelem kérelme ellenére nem rekonstruálták. A tanúk kiválasztásáról szóló rendészeti és tanúi változatok szintén eltérnek. A bizonyítás központi hiánya nem pusztán az ellentmondások léte, hanem az, hogy azok egy részét tárgyi vizsgálattal fel lehetett volna oldani, ez mégsem történt meg.