- Az EBB 300 millió eurós hitele támogatja Magyarország otthonfelújítási programját, és háztartásonként 8500 euróig terjedő összegben társfinanszírozza az otthonok energiahatékonyságának javítását
- A hitel lakóépületek energiahatékonysági felújítását és korszerűsítését, valamint háztartási méretű megújulóenergia-rendszerek telepítését támogatja majd szerte az országban, csökkentve a háztartások energiaszámláit, valamint a magyarországi energiaigényt, az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és a levegőszennyezést
- Az Európai Unióban évente csupán az épületek 1%-án végeznek energiahatékony felújítást, így az otthonfelújítási programhoz hasonló programok kulcsfontosságúak az európai zöld megállapodás sikeréhez
Az Európai Beruházási Bank – az Európai Unió bankja – 300 millió eurót biztosít a magyar Pénzügyminisztérium számára az országos otthonfelújítási program (OFP) társfinanszírozása céljából, amelyet Magyarország Kormánya az épületek energiahatékonyságának javítása és az energiaköltségek csökkentése érdekében indított útjára.
A magyarországi otthonfelújítási program keretében az EBB forrásait használják fel a lakások energiahatékonysági felújításának, valamint háztartási megújulóenergia-termelő rendszerek telepítésének társfinanszírozásához. A program 2021. január 1-jén indult el, és a felújítási költségek felének megtérítését kínálja. Az OFP keretében megtéríthető maximális összeg háztartásonként 3 millió forint (megközelítőleg 8500 euró).
Ez a legelső olyan EBB-hitel, amelyet az új „zöldhitel” címén írnak alá Közép- és Délkelet-Európában. A hitel felgyorsítja Magyarország karbonsemleges gazdaságra történő zöld átállását, valamint az európai zöld megállapodásban foglalt terveket, amelyek szerint 2050-re karbonsemleges gazdasággá kell alakítani az Európai Uniót. Az EBB által nyújtott finanszírozás emellett segít megvalósítani az Európai Bizottság európai épületkorszerűsítési program elnevezésű kezdeményezésében meghatározott célkitűzéseket.
Teresa Czerwinska, az EBB magyarországi műveletekért felelős alelnöke elmondta: „Ma történelmet írunk a legelső magyarországi EBB-zöldhitel aláírásával. Ez a hitel hármas előnyt jelent a magyarok, az EU és a globális éghajlat számára, és fontos lépés az európai zöld megállapodás ambiciózus céljainak megvalósítása felé. Lehetővé teszi a magyarok életminőségének javítását, valamint azt, hogy pénzt takarítsanak meg, miután otthonaik jobb energiahatékonyságából fakadóan alacsonyabbak lesznek az energiaszámláik. Az efféle hitelek segítenek abban, hogy az EU gyorsabban karbonsemlegessé váljon, és így hozzájáruljon a globális éghajlat-politikai intézkedések sikeréhez. Az Unión belül Magyarország az elsők között ratifikálta a Párizsi Megállapodást, amely világszintű ütemtervként szolgál a globális hőmérséklet-emelkedés jelentette egzisztenciális fenyegetés kezeléséhez, és az EU bankjaként örülünk annak, hogy segíthetjük Magyarország zöld törekvéseit, valamint a zöld és fenntartható társadalomra történő átállását.”
A tevékenység olyan beruházásokat támogat, amelyekkel csökken az energiaigény, valamint javul az ország energiaellátásának megbízhatósága és biztonsága. Ezzel párhuzamosan az EU bankja által nyújtott finanszírozás hozzájárul az üvegházhatású gázok csökkentéséhez és a levegőszennyezés mérsékléséhez. Az energiahatékonyságra irányuló beruházás helyi és regionális szinten gazdasági tevékenységet generál, fokozva a foglalkoztatást.
Magyarországon a háztartások fogyasztják el az összes energia 34%-át – többet, mint a közlekedés (24%) vagy az ipar (23%), ami miatt az otthonok energiahatékonyságának javítása kulcsfontosságú a karbonsemlegességi törekvések megvalósításához.
Nemzeti szinten a hitel felgyorsítja a Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet, amely nemzeti prioritásként jelöli ki az energiahatékonyságot, és felhív az energiaimport csökkentésére, az energiabiztonság javítására és az energia megfizethetőbbé tételére.
Az éghajlat-politika sikeréhez kulcsfontosságú az otthonok energiahatékonysága
Az energiahatékonyság javítása kulcsszerepet tölt be a karbonsemlegesség elérésében, mivel az Európai Unióban az épületek felelnek energiafogyasztásunk 40%-áért és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésén felül a lakásfelújítások és az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló intézkedések növelik az emberek életminőségét, javítják a közegészségügyet, emellett további zöld munkahelyeket teremtenek az építőiparban.
Az Európai Bizottság szerint évente az uniós épületállomány mindössze 1%-án hajtanak végre energiahatékonysági felújítást. Jelenleg az Európai Unióban meglévő épületek mintegy 75%-a nem energiahatékony. Az energiahatékonyságba történő beruházás további társadalmi és gazdasági előnyökkel is jár közel 34 millió európai számára, akik jelenleg nem képesek megfizetni otthonuk megfelelő fűtését.
Az épületek felújítása alapvető intézkedés, amelyet az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú kezdeményezésként emel ki az ágazaton belüli energiahatékonyság fellendítése és a célkitűzések megvalósítása érdekében. 2020-ban az Európai Bizottság „Európai épületkorszerűsítési program” címmel közzétette stratégiáját az Unión belüli felújítások fellendítésére irányulóan. A stratégia kettős célt szolgál az energiamegtakarítás, illetve a gazdasági növekedés tekintetében, és célja, hogy az elkövetkező 10 évben kétszeresére nőjön az energetikai felújítások éves aránya.
Háttér-információk
Az EBB-ről:
Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó intézménye, amelynek tulajdonosai az uniós tagállamok. Hosszú lejáratú finanszírozást biztosít pénzügyi szempontból észszerű beruházásokhoz, hozzájárulva ezzel az EU szakpolitikai céljainak megvalósításához.
Az EBB Magyarországon:
Az EBB magyarországi tevékenységének kezdete óta a Bank által tett magyarországi hitelezési kötelezettségvállalások mára megközelítik a 21,6 milliárd eurót. Az EBB csak 2008 és 2018 között 13 milliárd euró értékű támogatást írt alá. Az EBB műveletei a magyar gazdaság fontos ágazataira terjednek ki, ideértve a közlekedést, a környezetvédelmet, az energetikai infrastruktúrát, a gyáripart és a szolgáltatási szektort.
A Bank magyarországi tevékenységének másik fontos eleme a kis- és középvállalkozások (kkv-k) előmozdítása azáltal, hogy helyi pénzügyi intézményeken keresztül javítja a kkv-k hosszú távú finanszírozáshoz való hozzáférését. Az EU bankja 2001 óta 5 172 magyarországi kkv-t támogatott, amelyek eközben 263 767 munkahelyet tartottak fenn.
Az energiahatékonyságban rejlő magyarországi beruházási potenciállal kapcsolatban további információkért kérjük, tanulmányozza az EBB 2020. évi „Fi-Contact” jelentését.
