ujkelet.live
Az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora párt elnöke, Mose Gafni szerdán elítélte a nyelvezetet, amelyet párttársa használt az Izraeli Védelmi Erők betérési folyamatát teljesítő nőkkel kapcsolatban.
Jichák Pindrusz, a Jahadut Hatora párt képviselője hétfőn egy panelbeszélgetésen azt mondta, hogy az a női katona, aki a kötelező katonai szolgálata keretében áttér a zsidó vallásra, „siksze”, ami a nem zsidó nőkre vonatkozó becsmérlő kifejezés.
A Kan közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjúban amikor Gafnit Pindrusz képviselő megjegyzéséről kérdezték a következőt reagálta: „Ezzel egyáltalán nem értek egyet, és ezt közöltem vele. Azt mondta, hogy visszavonta. Valami panel rendezvényen volt … kicsúszott egy szó, ami nem volt helyénvaló – mondta Gafni.
„[A megfogalmazás] nagyon sajnálatos volt, és bízom a szavában, hogy visszavonta, és megmutatta, hogy közzétették, hogy visszavonta” – folytatta Gafni.
Pindrusz kedd délután valóban bocsánatot kért a 12-es csatornában a „siksze” kifejezés használata miatt, és elismerte, hogy ez nem volt helyénvaló. „Elnézést kérek azoktól, akik a halacha [zsidótörvény] szerint tértek be és akiket megbántott, amit mondtam”.
Ugyanakkot fenntartotta véleményét az Izraeli Védelmi Erők betérési programjával kapcsolatban.
Pindrusz a hétfői nagy port kavart panelbeszélgetésen továbbá azt mondta, hogy szerinte minden olyan férfit, aki a hadsereg programján keresztül betért nőt vesz feleségül, a családjának halottnak kell tekintenie.
„Nem fogok kompromisszumot kötni egyetlen siksze vagy goj esetében sem, akiket zsidóként fognak elismerni, csak a kedvesség és a pluralitás kedvéért. Ez nem fog megtörténni” – mondta Pindrusz.
A képviselő azt mondta, a nem szigorú ortodoxia szerint betérő embereket nem tekinti zsidóknak, a néhai Eliasiv rabbi, a haredi közösség vezetőjének útmutatásának megfelelően.
Az izraeli hadsereg ortodox betérést kínál azoknak a katonáknak, akik túlnyomórészt a volt Szovjetunióból Izraelbe alijázó családok leszármazottai. Izraeliek tízezrei tértek át sikeresen a zsidó vallásra katonai szolgálatuk alatt.
A hadsereg programját 2001-ben indították el, és ez az egyetlen állam által elismert betérési rendszer az országban, amelyet nem a rabbinátus irányít. A hadsereg rabbinikus bírósága viszont ortodox.
Az ellenzék vezetője, Jáir Lapid (Jes Atid) „tudatlannak és szomorúnak” nevezte Pindrusz kijelentéseit.
„Ezek a csodálatos fiatal nők, akiket sikszének nevezel, megmentik az életedet” írta Lapid Twitteren.
„Pindrusz és a Jahadut Hatorai tagjai, akik nem vonulnak be a hadseregbe, és az adófizetők rovására élnek – ők a sikszék” – írta Twitteren Avigdor Liberman, az ellenzéki Jiszráel Beitenu vezetője. „Akiknek sivét kell ülniük, azok, akik eltemették a zsidó nép értékeit. Bármely katona, aki az izraeli hadseregben teljesít szolgálatot és annak keretein belül betért, zsidóbb, mint az összes Mir Jesiva hallgató együttvéve,”- tette hozzá Liberman egy prominens haredi intézményre hivatkozva.
A nemzeti-vallásos Jamina vezetője, Naftali Bennett, aki korábban diaszpóra ügyekért felelős miniszter is volt, „szégyenteljesnek” nevezte Pindrusz szavait, és megfogadta, hogy a katonaságon keresztül betérteknek nem fogják kérdőjelezni a zsidóságát.
Pindrusz megjegyzései előtt a Legfelsőbb Bíróság hétfőn úgy határozott, hogy az államnak el kell ismernie az Izraelben végrehajtott konzervatív és reform betéréseket.
A bíróság 15 év után hozott mérföldkőnek számító ítélete középpontjában a ki számít zsidónak kérdése állt, és a reform- és konzervatív mozgalmak fontos győzelmét jelentette.
A zsidóság e liberális áramlatai, Izraelben már régóta marginalizálódtak.
A döntés csak a hatályos törvény értelmezése, hangsúlyozta a bíróság, míg a parlament „bármikor más meghatározást eszközölhet a törvényben”.
Izrael nagy hatalommal bíró ultraortodox intézménye virtuális monopóliumot hirdetett az izraeli zsidók vallási ügyeire, felügyelve a születéseket, esküvőket és temetkezéseket, és politikai befolyásaikat felhasználva próbálnak nyomást gyakorolni az olyan kérdésekben, mint a bevándorlás.
A hétfői döntés elvett ebből a hatalomból azzal, hogy kijelentette, az államnak lehetővé kell tennie az izraeli liberális mozgalmak által betért zsidók számára, hogy állampolgárságot kapjanak.
„A petíció benyújtói Izraelbe jöttek, és egy elismert zsidó közösség keretében betérési folyamaton mentek keresztül, és kérték, hogy csatlakozhassanak a zsidó néphez” – írta Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a döntésben. „Ez polgári és nem vallási ügy”.
A hétfői döntés csak évente körülbelül 30 embert érint, például izraeli állampolgárok házastársait – állítják az érdekvédők. De mind a döntés támogatói, mind ellenzői szerint sokkal mélyebb szimbolikus jelentése van.
