Nincs is visszaélésszerű katázás, csak meg akarják adóztatni a katásokat 
 

A Pénzügyminisztérium több könyvelői érdekképviselet háta mögött
egyeztetett a katázásról, június végén, de a találkozón semmi
újdonság nem derült ki. Amit eddig tudunk a 2023.01.01-től hatályba
lépő változásokról:
 - 12 millióról 18 millióra emelkedik az éves KATA keret
 - egyes tevékenységeket kiszorítanak a katázásból
 - a cégeknek való beszámlázás 1 millió felett különadó alá kerül
 - a NAV továbbra sem fog széles körben ellenőrizni
 - a KATA tételes mértékét a minimálbérhez kötik.
 A kormány akarta, hogy a katás számla sima cégköltségként
elszámolható legyen. Ezt kombinálták a katázás vonzóan alacsony
adótételével, amit 10 év alatt sem emeltek. Az MKOE javaslatára
2014-től még bevételi nyilvántartást se kell vezetni.
 A katázáshoz tehát nem kell nyilvántartás és extrémen alacsony az
adó, miközben a kisadózásról szóló törvényi szakaszok hézagos,
gyenge minőségű szabályozásnak számítanak szakmai körökben, amit már
többször javasoltunk korrigálni, főleg a bújtatott munkaviszony
kiszűrésére szolgáló 7 körülményt kellett volna újragondolni.
Enélkül az adóhatóság nem hisz a tömeges ellenőrzésekben, mert – bár
azt titkolják – nincs is széles körű visszaélés, a NAV bíróság
előtti bizonyítási kísérlete pedig megbukna.
A kormány szeretné kiszorítani a katázásból az ügyvédeket, brókereket,
 sőt még az állatorvosokat is, de közölni ezt egyelőre még nem merték, 
miközben Romániában éppen most bocsátották közvitára az adózási változások
 teljes szövegét, előzetesen, a parlamenti beterjesztést MEGELŐZŐEN! 
A KATA havi összegének minimálbérhez való kötése az MKOE javaslatai között is feltűnt,
ez lenne a Kisadózók Százalékos Adója, vagyis a KASZA, ami a többi vállalkozóval 
azonos arányú TB ellátási alapot nyújtana. További, konkrét javaslatokat is tett volna 
az egyesületünk, de sajnos ehhez nem kaptunk adatokat. A munkaviszonnyá való átminősítés 
szabályozásához a könyvelők gyakorlati tapasztalatai mellett szükség lett volna a
 3 millió forintos különadót is tartalmazó bevételi adatokra. Ezekről a sávosan 
bontott bevételi adatokról 2019 kapcsán készült egy katás statisztika a 
Pénzügyminisztérium számára, aminek a 2021-es verzióját kértük megküldeni, de 
a NAV már azt állította, hogy ilyen bontásban az adatok "nem állnak rendelkezésre".
 A Pénzügyminisztérium elemzése egyébként a 2019-es adatokkal magyarázta a
 2021-től bevezetett 3 millió feletti 40 százalékos különadót. A törvényi 
szigorítás hatálybalépése után megjelent elemzés szerint, az évente néhány nagyobb 
vállalati megrendelést teljesítők esetében azonban sem a vállalkozás kockázati profilja, 
se az esetleges fehérítő hatás nem indokol ilyen mértékű könnyítést.
A kisadózás 2017-től havi 1 millió forintos keretet kapott, adóemelés és
 pontosító szabályok nélkül, így a kormány akarata szerint széles körben 
lehetett törvényesen a munkaviszonyokat megbízásra cserélni, ami a COVID járvány
 alatt fokozódott, miközben visszaélésekről szó sem volt! A különadó helyett a 
szabályozás pontosítására már akkor is javaslatokat tettünk, ezeket most megismételjük:
 - a 3 millió feletti különadót meg kell szüntetni - a szüneteltetés zavaros iparűzési 
adó szabályait törölni kell - a jövedelemigazoláson a betéti társaság katás tagjára kell 
osztani a bevételt - a munkaviszonnyá való átminősítéshez 12 szabályra van szükség -
 a 12 szabályból a korábbi 2 helyett 3 teljesítését kell előírni - az
adóhatóságnak esettanulmányokban kell közölni, mikor áll fenn munkaviszony - a NAV
 számára a törvényben kell előírni, hogy az első katás számla után érdeklődjön.
 Az MKOE véleménye szerint, Magyarországon a forgalmi típusú adóztatás a sikeres,
 amit alacsony kulcsú jövedelemadóztatásnak kell kísérnie, a kisadózás pedig ennek a
 fő eleme. A katázás tilalomfákkal és különadóval való telepakolása mindezzel ellentétes 
lenne. Továbbra is várjuk a beígért 9 százalékos személyi jövedelemadót, melyhez képest már 
a Kata sem extrémen alacsony. 
Ruszin Zsolt MKOE alelnök Kiadó: Magyar Könyvelők Országos 
Egyesülete