Fertőzések rákbetegként: a lázat komolyan kell venni!

Ha egy onkológiai kezelés alatt álló beteg belázasodik, az elsődleges lázcsillapítás mellett haladéktalanul, soron kívül orvosi ellátásra van szükség. (Láznak ebben az esetben a 38 fokos hőmérséklet egy óránál tartósabb fennállását vagy a 38,3 fok elérését tekintik.) Ha a láz nem kórházban, hanem odahaza következik be, közvetlenül ahhoz az onkológiai osztályhoz vagy ambulanciához célszerű fordulni, ahol a beteg kezelése történik. Ha erre nincs lehetőség, az elsődleges ellátást nyújtó orvost részletesen tájékoztatni kell a daganatos betegségről, s az alkalmazott gyógyszerekről is.

De miért lázasodik be egy daganatos beteg?

Csökkenő fehérvérsejtszám

Dr. Révész János

Dr. Révész János

– Neutropéniáról akkor beszélünk, ha a szervezet védekező képességéért felelős fehérvérsejtek közül a neutrofil granulocyta sejtek száma a normál laboratóriumi érték alá csökken a vérben, s emiatt megnövekszik a fertőzések, elsősorban a bakteriális vagy gombás fertőzések okozta betegségek kockázata – magyarázza dr. Révész János, a miskolci Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum vezető főorvosa.

A neutrofil sejtek a csontvelőben termelődnek. Ebben zavar egyrészt hematológiai betegség vagy a csontvelőt közvetlenül érintő tumoros folyamat miatt jelentkezhet, de ez a ritkább, ennél sokkal gyakoribb, hogy a kemoterápia, esetleg a sugárkezelés mellékhatásaként csökken kóros mértékben e fehérvérsejt- típus szintje a vérben. A kemoterápia működési elve ugyanis, hogy a gyorsan osztódó sejteket támadja, ezáltal képes elpusztítani a ráksejteket – eközben viszont más gyorsan osztódó, egészséges sejtek is károsodnak, s ezek közé tartozik a neutrofil granulocyta is.

– A neutropénia lehet hosszan elhúzódó, s hirtelen fellángoló is, súlyosságának mértékét egy I-től IV-ig terjedő „grade” értékkel fejezzük ki, attól függően, mennyire esik le a vér neutrofil-szintje. A fehérvérsejtszám súlyos csökkenése a betegek tizedénél fordul elő, viszont az enyhébb és középsúlyos kórforma a pácienseknek csaknem 60 százalékát érinti. A neutropénia gyakran már az első kemoterápiás ciklus idején is előfordul: a vastagbélrákos betegek 80, a kissejtes tüdőrákos páciensek 70 százalékát érinti, de a nem kissejtes tüdőrákkal, emlőrákkal vagy nőgyógyászati daganattal kezelt betegeknél is 50-60 százalék közötti az előfordulási arány. Magasabb a kockázata az idősebb betegeknek, a nőknek, a rosszabb általános állapotban lévő, alultáplált betegeknek. A kockázat függ a kemoterápia típusától és intenzitásától is, befolyásolják a daganat mellett meglévő más betegségek. Nagyobb a veszély annál, akinek korábban már volt hasonló problémája – vázolja Révész János.

Kezelés és megelőzés

Ha egy neutropéniás betegnél lázas állapot lép fel, kórházi ellátásra is szükség lehet. Ekkor fertőzés fennállását feltételezik, s mivel az alacsony fehérvérsejtszám miatt akár egy tüdőgyulladás, akár egy felső légúti, húgyúti, seb- vagy bőrfertőzés is rendkívül gyorsan súlyos, akár életveszélyes állapotot okozhat, még azelőtt, hogy a pontos kiváltó okot megtalálnák, magas kockázat esetén azonnal széles spektrumú (sok kórokozó ellen hatásos) antibiotikum-kezelést indítanak. Kisebb kockázat esetén elég lehet tabletta, nagyobb kockázat esetén intravénás adagolás indokolt. A kivizsgálások ezzel párhuzamosan folytatódnak tovább, hogy a kórokozó azonosításával célzottabbá tehessék a kezelést.

A lázas neutropénia a fertőzés okozta közvetlen veszélyek, s azok hosszú távú kihatásai (például szervkárosodás) mellett azért is elkerülendő, mert akadályozhatja a daganat-ellenes kezelés folytatását is. A megelőzésnek több módszere is van, ezek közül mindig személyre szabottan kell dönteni.

– A lázas neutropénia megelőzése érdekében szükség lehet a kemoterápiás dózis csökkentésére vagy a ciklus elhalasztására, azonban ezekkel a lehetőséggel csak végső esetben élünk.  A beteg számára kedvezőbb gyógyszeres megelőzés eszköztárában szerepel az úgynevezett myeloid növekedési faktorokat tartalmazó injekció adása: ha a lázas neutropénia valószínűsége 20 százaléknál magasabb, az első és minden további kemoterápiás ciklusban a kezelést követő 72 órán belül alkalmazzuk a G-CSF (granulocita-kolónia stimuláló faktor) injekciót. Esetenként megelőző jellegű antibiotikum kezelés is indokolt lehet, ám ennek megítélése ellentmondásos, mert ha mégis kialakul a fertőzés, akkor a baktériumok már ellenállóbbak lehetnek, így az antibiotikum terápia hatásossága csökkenhet – fejti ki Révész János.

Legyen felkészült!

Az esetek döntő többségében meggátolható a fertőzés elhatalmasodása és orvosolható a probléma, ha időben gyógyszert kap a beteg. Ehhez viszont az kell, hogy a betegek és a családtagok is tisztában legyenek a teendőkkel. Ezért, ha erről eddig netán nem esett szó, a következő kezeléskor kérdezze meg, hogy az Ön betegsége, laborértékei, gyógyszerei mellett milyen kockázati csoportba tartozik a neutropénia szempontjából? Tájékozódjon arról is, ha felszökik a láza, kit hívhat fel, pontosan hová menjen és milyen teendője van? A kemoterápia idején törekedjen a fertőzések elkerülésére, mosson gyakran kezet, tömegközlekedési eszközön akár viseljen szájmaszkot, a gyere- kek, unokák bölcsődéből, óvodából, iskolából hazavitt fertőzései is veszélyesek lehetnek. Daganatos betegek számára az influenza-elleni védőoltás felvétele is mérlegelhető, s ha a kezelőorvos nem ítéli ellenjavalltnak, ingyenesen kérhető.