Megtörtént az első egyeztető tárgyalás a Miskolci Zsinagóga felújítása ügyében. A legilletékesebb, a Kreatív 2000 vállalkozás első embere és Horovitz Tamás a Mazsihisz alelnöke kimerítő részletességgel tájékoztatta a kisszámú közösséget a beruházás folyamatáról. A tervezés és az egyeztetés feltehetően július végéig tarthat és innentől karácsonyig be kell fejezni a részleges felújítást. Az állami támogatás összege korántsem olyan nagy, hogy abból teljesen rendbe lehetne hozatni a templomot. A mostani keret csupán állagmegóvásra elegendő. Meg kell szüntetni az épület vizesedését és el kell hárítani az életveszélyt jelentő, omlásokat. A feladat összetett , sokrétű és már a tervezés stádiumában szükséges műemléki szakértőket bevonni a munkába. A tájékoztatás végén mindenkinek az volt a véleménye, hogy Erdős Mihály személye garancia, hogy a beruházás zökkenőmentesen, határidőre befejeződjön. S az is, hogy miskolci közösség kellőképpen figyelemmel a felújítást a tervezéstől az átadásig. Sőt beleszólási jogot is kapnak a kivitelezés menetébe, cserébe minden területen támogatást adnak a beruházóknak.
A tanácskozás résztvevői végezetül bejárást tartottak a szebb napokat látott zsinagógában. Láthatták, hogy a megépítése óta csak úgynevezett kárelhárító javításokat végeztek. Az ablakok töröttek, az emeleti rész padozata meggyengült és mindenütt észlelhető a talajvíz aknamunkája. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el, hogy ez pontosan akkor kezdődött amikor a szomszédban elkészült az egyszintes mélygarázs, amelyet kétszintesre terveztek, de a hidrológiai szakvélemény alapján erről lemondtak. Tehát az összefüggés nagyon is helytálló.
Az előrelátóbbak már azt fontolgatják, hogy ha a zsinagóga régi fényében ragyog miként lehet majd hasznosítani. Tervezője azonos a Pesti Dohány utcai temploméval és akik látták mindkettő, tanúsíthatják, hogy a miskolci annak a kicsinyített változata. Tehát sokféle rendezvényre és rendszeres látogatásokra is alkalmas lesz. Most láthattuk először azt az értékes ipartörténeti ereklyét – a fagázosítót ami teljes épségében megmaradt az épületben. Kezdetben ez biztosította gázlámpák fényét.
Előreláthatón más média is átveszi az írást, s várhatóan özönlenek a rosszízű antiszemita hozzászólások – miért kell erre állami pénzt fordítani. Nos, a miskolci közösség, a megmaradtak soha nem képesek majd önerőből ezt a történelmi értékű épületet megmenteni az utókornak. Miskolcnak és a hozzánk látogató turistáknak. Valamikor 16 ezer zsidó élt a városban s mára az emlékük szertefoszlik. A templomi padokon csaknem mindegyiken ott van a nevük akik ott ültek az ünnepekkor.
A képeket Kerényi László dokumentumfilmes barátom készítette. Ő lesz aki a teljes beruházást megörökíti.
