Emlékszem az első GPS kütyüm nyolcvan ezer forintba fájt, s a miskolci csöcsös ház földszintjén vettem. Komoly szerkezet volt, minden használat előtt kalibrálni kellett. Talán, mind a négy sarkát meg kellett bökni mielőtt megnyílt volna a képernyője. Csudára tetszett. Nemcsak nekem. Barátaimat elkápráztatta. Szegény Paulovics Guszti barátom volt az első, aki az enyémet látva rögtön vett magának is egyet. Az se zavarta, hogy magától nem tudta belőni. Sőt egy alkalommal Debrecen felé haladva – mert ugye ezt akkor is bekapcsoltam, ha behunyt szemmel is odatalálok –azon morfondírozott, miként tudja az a hölgy ott a központban, hogy mi merre gurulunk. Ott kapásból elmagyaráztam a műholdas rendszer minden titkát, többek között azt is, hogy ez a haditechnika fejlődésének a mellékterméke. S kezdetben több száz méteres pontatlansággal működtették a rendszert, hogy a terroristákat, s az általuk használt cirkáló rakétákat megvezessék. Az is igaz, hogy magyarázkodnom is kellett a nejemnek, hogy a nyolc narrátor közül miért mindig a női hangot választom a készüléken. A lényeg, hogy ma már a középkategóriás autókba is egyszerű széria tartozék a GPS. Az viszont érthetetlen, hogy éppen a hazai fejlesztésű Tom-Tom az, amelyiknek nincsen magyar hangja az itthon értékesített FIAT kocsikban.
Különben akik rendszeresen használják, ezt a célra vezető készüléket sokat derülhetnek a magyarított hangokon és a különleges kifejezéseken. Nekem az enyhe balra és az enyhe jobbra tetszik a legjobban. Már csak azért is, mert az erős kanyart egyetlen gép se ismeri. Csak az enyhét.
Egyébként már nagyon sokféle márkájú GPS-t használtam. Így rengeteg kalandom volt ezekkel. Különösen akkor, ha olyan területre futottam ahol még nem lett frissítve az útvonal. Szabolcsban kilométereken át autóztam úgy, hogy állandóan le felhajtásra ösztökélt a gépi hang. Az igazi sztori az volt, amikor egy budai hűvösvölgyi fogadásra menve egy órát hülyített a GPS. Azóta mondogatja Kiss Laci barátom, én vagyok az egyetlen, aki ezzel is képtelen elkeveredni. Igaz is, annyira lusta vagyok már a térképet böngészni, hogy szinte vakon bízok ebben a kisokos kütyüben.
