Magyar zsidó közösségek évszázados hivatalos iratait árulják – vélhetően törvénytelenül – különbözi nemzetközi aukciós házak online árverésein. Az amerikai hatóságok a nyár közepén már megakadályoztak egy ilyen értékesítést és büntetőeljárás is indult, de egy másik zavartalanul folytatódik: egy izraeli aukciós házban kedden tervezik eladni miskolci, sátoraljaújhelyi, putnoki és ónodi zsidó közösségek egyházi iratait. Köztük olyanokat, amelyek bőven túlélték a Holokausztot – információink szerint az elmúlt években tűntek el.

A Baabel.ro romániai zsidó portál idén februárba arról adott hírt, hogy a New York-i Kastenbaum&Company aukciós ház 4 ezer dolláros kikiáltási áron kalapács alá tette a kolozsvári ortodox zsidó közösség halotti regiszterét, amelybe a közösség 1836-os megalapítását követően öt évtizedig jegyezték fel az elhunyt hitközségi tagok adatait. A héberül pinkásznak nevezett könyv a gyönyörű grafikai kivitelezés okán műtárgyként is komoly értékkel bír, írta pár héttel később a Transindex. A könyv a várakozások szerint 5-7 ezer dollár közötti összegért kelhetett volna el, de a kolozsvári hitközség (mely számára felbecsülhetetlen értéke van a holokauszt idején elveszett regiszternek) alig öt nappal a licit előtt óvást nyújtott be.
Az aukciós háznak címzett levelében a hitközség felhívta a figyelmet arra, hogy az általuk árverésre bocsátott pinkászt az ismeretlen elkövetők törvénytelenül vitték el, vagyis lopott tárgynak minősül, amely az 1947-es párizsi békeszerződés, valamint a 2009-es terezini nyilatkozat hatálya alá esik. Az említett szerződéseket aláíró államok, így Magyarország és Románia, de az Amerikai Egyesült Államok is kötelezettséget vállaltak, hogy a felbukkanó és beazonosított, a holokauszt idején ellopott értéktárgyakat visszaszolgáltatják a jogos tulajdonosoknak. Ebben az értelemben a pinkász a kolozsvári zsidó hitközség tulajdonát képezi.

Az esetre felfigyelt az amerikai belbiztonsági szolgálat (Department of Homeland Security). A februárban végrehajtott házkutatások során a bűnüldöző szervek megtudták, hogy egy nemzetközi bűnszervezet tagjai összesen huszonegy olyan kéziratot és tekercset vitt árverésre, amelyek a második világháború és a holokauszt előtt létező zsidó közösségekből származtak. Az említett közösségek hagyatéki-levéltári anyagainak importálására és/vagy eladása az Egyesült Államokba törvénytelen.

Az Egyesült Államok Ügyészi Hivatala júliusban kiadott egy közleményt, amelyben azt írják, lefoglaltak összesen tizenhét tételt (egy pinkász, tekercsek és kéziratok), melyek a II. világháború alatt romániai, magyarországi, ukrajnai és szlovákiai zsidó közösségek tulajdonai voltak. Az értékekre egy brooklyni aukciósház révén bukkantak rá, amely eladásra kínálta őket, és azonosították az eladókat és egy vevőt is.

A miskolci izraelita közösség több mint 1300 tagjának halálozási nyilvántartása 1934-1942 között.

– A holokauszt idején illegálisan eltulajdonított tekercsek és kéziratok felbecsülhetetlen értékű történelmi információkat tartalmaznak, amelyek a második világháború előtti zsidó közösségekben élt és virágzó családok leszármazottaihoz tartoznak. A hivatal reméli, hogy a mai lefoglalás hozzájárul a holokauszt előtti történelem helyreállításához Kelet-Európában – jelentette ki Kasulis megbízott amerikai ügyész. Az Egyesült Államok továbbra is bíróság elé állítja azokat a személyeket és transznacionális bűnszervezeteket, akik hasznot húznak e kulturális kincsek kereskedelméből – fejtette ki.

A közlemény arról is hosszan ír, hogy a lefoglalt javak olyan közösségek tulajdonában voltak, amelyeknek a tagjait gettókba zárták, vagyonuktól megfosztották, majd végül náci haláltáborokba deportálták, ahol többségüket megölték. A második világháború végeztével a túlélők hazatérve otthonaikat feldúltan, a közösségi épületeket kiürítve találták. Az ellopott tárgyak között voltak a tekercsek és kéziratok, amelyek a zsidó közösségekkel kapcsolatos információkat tartalmaztak már 1840-től kezdve egészen a holokausztig. Halottakért mondott imákat, emléklapokat és/vagy a zsidó közösségek elhunyt tagjainak nevét, a társaság működési szabályzatát, a társasági tagok befizetéseit, kötelezettségeit, a társasági szabályzatot, a társaság vallási vezetőinek személyét, és néhány esetben a nácik által az auschwitzi koncentrációs táborba deportált társasági tagok nevét is tartalmazzák. A lefoglalt javakat olyan személyek szerezték meg, akiknek ehhez nem volt joguk. „Az említett közösségek túlélőitől származó eredetigazoló és átadási dokumentáció hiányában ezeket az árverés alá bocsájtott tárgyakat legálisan nem lehetett az Egyesült Államokba behozni.”
A szerencsés végű esetről a Mazsihisz honlapja közel egy hónapja azt írta: van rá esély, hogy visszakerüljenek a lefoglalt dokumentumok az eredeti tulajdonoshoz. Ezért is szomorú, hogy augusztus 24-én, vagyis kedden újabb tételek kerülnek kalapács alá. Egy másik országban: Izraelben, ahol valakik megpróbálják pénzzé tenni Putnok, Miskolc és más magyar települések zsidó közösségének fontos iratait, nyilvántartásait. Dömpingáron: alig tizedéért annak, mint amennyi a kolozsvári pinkász induló ára volt New Yorkban. Az eset azért is nagyon kínos a hazai zsidó közösségnek, mert a most licitre adott iratok nagy része nem a Holokauszt idején tűnt el – lapunk információ szerint valamikor az elmúlt években vitte el őket valaki.

Az eladásra felkínált iratok egy része:

1) A tornaljai zsidó vallásúak születési és körülmetélési anyakönyve (Putnok, Magyarország, német, magyar és héber nyelven). A nyilvántartás több mint 1300 születés és körülmetélés adatait tartalmazza (ezeket a könyveket eddig elveszettnek hitte a hazai szakma, nagy meglepetés, hogy egy ilyen kötet előkerült – a szerk.). Az árverési oldalt megtalálja itt.
2) A Sátoraljaújhelyi közösség pinkásza, kiegészítve a holokausztban elpusztultak nevével. Az árverési oldal itt látható.
3) A miskolci közösség több mint 1300 tagjának halálozási nyilvántartása 1934-1942 között. Itt láthatja a részleteket.
4) A miskolci és környékbeli zsidók közösségi házassági anyakönyve 1851-1881 között. Itt elérhető.
5) Az ónodi és környékbeli zsidó vallásúak születési anyakönyve 1886-1913 között. Árverési oldal itt.
6) A debreceni hitközség főkönyve, melyben több mint ezer tagjuk befizetéseit rögzítették 1896-ban, valamint 1946 és 1948 között. Itt látható.

A fenti, árverés alá bocsátott dokumentumokban az a különleges, hogy hasonló, de legális tételek kikiáltási ára 3-4 ezer dollár volt korábban, viszont az itt felsorolt dokumentumokat 300-400 dolláros nyitóáron hirdették meg. Az amerikai eset után rövid idővel Izraelben felbukkanó, olcsó tételek azt jelzik, hogy valakinek (valakiknek) nagyon sürgős lehet a dolog. És fontos megjegyezni azt is: az említett közösségek tulajdonát képező iratanyagok eladása Magyarországon a levéltári törvénybe ütközik. Feltehetően Izraelben is.

Érdekesség, hogy az árverést észrevették itthon is: egy magát családfakutatónak mondó férfi, Vincze István gyűjtést szervezett egy közösségi adakozásokat szervező platformon a javak meg- vagy visszavásárlására. Azt írja: „kampányunk célja, hogy mi, magyarországi családkutatók egy szűk csoportja, a magyar családkutató közösség számára megszerezzük és elérhetővé tegyük a családkutatás legfontosabb forrását, az anyakönyveket. Jelenleg az izraelita ősökkel rendelkezők kutatása nehézkes a források miatt, melyek a 20. század viharaiban sokfelé elkerültek.” Kétezer dollárt akarnak összegyűjteni, eddig 790 jött össze. Írtunk neki az oldalon, de egyelőre nem reagált.

Levelet írtunk a Mazsihisz központi emailjére és megkerestük a külföldi kapcsolatok osztályát is, hogy tudnak-e erről az licitről, történt-e betörés vagy lopás a közelmúltban az irattáraikban, és terveznek-e lépéseket az árverés leállítására és az eladó(k) személyének felderítésére. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

Írtunk az árverést szervező izraeli Kedem cégnek is, hogy tudnak-e arról: az általuk eladásra felkínált javak törvénytelenül kerülhettek ki az országból és persze megkérdeztük azt is, ki az eladó. Ha válaszolnak, azonnal megírjuk.