A Miskolci Állatkert és Kultúrpark ökoturisztikai fejlesztésének keretében új állatok érkeztek az intézménybe. A három oroszlán már el is foglalta új otthonát a projekt keretében felépült Száhel bemutató épületet és a hozzá tartozó kifutót.
A Széchenyi 2020 program keretében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – mint kedvezményezett – a TOP-6.1.4-15 azonosítószámú „Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” című projekt részeként valósította meg a Miskolci Állatkert felújítását.
A Miskolci Állatkert 1983. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit még Miskolc Városi Vadaspark néven, és az eredeti elképzelések szerint a Bükk-vidék természetes állatvilágát mutatta volna be. Az intézmény azonban dinamikusan fejlődött, és az évek, évtizedek alatt igazi állatkertté vált, ahol a különböző kontinensek jellemző állatfajai is helyet kaptak. Ez a folyamat most újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen európai uniós pályázati forrásból az afrikai fajokat bemutató terület új épülettel, kifutóval bővült, ahol immár a Száhel övezetet reprezentáló állatokat láthatnak az érdeklődők.
A legnagyobb érdeklődést nagy valószínűséggel a Száhel bemutatóház új lakói váltják ki, akik már meg is érkeztek a Nyíregyházi Állatparkból. A Zeusz nevet viselő hím 10 éves, Hollandiában született, onnan szállították öt évvel ezelőtt Nyíregyházára, ahol azóta már együtt él a két nősténnyel. A 8 éves testvérek – akik még névadás előtt állnak – most Zeusszal együtt költöztek Miskolcra, így egy jól összeszokott csapatot tekinthetnek meg az állatkert látogatói május 8-ától. Az állatok nyugodtan viselték a szállítást, és mivel egymást jól ismerték, így az új otthonukkal való ismerkedésük kevésbé volt számukra stresszes, gyorsan felfedezték kifutójukat. Zeusz első „örökbefogadója” Veres Pál, Miskolc polgármestere lesz, de ez a lehetőség a továbbiakban bárki előtt nyitva áll.
Az oroszlánok korábban Afrika szinte teljes területén előfordultak, sőt, Eurázsiában egészen Magyarország mai területétől a Távol-Keletig éltek. Mára azonban Afrikában is jelentősen visszaszorultak, míg az indiai oroszlánnak mindössze egy kicsiny populációja maradt fenn India nyugati partvidékén. Éppen ezért a Természetvédelmi Világszövetség sebezhető státuszúnak tekinti a fajt. Az oroszlán a Száhel övezet legnagyobb termetű ragadozója, amelynek fennmaradása jelentősen függ a zsákmányállatoktól. Ha az elsivatagosodás révén csökken a nagytestű növényevők száma, az az oroszlánok száhelbeli eltűnését is eredményezi.
A szintén a projekt keretében felépült új Fogadóközpont a kor követelményeinek megfelelő komplex szolgáltatásokat nyújt a látogatóknak ajándékbolttal, jegypénztárral, mosdóval. Az előző önkormányzat által kötött szerződések szerint az Állatkert ikonikus főbejáratát – amelyet miskolci építészek, Szőke László és Rudolf Mihály tervei alapján építették saját kezükkel, társadalmi munkában a miskolci emberek –, el kellett volna bontani. A jelenlegi városvezetés azonban elfogadva és egyetértve a miskolciak – civilek és szakemberek – véleményével hosszas munka, rengeteg egyeztetés, pénzügyi, illetve szakmai mérlegelés eredményeként megtalálta azt a megoldást, amellyel nemcsak megőrizték a jelképpé vált főbejáratot, hanem fel is újították azt.
A „Miskolci Állatkert és Kultúrpark ökoturisztikai fejlesztése” című projekt 100%-os mértékben az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A támogatás összege bruttó 419.865.553,- Ft.
