Szokott kártyával vásárolni? Van egy jó hírünk!
Jövőre előírás az erős ügyfélhitelesítés
Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a napokban többször is nyilatkozott arról, hogyan alakulnak jövőre a kártyás fizetések. A Napi.hu ezek és az MNB-től kapott válaszok alapján összerakta, mire számíthatnak a kártyabirtokosok 2021-től. Az egyik legfontosabb változás az internetes kártyás vásárlásoknál várható. Az új szabályozással csökkentenék az internetes kártyás vásárlásoknál a visszaélések lehetőségét. A tervek szerint biometrikus azonosító, például ujjlenyomat kell majd az online tranzakcióhoz, vagy egy kódot kell megadni.
Igazából ezt a szabályt már csaknem egy évvel ezelőtt, tavaly szeptember 14-én be kellett volna vezetni az Európai Unió tagállamaiban a többi psd2-szabállyal egyetemben. Az psd2 uniós direktíva egyebek mellett úgynevezett erős ügyfélhitelesítést írt elő a tranzakciók, internetbanki belépések előtt. Az internetbankjába tavaly szeptember óta valóban nem tud már egyetlen magyar banki ügyfél se kétlépcsős azonosítás nélkül belépni, a webáruházak kártyás vásárlásai során viszont egyelőre esetleges, hogy kérnek-e második kódot, például sms-ben érkező számsort a tranzakció jóváhagyásához.
Az MNB az európai felügyeleti hatóságokkal összhangban 2020. december 31-ig adott haladékot a pénzforgalmi szolgáltatóknak (például a bankoknak), hogy kizárólag a fizetési kártyákkal kezdeményezett online fizetési művelet esetében ne alkalmazzák a kötelezően előírt úgynevezett erős ügyfél-hitelesítést. A halasztás indoka az volt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók nem készültek el a szükséges informatikai fejlesztésekkel, mivel nem csak a pénzforgalmi szolgáltatói oldalon szükséges fejleszteni, hanem az internetes kereskedőknél is. 2021-től viszont elvileg nem lesz több kibúvó, a ujjlenyomatos, sms-kódos, arcfelismeréses azonosítás pedig nyilvánvalóan megnehezíti majd a visszaéléseket, hiszen pusztán lopott kártyaadatokkal nem lehet majd vásárolni az interneten.
Gyakorlatban így néz majd ki
A történetet bonyolítja, hogy nem csak a bankoknak kell helyt állniuk a fejlesztés során, de a webáruházaknak is. Bár a vonatkozó szabályozás alapján az erős ügyfél-hitelesítést a pénzforgalmi szolgáltatóknak kell lebonyolítaniuk, bizonyos esetekben a kereskedők közreműködése is szükséges – hívja fel a figyelmet az MNB. A tavalyi halasztásokat is Európa-szerte főleg a kereskedők lobbizták ki azzal fenyegetve a jegybankokat és a hatóságokat, hogy a webshopok 2019. szeptember 14. után leállnak majd, ha ragaszkodnak ehhez a szabályhoz, ami a fogyasztás és a gazdaság visszaeséséhez vezet majd.
Jelenleg is vannak már olyan kártyabirtokosok, akik internetes vásárlás során megtapasztalták már az erős ügyfélhitelesítést. Több olyan bank is van már, amely biztosítja a tranzakció jóváhagyásához az átirányítás lehetőségét és egyedi sms-kód küldését. A biometrikus azonosítás megvalósulhat arcfelismeréssel vagy ujjlenyomat használatával, továbbá megfelelő lehet pin-kóddal és mobil tokennel történő azonosítás is. A konkrét technikai megvalósítások minden banknál egyediek lehetnek, abban viszont nincs eltérés, hogy a szolgáltató kötelessége megfelelően tájékoztatni az ügyfeleket az új hitelesítési elemek bevezetése előtt.
Sehol sem kell majd a készpénz
A másik fontos változás, hogy jövőre az összes olyan kereskedőnél, ahol online pénztárgép működik, biztosítani kell az elektronikus fizetési lehetőséget. Az azonnali fizetési rendszer március 2-i bevezetése óta elvileg valóban nem is lenne szükség készpénzre, hiszen minden cégnek van bankszámlája, amelyre a vásárlók öt másodpercen belül át tudják utalni a vételárat. Ennek ellenére sok helyen várják még el a készpénzes fizetést.
A bankkártyás terminál kézenfekvő megoldás lenne, de sok kereskedő idegenkedik tőle arra hivatkozva, hogy magasak a költségei. A másik ok, amit hivatalosan nem szívesen ismernek el, hogy a terminálok, a bankszámla-mozgások forgalma könnyen ellenőrizhető, a készpénzé ezzel szemben nem, és a készpénzért számla nélkül eladott portékák adótartalmán szintén kereshetnek a cégek.
Hogy január 1-től hogyan vezetik majd be a kereskedők a kötelező elektronikus fizetési lehetőséget, még nem tudni. Elvileg olyan fapados megoldások is megfelelhetnek majd a jogszabálynak, ha megadnak egy bankszámlaszámot, amire átutalhatja a vásárló a vételárat. Ennél kulturáltabb és felhasználóbarátabb megoldásokon több bank és más pénzforgalmi szolgáltató is dolgozik. Vannak például QR-kódon alapuló technológiák, amelyeknél a mobilbankból fizetheti ki az ügyfél a számlát a kód beolvasásával, de szóba jöhet az úgynevezett fizetési kérelem is, amikor a kereskedő elkéri vásárló bankszámlájáról a vételárat, aki a kérelmet jóváhagyva fizethet az áruért.
Maradhat a magasabb kártyalimit
A 15 ezer forintos érintésmentes kártyás vásárlási limit megtartásáról is megy a polémia. Az MNB úgy látja, a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedés bevált, a visszaélések száma nem ugrott meg, érdemes megtartani a magasabb határértéket. A Magyar Bankszövetség felvetette, hogy egy hatástanulmányt azért megérne egy alacsonyabb, például 10 ezer forintos limit megvizsgálása is, hiszen minél magasabb összegnél kér kódot a terminál, annál könnyebb visszaélni az illetéktelen kezekbe került kártyákkal.
A Napi.hu megbízásából készült friss felmérés alapján azonban a lakosság döntő része elégedett a 15 ezer forintos limittel, és nem szeretné, ha ennél alacsonyabb összegnél pin-kódot kellene megadni a boltokban. A magas limit támogatottsága jóformán minden korcsoportban és iskolai végzettség mellett számottevő, egyedül a települések mérete alapján van eltérés: a budapestiek jobban támogatnák, ha a mostani 15 ezer forintról például 10 ezerre csökkentenék az összeghatárt. Vidéken azonban elsöprő népszerűségnek örvend az új limit.
