Az elmúlt félévszázad alatt nagyon sok sajtótájékoztatót megéltem. Mint minden lében kanál, tollforgató, firkász a kíváncsiságtól hajtva rengeteg fontos embert hallgattam végig. S sokszor kérdezgetni is volt szerencsém. Megesett, hogy a politikus ledarálta amit szeretett volna visszahallani majd egy két kiválasztott kolléga feltette a kérdését és ezzel a műsornak vége is volt. Mindez azért jutott eszembe, mert most volt szerencsém élőben végighallgatni Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő szokásos csütörtöki maratoni sajtótájékoztatóját. Bár a televíziók és az internetes portálok egyenesben közvetítik, számomra mégis maradt egy csomó olyan észrevétel, amely mellett nem érdemes csak úgy elsiklani. Ma pontosan fél kettőkor egyszerre léptek be a média képviselőivel teli terembe. A kollégák a munkájuk megkönnyítésére megtalálták a székükön a parlamenti wifi hálózat kódját. Apró figyelmesség, előrelátás ami más helyeken még mindig nem szokásos.
Lázár János csaknem egyórás minden részletre kiterjedő információ halmazzal borította be a kollégákat. Az ország biztonságától, a migrációs válságig, az uniós ügyekig bezárólag szinte minden kérdésben tájékoztatott. Nem feledkezett meg arról se, hogy az első sorban ülő Népszabadságos Ildikónak ma volt a név napja. Így aztán ő kezdhette a már csaknem párbeszédre hajazó kérdez felelek játszmát. A több mint kétórás tájékoztatón bárki bármit kérdezhetett. Tettszett, hogy a kollégákat mind a nevükön szólította. Tabuk, kényes kérdések nem léteztek. Ha éppen valamilyen ügyben nem volt elég naprakész, megígérte a gyors válaszadást. Ha van elég türelmük még az úgynevezett ellenzéki felvetésekre adott mondandóját is megpróbálom majd idézni.
Valamikor rendszeresen voltam Horn Gyula havonta egyszer megtartott sajtó fórumain. Elárulhatom, a felvételek a MUOSZ színház termében készültek 11 órakor majd este kilenckor mint valami egyenes adást magam is végig izgulhattam. Otthon. Mit mondjak voltak előre kiosztott kérdések? Igen megesett. Mindenki nem tehette fel a kezét. S hatvan perc elteltével záróra volt. Megtörtént, hogy a neki nem tetsző kérdezőkre csaknem rá morgott.
Gyurcsánynál – körbeültük a nagy asztalt – már lazább volt a beszélgetés, nem kellett úgy feszengeni mint Medgyessi Péternél. Ám a csúcs Lázár-Kovács páros teljesítménye. A hangulata nagyon hajazott az amerikai elnöki szóvivők filmekből ismert fellépésére. Nem volt üresjárat, nem volt érdektelen mondat, semmi píáros sallang, szinte minden hír, bejelentés nyomdaképesnek bizonyult. Nem volt semmi diszkrimináció az úgynevezett ellenzékinek számító média képviselőivel szemben. Sőt, mintha azt vettem volna észre, hogy velük szemben a miniszter türelmesebb , megértőbb. Lázár János kedves humorral, szellemes hozzáállással a tévéből ismert mimikával mosolyogva szerelte le a kérdezőket. Nem is irigyeltem azokat a kollégákat akik megpróbáltak vele vitába szállni. Kovács Zoltán államtitkár ugyancsak kedélyesen rendezte le a külföldi sajtóban felröppenő kormány elleni támadásokat. Ő aki több nyelven beszél és napra kész a minket bíráló nyugati sajtóhírekből – akár doktorálhatna is ezekből – elárulta, hogy a nagy demokráciákból hiányzik a nálunk megszokott sajtótörvény. Itt helye van a helyreigazításnak.
A két úr állóképessége kitűnő . Mi ülve kérdezhettünk mégis elfáradtunk. Ők viszont – figyeltem a kirakott vizes poharakhoz egyszer se nyúltak. Mintha tudnák, ez azoknak van kitéve akik nem képesek rögtönözni, nem tudnak frappáns válaszokkal vissza lőni. Nekik van a kortyolgatásra kitett pohár. A ” rózsagyuris” időkitöltés náluk ismeretlen.
Egy pár ütős téma. A migránsok nem kaphatnak nagyobb anyagi támogatást itt mint a magyarok. Kötelező lesz ledolgozniuk az ellátásukat. Ha Románia felől megindulna az invázió két hét alatt képesek vagyunk felhúzni a kerítést. Az unió menekültügyben még mindig nem egységes és a németek és a törökök külön alkuja sem képes megoldani a problémát. Hamarosan háromezer közalkalmazott kellő átvilágítás után megbízást kaphat az uniós pályázatok elbírálására. A tét nagy , nem biztos, hogy még egyszer lehetőségünk lesz 12 ezer milliárd forintos uniós támogatás lehívására. Értelmesen. Megtudtuk az igazságügyi miniszter volt ügyvédi irodája jogosan kap állami megbízást. Vannak olyan speciális ügyek amelyekben jártasak, hozzájuk hasonló kvalitású jogászokat nem találnak. Az állami támogatások elosztásának ügye is terítékre került. A sokat emlegetett kormányközeli vállalkozások tulajdonosai, összességében az erre fordítható pénz alig 1.7 százalékát kapták. Tény, hogy a kevés a hazai tőkeerős vállalkozás, s az ország érdeke, hogy megteremtse a hazai befektetők rétegét. Polémia volt a nemzeti bank nyilvános működtetéséről is. Megtudtuk, hogy végső soron majd az alkotmánybíróság mondja ki a végső szót, hogy transzparens legyen a bank teljes működése. Itt Lázár János felvetette, hogy a Pákh tulajdonában lévő Munkácsy képért hat millió dollárt ajánlott a kormány. Az eladó a védetté nyilvánított festményt pedig csak kilenc millióért adná el. Érdekes, hogy a közvélemény és a sajtó ebben az ügyben egyáltalán nem firtatná, a közpénz felhasználásának módját. Tehát ha ebben a kérdésben lesz is polémia igyekeznek figyelembe venni a külföldi gyakorlatot is . A postatörvény ügyében pedig már csaknem kész a döntés, a lényege az, hogy nem visszamenőleges lesz a hatálya.
Ami még feltűnt – teljes volt a fővárosi központi médiák és az online portálok valamint a nagy televíziós csatornák képviselete. A vidéki sajtó csak az MTI formájában volt jelen.
Kerényi László kollégám mint mindenütt, igazi zsánerfotókat alkotott. Közülük néhányat megosztok.
