Mint látszik a legnagyobb miskolci bevásárlóközpontból menekülnek a bérlők. Egyszerű a logika – ha a ház vasárnap bezár a kisboltoknak is annyi. Hiába veszi el a főnök, a tulajdonos feleségül az eladóját,( a családi üzletek nyitva lehetnek) hiába próbálnak kinyitni a hodályok konganak majd az ürességtől. Menekülnek a fedélzetről.
Számoljunk – az áruház becsuk, a Tesco leépíti a dolgozói létszámot, a buszok veszteséggel járnak, a járulék befizetések csökkennek, az emberek unatkoznak mert a leghosszabb Istentisztelet se tart két óránál tovább, a plaza mozik forgalma is csökken, eljuthatnak az önkéntes bezárásig, mindenki dühös lesz mert megszokta a hétvégi shopingolást… Viszont aki ezt kiagyalta boldog lesz mert megmutatta, hogy mire képes. Viszont a kedves édesanyja csuklani fog, ami ugye egészségtelen.
Szerintem ezt a kását se eszik annyira tüzesen. Messze még a március. Jön majd valaki aki egy hatalmas kegyet gyakorol – s bejelenti a közvélemény akaratát tiszteletbe tartva csak az áruház zár be amelyet a tulajdonosok is ezt szeretnék. Salamoni döntés.Mindenki megnyugszik, lelkendezik. S aki erre a revízióra képes a mennybe megy. Tulajdonképpen ez egy politikai sikerforrás lehet. A végén.Úgy mint amikor apuka megkérdezi a fütetlen szobában a csemetéjét, szeretne e valami kellemeset, jót? Persze! No akkor dugd ki a tappancsodat a paplan alól, majd meglátod milyen klassz lesz amikor visszahúzod.
Persze készüljünk a legrosszabbra. Mégis azt merem jósolni, hogy március közepéig még ezt megrágják, alszanak rá egy párszor – s minden marad a régiben. Hozzátéve éppen most nem ez a legnagyobb problémánk, hogy vasárnap is dolgozni kell. Amikor sok százezren áhítják, hogy csak dolgozhatnának…
