ujkeletlive

Tovább mélyül a kormányválság

Binjámin Netanjahu miniszterelnök lemondta a háború utáni gázai tervekkel kapcsolatban összehívott biztonsági hadikabinet ülését, azt követően, hogy a Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter vezette Vallásos Cionista párt válaszlépéseket helyezett kilátásba.

A napokban Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter előzetesen már megalapozta a feszültséget azáltal, hogy új jelölt kinevezését jelentette be a Büntetés-végrehajtási Szolgálat élére, megsértve ezáltal a koalíciós megállapodást Beni Gantzcal és pártjával.

Szmotrich és Ben-gvir már a kezdetektől nehezményezte, hogy nem kaptak meghívást az ellenzéki Gantz és frakciója néhány tagjával kiegészülve a háború kitörése után megalakult biztonsági hadikabinetbe, így a kormányon belüli törés a háború előrehaladtával csak idő kérdése volt.

Az ominózus háború utáni gázai helyzet megvitatásának tegnapi ülésével kapcsolatban a nemzetbiztonsági miniszter kijelentette: ” “a koncepciós kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy felügyelje a manővert, és nem arra, hogy politikát határozzon meg a háború utáni következő napra. Mindez megtárgyalása a politikai-biztonsági kabinetre, és nem pedig a Gantzcal közös kabinetre tartozik.”

A héber médiában megjelent riport szerint, a bírálatokra reagálva a miniszterelnök világossá tette, hogy a Hamász utáni napon nem lesz sem Hamasztán, sem Fatahsztán az övezetben. A kérdés megvitatását pedig a politikai-biztonsági kabinet elé fogja terjeszteni.

A Likud képviselője, Dan Iluz szerint “a másnap akkor jön el, ha az ellenség gyásznapnak tekinti október hetedikét… Ebben nem fogunk kompromisszumot kötni, még akkor sem, ha a legközelebbi barátaink nyomást gyakorolnak ránk,” – utalt a Biden-kormány sürgetésére az üggyel kapcsolatban.

Eközben Washingtonban

Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter kedden Washingtonba érkezett, hogy a Fehér Házban és a Külügyminisztériumban a miniszterelnök megbízásából megbeszéléseket folytasson a gázai háború következő fázisának terveiről, miszerint Izrael végül csökkenti a háború intenzitását és áttér egy alacsonyabb fokozatú hadműveletre az övezetben.

A látogatásra azt követően került sor, hogy Biden elnök és Netanjahu között a múlt hétvégén a háború kitörése óta a legnehezebb és legfrusztrálóbb  megbeszélésre került sor, azzal kapcsolatban, hogy Izrael úgy döntött, visszatartja a Palesztin Hatóság számára beszedett adóbevételek egy részét – jelentette Barak Ravid, a Walla riportere amerikai és izraeli forrásokra hivatkozva.

Az elmúlt hetekben a Biden-kormányzat sürgette az izraeli kormányt, hogy adja ki a Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter nyomására visszatartott adóbevételeket. Washington többször is aggodalmát fejezte ki a Palesztin Hatóság gazdasági összeomlása miatt, ami erőszakos eszkalációhoz vezethet Júdea és Szamáriában.

Biden állítólag arra kérte Netanjahut, hogy fogadjon el egy olyan javaslatot, amelyet az izraeli miniszterelnök maga is felvetett néhány héttel ezelőtt, és amelyet a Palesztin Hatóság is elfogadott- azaz a visszatartott adóbevételeket Norvégiába utalják át megőrzésre, amíg nem sikerül olyan megállapodást találni, amely eloszlatja Izrael aggodalmait. A beszélgetést ismerő források szerint Netanjahu azonban visszakozott, és azt mondta, hogy már nem tartja ezt jó ötletnek, mert nem bízik a norvégokban. Ehelyett azt ajánlotta fel, hogy Rámalláh fogadja el a pénzeszközök részleges átutalását.

Míg az amerikai elnök azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok bízik Norvégia javaslatában, ami elég kellene legyen, addig Netanjahu keményvonalas koalíciójának ellenállásával védekezett, így a beszélgetés állítólag azzal ért véget, hogy Biden közölte Netanjahuval, miszerint elvárja tőle a kérdés megoldását.

Dermer a Fehér Házban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélése során ismét szóba került a kérdés, ami állítólag jó irányban halad az adóbevételek átutalásának  megoldása felé.

Háborús választási hangulat

A 13-as csatorna Camil Fuchs professzor kutatása alapján csütörtök este közzétett felmérése szerint, amennyiben ma tartanák a választásokat Beni Gantz pártja 38, a Likud 16, és az ellenzéket vezető Jáir Lapid frakciója 15 mandátumot kapna.

Emellett, a szefárd Sász 9, az Otzma Jehudit 8, a Jiszrael Beitenu 8, az ultraortodox Jahadut HaTora 7, az iszlamista Ra’am 6, a Vallásos Cionizmus 5, a Merec 4, illetve az egyesült arab lista – a Hadash-T’al szintén 4 mandátumra lenne jogosult. A Munkapárt és a Balad nem lépné át a választási küszöböt.

Blokkok szerinti bontásban a jelenlegi koalíció 45, míg a Gantz vezette előző koalíció (a Hadash-T’al nélkül) 71 mandátumot szerezne.

Amennyiben a Moszad korábbi igazgatója, Joszi Cohen vezetné a Likudot – 23 mandátumot kapna, a Nemzeti Egység 33, a Jes Atid 14, a Jiszrael Beitenu 7 mandátumra lenne jogosult. A többi frakció változatlan maradna.

Egy másik forgatókönyv szerint a Naftali Bennett volt miniszterelnök vezette párt 15, Joszi Cohen pártja 6, a Jáir Golan vezette Munkapárt – Meretz közös lista 7 mandátumot szerezne. Ebben a helyzetben a Nemzeti Egység 23, a Likud 15, a Jes Atid tíz mandátumra lenne jogosult.

Túszok

Öt napnyi Tel-Avivból Jeruzsálembe tartó menetelés után több ezren gyűltek össze  csütörtök este a Kneszet előtt tartott  demonstráción. A menetet a Kfár Aza kibuc fiataljai szervezték a környező közösségekkel, és a Sza’ar Hanegev Regionális Tanáccsal együttműködve, és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását követelték.

Az est folyamán többek között felszólalt Jamit Askenazi, a Kfar Azából elrabolt és a Hamász fogságában lévő Doron Steinbrecher húga.

“A nővérem október 7-én reggel hangüzenetet küldött nekünk elrablásáról, és ezzel a hanggal alszom el minden este. Körberepüljük a világot, és mindenhol tüntetünk – Doronnak tudnia kell, hogy mi itt akarjuk őt, most,” – mondta, majd a kormányhoz intézte szavait.

“Mit tettek azokért a túszokért, akik elképzelhetetlen körülmények között, esőben és hidegben vannak? Harcolni kell értük, és mindent meg kell tenniük, hogy visszahozzák őket. Azonnal haza követeljük őket. Október 7-én mindenki élete megállt – nincs más lehetőségünk.”

“Állandó félelemben és rettegésben élnek a háború hangjaitól, ráadásul bizonytalanságban. A föld üres és kietlen, a mélység felszíne fölött sötétség borítja. Követeljük az országtól, hogy mindannyiukat hozzák haza, a foglyok megmentése legfőbb érték. Hagyjuk magunk mögött ezt a katasztrófát, és folytathatjuk a romok újjáépítését. Együtt győzni fogunk – ez nem csak egy közhely. Ne hagyjatok magunkra minket,” – mondta Makabit Maier, a Kfar Azából elrabolt és eltűntnek nyilvánított ikrek, Gali és Ziv Berman nagynénje, aki szintén felszólalt a tüntetésen.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök szintén csütörtökön Tel-Avivban találkozott a túszok családjainak képviselőivel. A találkozón 28 túsz családjának képviselői vettek részt, emelett a miniszterelnök felesége, Szara Netanjahu, illetve a túszok és eltűntek ügyében illetékes tisztviselő – Gal Hirsch alezredes, Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó, és Avi Gil katonai vezérőrnagy

A találkozó elején Netanjahu kijelentette – “még ebben a pillanatban is tárgyalásokat folytatunk. Nem részletezhetem a helyzetet, de azon dolgozunk, hogy mindenkit visszahozzunk. Ez a célunk,” – tette hozzá, majd meghallgatta a családok szeretteik állapota miatti aggodalmát, valamint a meglévő információkkal kapcsolatos kérdéseiket.

A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az azonos nemű párok örökbefogadását

Precedensértékű döntésében a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön egyhangúlag úgy döntött, hogy az azonos nemű párok az 1981-es örökbefogadási törvény értelmében örökbe fogadhatnak gyermekeket.

Újraértelmezve a hatályos törvényt, amely szó szerint kizárta az azonos nemű párokat a gyermekek örökbefogadásából, és azt állította, hogy a jogszabály valódi szándéka az örökbefogadott gyermek javának biztosítása, – a bíróság kijelentette

“a gyermekjólétről alkotott modern felfogás fényében a törvényt úgy lehet értelmezni, hogy az lehetővé teszi az azonos neműek örökbefogadását.”

Az alapvetően politikai és jogi indíttatású azonos nemű párok családi státuszával kapcsolatos kérdésével kapcsolatos, mint az örökbefogadás tegnapi bírósági döntését a LMBTQ jogvédő szervezetek üdvözölték, az ultraortodox és radikális jobboldali pártok viszont elítélték.

A bíróság ítéletében megjegyezte, hogy 2017-ben elutasított egy korábbi, ebben a kérdésben benyújtott beadványt, mivel a kormány akkor ígéretet tett a hatályos törvények módosítására, illetve a heteroszexuális párok gyermekek örökbefogadásakor biztosított előnyben részesítésének eltörlésére. Uzi Vogelman, a Legfelsőbb Bíróság megbízott elnöke írásos véleményében rámutatott, hogy ilyen törvényhozás sosem készült el, és az állam a mostani beadványra adott válaszában azt mondta, – erre nincs is kilátás.

Avi Maoz az LMBTQ-ellenes Noam párt vezetője elítélte a döntést, mondván – “a Legfelsőbb Bíróság bírái újra és újra bebizonyítják, mennyire elszakadtak az emberektől. A Legfelsőbb Bíróság szétszakítja a nemzetet, és úgy dönt, hogy az izraeli társadalom legszélsőségesebb vitás pontjaival foglalkozik a háború idején.”

“A Legfelsőbb Bíróság úgy kerül be Izrael népének és Izrael államának történelmébe, mint az ország zsidó identitását leginkább veszélyeztető entitás,” – tette hozzá.

Mose Gafni, a Jahadut HaTora parlamenti képviselője szintén azzal vádolta a bíróságot, hogy “megosztja a nemzetet, és ki tudja, mi mindenre számíthatunk még tőlük. A Legfelsőbb Bíróság bíráinak átmosott szavai elfedik azt a leírhatatlan kárt, amit a zsidó népnek generációkon keresztül okoznak.”

The post Reggeli hírek – kormányválság, túszok ügye, és döntés azonos nemű párok örökbefogadásáról first appeared on Új Kelet online.