… Schmidt Mária történelmet hamisít, a Figyelő címlapja antiszemita, a BZSH nem volt vele szolidáris, és ez számára fájó pont – mondta a Mazsihisz elnöke a szervezet képviselő-testületi ülésén. Ezt jelentette meg a Szombat.
December 16-án, vasárnap tartotta közgyűlését a MAZSIHISZ. A közgyűlésnek hat napirendi pontja volt, „Izrael 70”, a jubileumi év záró megemlékezése, elnöki tájékoztató, a 2019. évi költségvetési terv tárgyalása, esetleges vitája és határozathozatal, a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza Alapítvány létesítő okiratának tudomásul vétele, a Bonyhádi temető ügye és különfélék címszó alatt egyebek, ha éppen akadnának ilyenek. A közgyűlés egyhangúan fogadta el a napirendet.
A közgyűlésen, amelynek elején részt vett Izrael állam konzulja is, összesen 57 szavazóképes küldött jelent meg. Az ülés, közvetlenül az izraeli himnusz után, rendhagyó eseménnyel indult, a jelenlévők ugyanis egy rövid műsor segítségével ünnepélyesen lezárták az „Izrael 70” jubileumi évet. A műsorban Garai Róbert színművész, Polnauer Flóra és Jávori Ferenc működtek közre. A műsor részeként felolvasták Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatát is.
A műsort követően Heisler András elnök nyitotta meg a közgyűlést, majd a napirend elfogadása után Radnóti Zoltán főrabbi mondott nyitóimát. Ezután az elnöki beszámoló következett, amely nem csupán részletes volt, de reagált néhány, a fővárosi körzetekben terjedő, az elnök által
„pánik”-nak nevezett jelenségre is.
A Mazsihisz elnöke azzal adta meg beszéde alaphangját, hogy a hatalommal mindig kooperálni kell, ám ez nem kollaborálást jelent, mindig vállalni kell a konfliktusokat is. Két közgyűlési határozatra emlékeztette a jelenlévőket, a 2014.02.09-re és a 2017.12.03-ra. Az első egy emlékezetpolitikai döntés volt, míg a második a szuverén, öntudatos zsidó közösségek megteremtését szorgalmazta. Úgy értékelte, az elnökség ezek szellemében dolgozott és dolgozik.
Majd rátért az általa „pánik”-nak nevezett jelenség magyarázatára. Véleménye szerint a „pánik” oka, hogy főképpen a fővárosban, néhány körzetben úgy látják,
rossz a Kormány és a Mazsihisz közötti kapcsolat.
Heisler András világosan ki is mondta, „a pánik”-nak két oka van, az egyik, hogy jó néhányan attól félnek, ha rossz a kapcsolat, akkor a szervezetnek nem lesz pénze, mert elveszik.
Az elnök leszögezte, a kapcsolat igenis rossz, de ez nem azt jelenti, hogy bárkinek bármiféle pánikra lenne oka. A másik okot egyetlen betűszóban foglalta össze: EMIH. Közölte, itt és most részletesen kifejti, mit is gondol a „kétfejű” pánikról. Megnyugtatta a küldötteket, attól ne tartsanak, hogy elveszik tőlük a pénzt, hiszen a Mazsihisz gazdálkodása három stabil pilléren nyugszik: a járadékon, a normatíván és a saját árbevételeken. Márpedig egyik sem függ a hatalomtól, mondta. Mindhárom pillér egyharmad arányban van jelen a teljes költségvetésben. A Mazsihisz bevételei tökéletesen biztonságossá teszik az alapműködést, a pénz azonban fejlesztésekre már nem elegendő. Majd rátért a másik „pánik okra”, az EMIH-re.
Elmondta, sokan jegyzik meg neki, hogy az EMIH lépten-nyomon kapja a pénzeket, a lehetőségeket, az ingatlanokat. Leszögezte, határozott meggyőződése, hogy
az EMIH már nem a zsidó, hanem a politikai közösség része.
Hozzátette, a magyar zsidók eltávolodtak az EMIH-től. Arra kért mindenkit, ne hasonlítgassák össze a két szervezetet. Mi legyünk bátrak és büszkék, mondta.
Beszédének következő részében hosszabban beszélt a Sorsok Háza projektről is. Elmondta, a szeptember 8-i döntés több okból is hibás. Alapvető elvi problémákra hívta fel a figyelmet. Például arra, hogy a holokauszt nem a zsidók magánügye, tehát erre ne csupán a zsidók emlékezzenek, a társadalmi megemlékezés a fontos. Úgy gondolja, az is hibás döntés volna, ha a Mazsihisz kapná meg a Sorsok Háza projektet. A következő hibát abban látja, hogy senkinek nincs joga kijelölni a zsidók képviseletét, erre kizárólag a zsidók jogosultak egymás között. Majd egy általa praktikusnak nevezett problémát is megnevezett, mégpedig azt, hogy két teljes mértékben alkalmatlan szervezet kapott lehetőséget, hogy kezdjen valamit a Sorsok Házával. Az EMIH szerinte mindig is azt mondta, ne a holokauszttal foglalkozzunk, hanem a vallással. A Schmidt Mária-féle szervezet leginkább azért alkalmatlan, mert Schmidt, mértékadó szervezetek szerint is egyszerűen történelmet hamisít. A döntés tehát, akárhonnét is nézzük, rossz.
Az elnök ezután rátért
a Figyelő vihart kavart címlapjára, amely szerinte egyértelműen antiszemita,
a hozzá kapcsolódó cikk pedig egyszerűen hazugság. Heisler András a közgyűlés előtt megerősítette, minden, Rumbach Sebestyén utcai zsinagógára kapott pénzzel el tudnak és el is számoltak. Hozzátette, a projekt indulásától kezdve szándékosan távol tartotta magát a pénzügyektől, vagyis nem írt alá semmit. Elmondta, a címlap megjelenése után nagyon sokan hívták fel támogatólag, köztük nagykövetek és nemzetközi szervezetek vezetői is. Ugyanakkor elárulta azt is, hogy a BZSH nem támogatta és ez számára fájó pont. Összefoglalóan annyit mondott, ebben
az országban mindössze hárman mondták, hogy a címlap nem antiszemita: Orbán Viktor, a Tett és Védelem Alapítvány és a Chabad.
Heisler András ezután rátért az eredmények ismertetésére. Közölte, hogy 2016 óta folyamatosan nő az 1%-os felajánlásokból befolyó összeg, majd Robert Singer, a Zsidó Világkongresszus ügyvezető elnöke látogatásáról beszélt, akit három miniszter és Erdő Péter bíboros is fogadott. Gondolatmenetében újra megemlítette, lehet, hogy
a Kormány nem szereti a Mazsihiszt, de tiszteli.
Ezután az elnök egy táblázatot vetített ki, amin az Origo nyolc, különböző időpontban írt cikkeinek címei sorakoztak. A cikkek egyenkénti értékelése után azt mondta, íme, a nyolc írás közül egy negatív, kettő semleges, a többi pedig pozitív hangvételű. Pánikra tehát semmi ok.
Következő látható és fontos eredményként a fővárosi Jeruzsálem park megszületéséről beszélt. Elmondta, Tarlós István főpolgármester korrekt partnerségével a fővárosi közgyűlés elfogadta, hogy a Lánchíd budai hídfőjétől a Várkert bazárig terjedő területet Jeruzsálemről nevezzék el. Az elnök bejelentését a közgyűlés lelkes tapsa fogadta.
Heisler András beszélt izraeli látogatásáról is és közölte, nagy megtiszteltetés volt számára és a közösség számára, hogy fogadta őt Izrael Állam elnöke, Reuven Rivlin. Majd egy pécsi konferenciát említett, ahol Kovács András Származás és homogenitás című előadásából kiderült, hogy a fiatal magyar zsidók közül egyre többen keresek közösségi lehetőségeket. „Próbáljunk meg egységesen, egy irányba húzni” – zárta beszámolóját a Mazsihisz elnöke.
Heisler András elnöki beszámolója után Hódmezővásárhely küldötte jelezte, náluk bizony nincs pánikhangulat, majd azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a Figyelő címlapja miatt fogadjon el támogató nyilatkozatot a Mazsihisz vezetése mellett.
Ezután a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, dr. Kunos Péter lépett a mikrofonhoz, és részletesen ismertette a szervezet 2019-es költségvetésének részleteit. A Mazsihisz turisztikai bevétele 1 milliárd 130 millió forint, míg az állami támogatás mértéke 1,3 milliárd forint. Az ügyvezető igazgató elmondta,
az államtól 3,2 milliárd forint támogatást kaptak a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához. Fejlesztésre 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a Mazsihisz szeretetkórháza 4,8 milliárd forint céltámogatást kapott.
A kiadásokat részletezve elmondta, a járadékok esetében 45,7 millió forintos, míg a BZSH esetében 50,7 millió forintos többletet irányoztak elő. Felhívta a figyelmet, hogy a turisztika teljes bevételének mintegy 27%-át működési költségre fordítják. Beszámolt róla, hogy a Herzl Tivadar téren készül majd egy védmű, ám az erre kiírt első pályázati fordulóban irreális összegjavaslat érkezett, így hamarosan második fordulót írnak ki.
Kunos Péter elmondta, a Síp utcai díszterem felújítása 80 millió forintba kerül, de ennek az összegnek a felét a BZSH fizeti. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógáról csupán annyit mondott, áprilisban fejeződik be az épület szépítése. Tekintettel arra, hogy az idei év költségvetésének tartaléka, vagyis 236 millió forint megmaradt, így a jövő év tartalékával, 324 millió forinttal együtt, összesen 560 millió forint a teljes tartalékkeret. Az ügyvezető ezután a vidéki hitközségek járadékügyeire tért rá, elmondta mindösszesen 163,5 millió forint áll rendelkezésre és sajnos nem tudták teljesíteni minden vidéki taghitközség pénzügyi kérését.
Kunost a Számvizsgáló Bizottság képviselője, Balogh Pál követte a pulpituson, aki röviden annyit mondott, a 2019-es költségvetési tervezet elfogadását javasolják a közgyűlésnek. A javaslatot langyos és meglepetésektől mentes „vita” követte, amelynek végén a küldöttek 55 igen, 1 nem és 6 tartózkodással elfogadták a Mazsihisz 2019-es költségvetését.
A költségvetés elfogadását követően már ütemesen peregtek az események a következő napirendek mentén.
A balatonfüredi Zsidó Kiválóság Házával kapcsolatban
a közgyűlés másodpercek alatt elfogadta, hogy a Mazsihisz vegyen részt az intézmény mellett létrehozott alapítvány munkájában, és az elnök hangsúlyozta, mindez semmiféle pénzügyi kiadással nem jár. A javaslatot egyetlen tartózkodással fogadták el.
Eztután a bonyhádi közös katolikus-zsidó temető ügye következett. Azért közös, mert ott valahogyan az élet nem hozta magával a felekezeti elkülönülést a temetkezésben. Most azonban a katolikus felekezet kérésére átalakítják a telket, mely átalakítás 150 m2 -t érint a 1233/1 hrsz. számon, egy kicsiny földdarab ingyenes átruházással a katolikusokhoz kerül, és az átalakítást követően a két felekezet fele-fele arányban építi meg a kerítést, így választva el a két temetőt. A közgyűlés egyhangúan fogadta el a javaslatot.
A napirendi pontok végén, Különfélék címszó alatt a közgyűlés, reagálva a hódmezővásárhelyi küldött javaslatára, 1 tartózkodással egyhangúan a következő nyilatkozatot fogadta el:
„A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Közgyűlése teljes egyetértésben kiáll a MAZSIHISZ elnöke és vezetése mellett a Figyelő hetilap címlapján Heisler András elnököt ért aljas antiszemita támadás okán. A Szövetség Közgyűlése szolidaritását fejezi ki a MAZSIHISZ elnöke irányába. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Közgyűlése elvi éllel utasít vissza minden kódolt vagy kevésbé kódolt antiszemita narratívát.”
A közlemény elfogadása után Heisler András hivatalosan bejelentette, hogy Kiss Henriett, a szervezet alelnöke lemondott posztjáról, mert új megbízatása, az Együttélés Házának koordinációs vezetője összeférhetetlen alelnöki pozíciójával.
A Mazsihisz közgyűlése Fináli Gábor rabbi záróimájával fejezte be munkáját.
———————————————————————————A szerkesztő: Heisler András elnök úr tökéletesen prezentálta a jelenlegi helyzetet. Amit jómagam hiányolok, s ennek hangot is adok, előre tudom nem biztos, hogy mindenki egyetért velem. Bármilyen is a zsidóság legnagyobb, legátfogóbb szervezetének a viszonya, kapcsolata a regnáló hatalommal csak érdemes lenne ilyen eseményekre számukra is meghívót küldeni. Nem smuzolás hanem az érdemi együttműködés céljából. Mennyivel konstruktívabb lett volna, ha az illetékes egyenesben szembesül a most leírtakkal. Egy nyílt párbeszéd csodákra képes.
