ujkeletlive

Találkozó a miniszterelnökkel – ígéretek hátterében körvonalazódik egy újabb túszalku

Binjámin Netanjahu miniszterelnök kedd este találkozott az enklávéban túszként fogva tartott izraeliek családjának kis csoportjával. A találkozó a kétségbeesett hozzátartozók nyomására jött létre, amely a napokban tovább fokozódott, különösen azt követően, hogy pénteken a hadsereg katonái véletlenül megöltek három túszt, akiknek sikerült megszökniük a terroristák fogságából. A véletlen gyilkosságok híre, illetve a fogvatartott meghalt túszok egyre bővülő listája mellett az aggódó családok attól tartanak, hogy szeretteik lehetnek a Hamász következők áldozatai.

A tegnapi, Szara Netanjahuval közösen tartott miniszterelnöki találkozón részt vett a túszok és eltűntek ügyében illetékes tisztviselő – Gal Hirsch alezredes, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője – Tzachi Hanegbi, és a miniszterelnök katonai titkára.

A héber médiában nyilatkozó családok és hivatalos jelentések eltérően számoltak be arról, hogy 15 vagy 19 család kapott lehetőséget a tel-avivi meghallgatásra, ami a kívül maradottak számára csalódást okozott. A Miniszterelnöki Hivatal szerint a kisebb csoportokban történő találkozók sokkal hatásosabbak, és várhatóan a közeljövőben több, a tegnapihoz hasonlóra is sor kerülhet.

A megbeszélésen Netanjahu hangsúlyozta, hogy “elkötelezettek vagyunk, és én személyesen is elkötelezett vagyok az összes túsz szabadon bocsátása mellett. Megmentésük a legfőbb küldetés.”

“Kétszer küldtem el a Moszad vezetőjét Európába, hogy előmozdítsa elraboltjaink szabadon bocsátásának folyamatát. Minden erőfeszítést megteszek az ügyben,” – tette hozzá.

Netanjahu, továbbá ismét azzal érvelt, hogy a katonai hadművelet előrehaladása révén történő nyomásgyakorlás kulcsfontosságú az újabb túszalku biztosításához, illetve hangsúlyozta, hogy több fronton is erőfeszítéseket tesznek.

A Hamász vezetői állítják, hogy csakis állandó tűzszünetért cserébe hajlandóak szabadon engedni a túszokat, miközben a terrorszervezet politikai vezetője, Iszmail Haníje szerdán állítólag Egyiptomba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson a túszalkuról, jelentette az AFP egy Hamászhoz közel álló forrásra hivatkozva.

Kiszivárogtatott hírekre alapozva, tegnap a héber média szintén az izraeli  közeledésről számolt be a tárgyalásokat illetően. A meg nem erősítetett riportok szerint Izrael “humanitárius” alkut kötne a nőkre és az idősekre kiterjedően, illetve azt is szeretné elérni, hogy az állítólag 30-40 fős csoportban szabadon engedjék a fizikailag vagy mentálisan beteg túszokat, korosztályra való tekintet nélkül.

A 12-es csatornának nyilatkozó tisztviselő szerint Izrael hajlandó tárgyalni a tűzszünet időtartamáról, illetve a cserefogoly palesztinok számáról a túszokért cserébe. Ugyanakkor hajlandó kiterjeszteni a humanitárius zónákat, illetve az övezetbe beengedett segélyek mennyiségét is, illetve az alku bizonyos engedményeket tartalmazna katonai fronton is.

“Izrael hajlandó hosszú utat megtenni a túszok visszaszolgáltatásáért. Az alku, ha létrejön, nehéz lesz, és súlyos árat fog követelni. Még messze van, és nem biztos, hogy sikerülni fog. Mindenesetre a labda jelenleg a közvetítők térfelén van,” – mondta egy magasrangú izraeli tisztviselő a 12-es csatornának.

Az éjszakai órákban a Walla riportere, Barak Ravidnak nyilatkozó forrás szintén  megerősítette a korábbi híreket, mondván, Izrael hajlandó lenne egyhetes tűzszünetre, 40 túszért kötött alku keretében.

Azt követően, hogy a Hamász hétfőn közzétett egy propaganda videót, benne három idős izraeli tússzal, tegnap a késő esti órákban az Iszlám Dzsihád terrorcsoport a közösségi médiában megjelent felvételén két másik túsz: Gadi Mozesz (79), és Elad Katzir (47) látható, mindketten a Nir Oz kibuc lakói.

Herzog: Izrael készen áll egy újabb humanitárius szünetre

Jichák Herzog elnök nagykövetek számára tartott találkozóján azt nyilatkozta, hogy Izrael készen áll a gázai háború újabb humanitárius szüneteltetésére, illetve további segélyek átengedésére, hogy lehetővé tegye a túszok szabadon bocsátását.

Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felelősség teljes mértékben a Hamász vezér Jahije Szinwart, illetve a terrorszervezet vezetését terheli, hangsúlyozva azt is, hogy Izrael és az Egyesült Államok szerint a háború bármelyik pillanatban véget érhetne, amennyiben a Hamász elengedné a túszokat, és megadná magát Izraelnek.

Továbbá arra kérte az Izraelt támogató országok kormányainak jelenlévő nagyköveteit, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást a közvetítő Katarra a túszok azonnali szabadon bocsátásának befolyásolása érdekében.

A gázai civileknek nyújtott segítséggel kapcsolatban, Herzog elmondása szerint a naponta áthaladó teherautók száma könnyen lehetne a háromszorosa, amennyiben sikerülne megoldani a bürokratikus nézeteltéréseket. Emellett hozzátette, hogy személyesen ellenőrizte a Gázába küldött termékek egy részét, és úgy találta, hogy azok minősége nem megfelelő, ezért arra kérte az övezetbe humanitárius segélyt szállító országok nagyköveteit, hogy továbbítsák kormányaiknak a minőség javítására irányuló kérést.

Emellett Herzog hangsúlyozta, hogy Izrael nem a gázai civileknek áll háborúban, hanem a Hamásszal.

“Ők [gázai civilek] nem az ellenségeink. A Hamász a mi ellenségünk. Izrael mindent megtesz, hogy a gázai civil lakosságot evakuálja a veszélyes területekről és óvóhelyeket építsen. Ezt gyakran az izraeli katonák és civilek nagy kockázatával teszik, mert amint kiderül, hogy egy adott gázai területet nem vesznek célba az izraeli erők, a Hamász bevonul és onnan rakétákat lő Izraelre,” – tette hozzá.

A háború következményeit illetően Herzog megemlítette a mintegy 230 ezer, az otthonukból kitelepített posztraumás izraeli lakosságot, akiknek fogalmuk sincs, hogy mikor térhetnek haza.

A legtöbb izraeli mentális problémákkal küzd a terrortámadás és a gázai háború miatt

A Hamász terrorszervezet által közel három hónapja elkövetett Fekete Szombat, az övezetbe elhurcolt túszok, és a mindezek után rögtön elkezdődött háború miatt az izraeliek körében jelentősen megnőtt a szorongásos esetek, és a mentális zavarok száma, és nem csak a közvetlenül érintett családok körében.

A több mint 1200 áldozatot követelő Szimchát Tóra-i mészárlások után kezdődött háború 75. napján 130-ra nőtt a szárazföldi offenzívában megölt izraeli katonák száma, emellett a terroristák által elhurcolt, és az övezetben fogvatartott túszok száma 121.

A Haifai egyetem tanulmánya szerint a háború által közvetlenül érintettek körébe nem tartozó lakosság mintegy 60%-ánál súlyos akut stresszzavar (ASD) jelentkezett, ami a poszttraumás stressz (PTSD) kialakulásának kockázatát jelenti.

“Az ASD-ben szenvedők magas aránya a jelenlegi háború következtében magasabb, mint az Izrael történetében jegyzett bármely más esemény, és háború idején,” – idézi a Ynett hírportál Dr. Szvetlana Bazilianszkit, a tanulmány szerzőjét.

A kutatást Bazilianszki irányítása mellett a Haifai Egyetem szociális-munka szakának munkatársai készítették azt vizsgálva, hogy azon harmadik körben érintett izraeliek esetén, akik nem élték át közvetlenül a traumatikus eseményeket, mennyire gyakori az akut stresszzavar, és milyen lehetséges indikátorok figyelmeztetnek a betegségre.

A kutatók utaltak arra, hogy az úgynevezett ASD érzelmi, és mentális zavart a traumatikus eseményeknek való közvetlen kitettség okozza, mint például egy esemény szemtanúja, fizikai sérülés, vagy tulajdonuk megrongálása. Emellett, a traumatikus eseménynek való közvetett kitettséget a médián keresztül történő tapasztalat is okozhatja.

A rendellenesség az eseményt követő három napon vagy egy hónapon belül jelentkezik, szorongást, félelmet, depressziót, és traumatikus események ismétlődő átélését – visszaemlékezéseket vagy rémálmokat okoz. Az érzelmi szorongás csökkentése érdekében az érintett személy védekezésképpen megpróbálja elkerülni az esemény felidézését, illetve kerüli a helyszínt, ahol az megtörtént. Emellett, olyan fiziológiai reakciók is jelentkeznek, mint a megnövekedett pulzusszám, és a stresszhormonok fokozott felszabadulása.

A tanulmány szerint mindezen tényezők jelentős nehézségekhez vezetnek a mindennapi rutinban, ilymódon sok izraeli szorul majd érzelmi és pszichológiai kezelésre.

A kutatás megállapította, hogy a résztvevők 60%-a szenved akut stresszbetegségben, ami a szakértők szerint szokatlanul magas szám, figyelembe véve, hogy a tanulmány olyan népességet vizsgál, amely nem volt közvetlenül kitéve a háború borzalmainak.

A kutatók továbbá hangsúlyozták, hogy “világszerte a háborús övezetekben, vagy katasztrófa sújtotta területeken élő lakosságot vizsgálva végezett tanulmányok egyike esetén sem értek el ilyen magas arányt az érintettek harmadik körében,” hozzátéve, hogy arra számítanak miszerint “a közeljövőben a lakosság nagyon magas százaléka szorul majd érzelmi és gyógyszeres kezelésre, ami jelentős terhet róhat az ország mentális egészségügyi rendszerére.”

A tanulmányt kiegészítik az Izraeli Öngyilkossági Kutatóközpont legfrissebb adatai, miszerint a poszttraumás stresszzavar aránya megduplázódott, azaz az októberi mészárlás előtti 16%-ról 30%-ra emelkedett. Emellett, a depresszió és a szorongás aránya is drámaian megnőtt, megközelítve a 45%-os arányt.

The post Az októberi mészárlások és a háború következtében nagyarányú a posztraumás sztresszavar first appeared on Új Kelet online.