Nos emlékszik e még valaki, hogy mi is volt a Miskolci Galéria üzletsorán. Volt ugye egy Westel bolt és mellette egy internet szalon. Hogy kerültek oda ezek az üzletek és miért lettek bezárva? Hátha érdekel valakit most elárulom.
Valamikor régen ebben a képen látható suszterműhelyben folyt a mobil telefonok árusítása. Itt volt ebben a szűk akkor még alig kilenc négyzetméteren a város első főutcai telefonos boltja.
Jogos volt a kifogás, ez a helyiség nem méltó a Westel névhez.
Kapott egy ultimátumot a Bern Kft, hogy ha nem talál megfelelően színvonala helyiséget felmondják az együttműködési szerződést.
Feleségem révén érdekelt voltam az ügyben így keresni kezdtem a közelben a szabad üzleteket. Nem volt egy se. Viszont akkor szemben a galéria földszintje csaknem 16 esztendeje be volt deszkázva. A város szégyenfoltja volt. Állítólag nem jutott elegendő pénz az alsó szint felújítására. Maga a felső szint már ki volt glancolva, alul viszont semmi.
Szerencsénk volt. A Westel mint az utódja a Telekom is támogatja a kultúrát. Maga Sugár András a cég emblematikus vezérigazgatója támogatási szerződést kötött a galériával.Meg van a dokumentum, le se merem írni, horribilis összeget kaptak évente.
Cserébe viszont a Bern kft megkapta az alsó szintet.Mellékelve Viszlai építész úr terveit, előírva attól eltérni Isten csapása. Igazából rosszat nem mondhatok a terv jó szép és igényes volt. Arra is kitért, hogy mi milyen anyagból legyen. Igaza is volt mert mégis csak a belváros legősibb műemléke a Rákóczi ház. Különben is Viszlai úr nagyon tehetséges az ő nevéhez fűződik a Szinva plaza labirintus vagy ott van a városháza a harang nélküli tűztornyával.Ha ránézek, úgy hiszem magának állított emlékművet a gigantikusan elcseszett Széchenyi szobor mellé.
Majd jött a hab a tortára – csak úgy csípőből. Rögtön kiderült, hogy valakinek a tyúkszemére léptünk. Rá kellett jönnöm, nem véletlenül nem jutott ide pénz a kincstárból. A tervben az is benne volt, hogy ki, kinek a cége alkothat ott és egy költségvetés. Hadd ne mondjam mennyi, de abból a lóvéból még egyszer felépíthettem volna a Rákóczi házat. Megakadtunk mert az asszony vezette építőszövetkezet megmakacsolta magát és ragaszkodott a melóhoz aminek a költségét nekem kellett volna állni. padlófűtés, de nem akármilyen padlócsempével. Fali lámpák, de speciálisak, korhűek, s a festést is megszabták. Csak éj kék lehet és aranyozott kis csillagokkal. Törökösen. Hogy a villany majd állandóan égjen az örökké borongós sötét teremben.
Végül önerőből mindent megcsináltattam úgy ahogyan a tervező elképzelte. Sokba került, de olcsóbb volt mintha a kijelölt cég barmolta volna össze egy év alatt. Tizedébe került , és egy hónap alatt minden nyitásra készen állott. Minket az se zavart, hogy a ház pincéjében állt a víz akár csónakázni is lehetett volna. Ki törődött vele.
Sugár András barátom avatta fel és az új boltot és megjegyezte ez a legszebb leghangulatosabb a fiókjaik között. A bolt fenn állt mindaddig amíg meg nem jött a szocialista városvezetés.
Nekik már nem kellett a mobilszolgáltató támogatása.Ki kellett költözni s persze úgy , hogy semmi kártérítést nem adtak a felújításért cserébe. Lemondtak a Westel gáláns támogatásáról.
Hogy mi ebből a tanulság? Természetesen semmi, semmi komoly. Az élet már csak ilyen.
