ujkelet.live
Vasárnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ZOOM-on keresztül szólt 110 Kneszet-taghoz.
A Kneszet egyik szóvivője szerint kibertámadási kísérleteket hiúsítottak meg Zelenszkij videóbeszéde során, amelyek célja a közvetítés megszakítása és offline állapotba helyezése volt.
A Kneszet nem részletezte, hogy ki állhat a támadások hátterében, de azt mondta, az információbiztonsági egysége blokkolta a kísérleteket a Nemzeti Kiberigazgatóság segítségével.
Beszéde előtt, amelyet Izrael fő televíziós csatornái valamint a tel-avivi Habima téren is közvetítettek, Miki Levi Kneszet-elnök köszönetet mondott Zelenszkijnek, amiért időt szakított arra, hogy szóljon az izraeli törvényhozókhoz „ezekben a nehéz napokban”.
Habima tér
„Izrael állam törvényhozó testületének elnökeként szeretném kifejezni együttérzésemet az ukrán nép fájdalmával… és innen, Jeruzsálemből, fővárosunkból részvétemet küldeni a háború áldozatainak és a sebesült ukránok családjainak.”
Levi a nemzetközi rend súlyos megsértésének nevezte az orosz inváziót, mondván, ,,mindent meg kell tenni a tűzszünet és a háború gyors befejezése érdekében”.
Reményét fejezte ki továbbá, hogy Naftali Bennett miniszterelnök „és más nemzetközi személyiségek” közvetítői erőfeszítései meghozzák gyümölcsüket, és véget vetnek a harcoknak.
Zelenszkij beszédét egy idézettel indította Golda Meir kijevi születésű hajdani miniszterelnöktől, és azt állította, hogy az ukránokat és a zsidókat világszerte kötelék fűzi össze „a múltban és a jelenben”.
„Nem kell meggyőznöm önöket arról, hogy népeinket kötelék fűzi össze, a zsidókat és az ukránokot a múltban és a jelenben, szörnyű időkben.”
Az ukrán elnök párhuzamot vont Ukrajna február 24-én kezdődött orosz inváziója és a Német Náci Párt hatalomra jutása között, megjegyezve, hogy a párt bemutatta 25 pontos programját, amely a németországi zsidóság teljes szegregációját és a zsidóság állampolgári jogainak megszüntetését szorgalmazta.
„Február 24-e Ukrajnában kétszeresen vonul be a tragédia napjaként a történelembe – Ukrajna, a zsidók, Európa és az egész világ számára.”
„1920. február 24-én a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt – a Náci Párt – az a párt, amely milliókat gyilkolt meg és egész országokat pusztított el” feltárta a német zsidók elleni tervét.
„Népem most támogatást keres szerte a világon, akárcsak önök egykor. Ukrajna orosz inváziója nem csak egy újabb katonai művelet, ahogyan azt Moszkva próbálja ábrázolni. Ez egy széles körű, indokolatlan háború, amelynek célja, hogy elpusztítsa népünket, országunkat, városainkat, kultúránkat és gyermekeinket – mindent, ami ukránokká tesz bennünket.”
,,Ezért tudok összehasonlítani azt ami velünk történik, az önök történelmével”.
A Kreml állításaira visszavágva, hogy Ukrajna megszállása egy „nácítlanítási program” része, Zelenszkij azzal vádolta Moszkvát, hogy „náciszerű” retorikával támogatja háborús erőfeszítéseit.
„A második világháború alatt [a nácik] megpróbáltak megszabadulni [az összes zsidótól], egyet se hagyva. Ezt ‘Végső megoldásnak’ nevezték. Biztos vagyok benne, hogy önök nem felejtették el, és nem is fogják. De mit mond most Moszkva? Hallgassák meg, mit mondanak: a ‘végső megoldás’ szavakat használják. De most ez ellenünk és az ukrán kérdésre irányul”.
„A zsidó nép szemtanúja volt, ahogy rakéták zuhantak Kijevre és Babij Jarra. Önök tudják, mi az a hely, a holokauszt áldozatainak emlékműve. Orosz rakéták találtak el egy zsidó temetőt”.
,,És Umán városát is találat érte, a várost, mely minden évben több tízezer izraelit vonz a breszlávi Nachman rebbe sírjához.”
„Mi marad városainkból e szörnyű háború után?”
„Biztosan átérzik a fájdalmunkat, de meg tudják magyarázni, miért kell még mindig segítségért hívnunk országokat? Segítségért, vagy akár beutazási engedélyért folyamodunk [a menekülteknek]. Mi ez? Apátia? Kalkuláció? Kísérlet arra, hogy semleges közvetítők maradjanak?”
„Az apátia öl. A számítások tévesek lehetnek.”
,,Miért vannak elfoglalva a számításokkal [Oroszországgal kapcsolatban]? Közvetítés anélkül, hogy oldalt választana? Közvetíthetnek országok között, de nem jó és rossz között”.
„Az önök Vaskupola rendszere a legjobb. Kiállhatnak a saját érdekei mellett, miközben segítik az ukránokat és az ukrán zsidókat.”
„Miért nem kaphatunk fegyvert? Izrael miért nem vezetett be komoly szankciókat Oroszországgal szemben? Önök nem gyakorolnak nyomást az oroszországi vállalkozásokra. Válaszolniuk kell ezekre a kérdésekre, majd együtt kell élniük a válaszaikkal.”
Egy magas rangú izraeli tisztviselő a beszéd után a Walla hírportálnak azt nyilatkozta, „Megértjük, min megy keresztül. Hatalmas kínban van, és a népe haldoklik.”
Izrael láthatóan nem kérte meg a zsidó Zelenszkijt, hogy tartózkodjon minden problémás megjegyzéstől vagy összehasonlítástól a holokauszttal kapcsolatban.
Egy magas rangú izraeli tisztviselő azt állította a Yedioth Ahronottal folytatott beszélgetésben, hogy ,,nem fogják megmondani egy támadás alatt álló állam vezetőjének, hogy mi szabad vagy mi tilos – a szólásszabadság szent”.
Ugyanakkor több izraeli képviselő bírálta az ukrán elnököt, amiért beszédében a holokausztot Oroszország ukrajnai inváziójához hasonlította.
,,Csodálom Ukrajna elnökét, szívemben és tettekben támogatom az ukrán népet, de a holokauszt szörnyű történelmét nem lehet újraírni” – irta Joáz Hendel kommunikációs miniszter Twitteren.
Hendel megjegyezte, hogy a náci Németország által a zsidók ellen elkövetett népirtás egy részét „Ukrajna földjén hajtották végre”.
„A háború szörnyű, de a holokauszt borzalmaival és a végső megoldással való összehasonlítás felháborító” – tette hozzá.
Héber sajtóorgánumok névtelenül nyilatkozó minisztereket is idéztek Zelenszkij „felháborító összehasonlítása” miatt.
„Zelenszkij eltorzította országa szerepét is a zsidók meggyilkolásában” – mondták a Ynet híroldal szerint.
A likudos Juvál Steinitz szerint Zelenszkij beszéde „a holokauszt tagadásával határos”.
„A háború mindig borzasztó dolog… de minden összehasonlítás egy hagyományos háború, bármilyen nehéz legyen is, és a zsidók millióinak gázkamrákban való elpusztítása között a végső megoldás keretein belül a történelem teljes torzítása”.
A szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt több képviselője is bírálta Zelenszkijt, a párt vezetője, Becalel Szmotrich a holokauszt-összehasonlítások miatt azzal vádolta az ukrán vezetőt, hogy megpróbálja „újraírni a történelmet és eltörölni az ukrán nép részvételét a zsidók elpusztításában”.
Jáir Lapid külügyminiszter köszönetet mondott Zelenszkij ukrán elnöknek.
„Megismétlem, hogy elítélem az Ukrajna elleni támadást, és köszönöm Zelenszkij elnöknek, hogy megosztotta érzéseit és az ukrán nép nehéz helyzetét a Kneszet és a kormány tagjaival” – áll Lapid közleményében. „Továbbra is segítjük az ukrán népet, amennyire csak tudjuk, és soha nem fordítunk hátat azoknak az embereknek, akik ismerik a háború borzalmait.”
Anatolij Viktorov, Oroszország izraeli nagykövete múlt héten sürgős találkozót kért Miki Levi Kneszet-elnöktől Zelenszkij beszéde miatt, melyre szerdán került sor.
A 12-es csatorna pénteki riportja szerint a feszült találkozón a nagykövet figyelmeztetéssel élt, mondván, ,,annál, aki közvetítőként lép fel a felek között, az egyensúly a legfontosabb.” Ez egyfajta “intő jel” az oroszok részéről, hogy Izrael egy lépéssel se menjen tovább, nehogy elveszítse semleges státuszát az oroszok szemében.
Az orosz nagykövet nem kérte, hogy Vlagyimir Putyin elnök is felszólalhasson, inkább azt akarta elérni, hogy az orosz parlamenti képviselők tarthassanak egy tájékoztatót az izraeli képviselőknek a beszéd előtt, „hogy elmagyarázzák Oroszország nézeteit és álláspontját az aktuális eseményekről”.
Levi egyébként kezdetben nem hagyta jóvá Zelenszkij beszédét a plénumban, arra hivatkozva, hogy a Kneszet szünetre ment és felújítási munkálatokra kerül sor.
Jevgen Kornicsuk, Ukrajna izraeli nagykövete múlt héten találkozott a Jad Vasem elnökével, Dani Dajannal és megkérte, hogy engedélyezzen egy nagyszabású rendezvényt a Kneszet tagjaival, polgármesterekkel és közéleti személyiségekkel a helyszínen, ahol Zelenszkij ukrán elnök videóbeszéd formájában felszólalna.
A Walla híroldal által idézett jad vasemes források azt mondták, hogy Dajan szimpátiáját fejezte ki Ukrajna iránt a találkozó során, de kifogásolta, hogy olyan politikai rendezvényt tartsanak, amelynek jellege nem illik a hely szellemiségéhez.
A Dajannal folytatott megbeszélésen az ukrán nagykövet hangsúlyozta, hogy a Jad Vasemben elmondott beszéd nem helyettesíti Zelenszkij Kneszetben sugárzott beszédét. Megjegyezte, hogy Zelenszkij azért érdekelt a felszólalásban a Jad Vasemben mert egyrészt zsidó, és mert úgy véli, hogy amit Oroszország Ukrajnában művel, az népirtás, és hogy a Jad Vasemet a népirtás emlékére hozták létre.
Egy jad vasemes forrás azt mondta, hogy Dajan kifogásolta a nagykövet által használt népirtás kifejezést, valamint az Ukrajna által az országban uralkodó helyzet és a holokauszt közötti gyakori összehasonlításokat, melyekhez a Jad Vasem nem szolgálhat platformként, és világossá tette számára, hogy nem hiszi, hogy az intézmény megfelelő helyszíne lehetne egy olyan több résztvevős politikai-diplomáciai rendezvénynek, amelyet Ukrajna elnöke tartani kíván.
