A Raiffeisen marad ugyan Magyarországon, de tevékenységét takaréklángon és csak szűk kör számára fogja végezni. Az Alapblog.hu-nak adott exkluzív interjúban Herbert Stepic, a Raiffeisen International volt elnök-vezérigazgatója, a bank jelenlegi főtanácsadója lebeszéli a szomszédos országok kormányait, hogy bármiben is kövessék Orbán Viktort. A filantrópként, a legnagyobb közép-európai jótékonysági alapítvány névadójaként, egyúttal Eurázsia-szakértőként számon tartott pénzügyi szakember szerint az orosz–ukrán válságból a kiút egy, az EU-t és a volt Szovjetunió nagy részét magában foglaló vámunió létrehozása lenne.
Herbert Stepica Zentai Péternek adott interjújában elmondta, hogy a Raiffeisen International döntéshozói komolyan fontolóra vették, hogy megválnak a magyarországi leánybanktól. Elemzéseket követően azonban kiderült, hogy az eladás nem hozná meg a remélt előnyöket, így ez az opció lekerült a napirendről, de amíg a hazai környezet bizonytalan, a bank csak a nagy, nemzetközi ügyfelek és tőkeerős magánszemélyek körében fog „kereskedni”. Az osztrák bankguru Orbán visszaállamosító gazdaságpolitikáját veszélyesnek tartja, s a közép-európai kis nemzetek irányítóit arra bátorítja, hogy gazdaságélénkítő politikát folytassanak, és strukturális reformokat vigyenek véghez.
Meglátása szerint Lengyelország, Csehország és Szlovákia elérte, hogy az Európai Unió integráns részévé váljanak és komoly gazdasági eredményeket hoz a számukra a strukturális alkalmazkodás. Csehország a tavalyi 1,3 százalékos visszaesést követően az idén 2,3 százalékos növekedést fog felmutatni. Szlovákiában 2,2, Lengyelországban 3,1 százalékos növekedés prognosztizálható, Románia pedig egyenesen kimagaslik környezetéből.
Az orosz–ukrán válság kapcsán Herbert Stepic elmondta, hogy nem lett volna szabad hagyni, hogy idáig fajuljanak a dolgok s az Európai Uniónak már 2002-ben, az úgynevezett Narancsos Forradalom idején komoly – nem szükségszerűen pénzügyi – támogatást kellett volna nyújtania Ukrajnának. A legsúlyosabb hiba szerinte az volt, hogy Oroszországot a Nyugat egyszerűen kizárta a Keleti Partnerség csoportból. Ezáltal roppant módon felerősítette Putyin és általában az oroszok mélységes bizalmatlanságát. Ugyanakkor annyira erős a kölcsönös függés az Európai Unió és Oroszország között, hogy nem engedhetjük meg a dolgok eszkalálódását. Stepicellenzi a szankciókat, mert szerinte olyan gazdasági háborúhoz vezet,melyet képtelenség megnyerni. Mindkét oldal csak vesztes lehet. Az uniós államok az orosz gáz- és nyersolaj legfőbb importőrei, uniós szinten 2012-ben ötven százalékos volt az orosz importtól való függés aránya. Rövidtávon ezen a függésen nem lehet változtatni, ezért a kiutat egy szoros, vámuniószerűség létrehozása jelenthetné az Európai Unió illetve Oroszország, Ukrajna és néhány más volt szovjet köztársasági tag bevonásával. Ez alapját képezhetné egy olyan gigantikus, páneurópai gazdasági térségnek, amely felölelné egész Eurázsiát – Lisszabontól Vlagyivosztokig.
Az osztrák pénzügyi szakember úgy véli,az Uniónak változatlanul nincs alternatívája egy ennyire globalizált, egymással drámai versenyt futó nemzetgazdaságokból, államokból összetevődő világban, s úgy látja, hogy folyamatosan csökken a deflációs kockázat az eurózóna egészében. Az eurót ugyanakkor túl erősnek tartja, mert túl keményen fogja vissza az inflációt és akadályozza a gazdasági élénkülést.
