Az itt látható rendelőintézeti ülőhelyek egy légtérben, egy kórházi váróteremben, egymással farkasszemet néznek. S ahogyan ezeket elnézem, sok mindent láthattak és megélhettek. Őszeségében ezeken szinte pontosan mérhető a hazai egészségügy kis lépték értékű visszafogott fejlődése. Amit észrevettem a régi mázsás számítógépes monitorok már mindenütt eltűntek ám még így is sorba állnak az orvosok a kötelező papírmunka elvégzéséhez. Az orvosi szobák zömében is a nyolcvanas évek kanapéi, foteljei,s billegő lábú asztalai sorjáznak.Ám legyen ez a legnagyobb baj az ágazatban.
S akkor nézzük a mi kényelmünket a váróban.
A fenti címképen látható pad pontosan olyan mint amilyeneket faluhelyeken raktak a kapu mellé. Makrováltozatban. Szerintem ez a masszív ülőalkalmatosság még hatvanas évekből öröklödött meg. Látszik rajta a gondos asztalosmunka. Bakos doktor bácsi miskolci, 17. számú körzetének várójában sokáig ilyenek voltak. Ahogy elnézem ezeket még alaposan összerakták, ergónimia, meg kényelmi szempontok akkoriban aligha számítottak valamit.
