ujkeletlive

Blinken a Kirjában

“Nemzeteink közötti barátság valóban kivételes. Ez a barátság és elkötelezettség megköveteli, hogy a lehető legőszintébbek legyünk azokban a pillanatokban, amikor a tét a legnagyobb, amikor a döntések a legfontosabbak. Ez egy ilyen pillanat,” – közölte Antony Blinken kedd este a tel-avivi Kirja katonai parancsnokságon tartott sajtótájékoztatón. A régió arab vezetőivel folytatott kétnapos tárgyalásait követően az amerikai külügyminiszter hétfőn landolt Izraelben. Törökországi és jordániai kitérőt követően, tovább folytatta útját Katarba, majd az Egyesült Arab Emírségekben, emellett Szaúd-Arábiában tárgyalt mielőtt Izraelbe érkezett, ahol megbeszéléseken vett részt többek között Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, Joáv Gallant védelmi miniszterrel és Jichák Herzog elnökkel.

Blinken tolmácsolta a Biden-kormány reményeit, miszerint az Egyesült Államok azt szeretné, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget érjen, miközben megerősítette létfontosságát annak, hogy “Izrael elérje legitim céljait – azt, hogy október hetedike soha többé ne fordulhasson elő. Úgy gondoljuk, hogy jelentős előrelépést tettek e cél felé,” – tette hozzá. Továbbá, a háború által okozott szenvedésekért minden felelősséget a Hamászra hárított, hangsúlyozva – “a Hamász október 8-án véget vethetett volna ennek az egésznek, ha nem bújik a civilek mögé, ha leteszi a fegyvert, ha megadja magát, ha szabadon engedi a túszokat. Semmilyen szenvedés nem történt volna, ha a Hamász nem teszi azt, amit október 7-én tett, és ha ezt követően más döntéseket hoz.”

A sajtó képviselői előtt továbbá hangsúlyozta, hogy Izrael jelentős előrelépést ért el a gázai katonai hadjárat terén, illetve a segélyek övezetbe való juttatásában is. Elismerte hogy a Hamász a civilek között rejtőzik, és iskolákból és kórházakból nyit tüzet, ezért a terrorszervet elleni harc hihetetlenül nagy kihívás Izrael számára, ugyanakkor “a gázai civilek, különösen a gyermekek napi áldozatai túlságosan magasak,” – jegyezte meg.

A háború után lehetséges jövőbeli tervekkel kapcsolatban Blinken hangsúlyozta, hogy “Izrael nem fogja elérni a régió teljes integrációját a palesztin államhoz vezető út támogatása nélkül, hozzátéve azt is, miszerint Amerika valamennyi regionális szövetségese, akikkel egyhetes közel-keleti útja során találkozott megerősítette az Izraellel elérhető béke lehetőségét, illetve, azt is, hogy “készek támogatni egy olyan tartós megoldást, amely véget vet az erőszak hosszú ideje tartó körforgásának, és garantálja Izrael biztonságát.”

“Ezek a célok elérhetőek, de csak akkor, ha együttesen követjük őket. Ez a válság világossá tette, hogy egyiket sem lehet elérni a másik nélkül, és egyik célt sem lehet elérni integrált, regionális megközelítés nélkül.”

Emellett, hangsúlyozta szerdai rámalláhi találkozóján Mahmud Abbász elnökkel egyértelművé teszi a Palesztin Hatóság számára, hogy “meg kell reformálnia önmagát, és javítania kell kormányzásán.”

Ugyanakkor megerősítette, hogy amennyiben Izrael hajlandó kemény döntések meghozatalára szomszédaival határozottan lehetséges a béke, miután Szaúd-Arábia és Katar, valamint a zsidó államot elismerő arab államok elkötelezettek a szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy Izrael bízzon biztonságát illetően.

“És ez valami nagyon erős újdonság az elmúlt évekhez képest. Az országok hajlandósága, elkötelezettsége nemcsak arra, hogy békében éljenek Izraellel, hanem arra is, hogy valóban egy olyan régiót hozzanak létre, amely integráltabb, amelyben mindenki biztonságban érezheti magát, beleértve Izraelt is,” – tette hozzá.

Blinken kijelentéseit alátámasztja Khalid bin Bandar herceg, Szaúd-Arábia brit nagykövetének a BBC rádiójának adott nyilatkozata, mondván – Rijád továbbra is nyitott a zsidó állammal való kapcsolatfelvételre, amennyiben az egy átfogó kétállami megoldás része.

“Szaúd-Arábia továbbra is érdekelt abban, hogy a Hamász elleni gázai háború befejezése után normalizációs megállapodást kössön Izraellel. Abszolút van érdeklődés, 1982 óta és korábban is volt. Már régóta foglalkozunk ezzel, és már régóta hajlandóak vagyunk elfogadni Izraelt, ez egy olyan valóság, amivel együtt kell élnünk. De palesztin állam nélkül nem tudunk együtt élni Izraellel,” – közölte Bandar.

Elmondása szerint a tárgyalások az október hetedikei mészárlások előtt már jó ideje folytak, és részletek említése nélkül hangsúlyozta, hogy meglehetősen közel álltak a megállapodáshoz, amely akkor és most sem tartalmazott egyebet végső célként “mint Palesztina független államát. Bár mi továbbra is – a továbbiakban, még október 7-e után is – hiszünk a normalizációban, ez nem mehet a palesztin nép kárára.”

A Hamász terrorszervezet kizárását célzó kérdésre egy jövőbeli palesztin állam részeként, Bandar nem zárkózott el konkrétan – “mindig van hely a változásra, ha van optimizmus és remény, de amikor konfliktus van, az első dolog, amit fel kell ismerni, hogy mindkét fél vesztett. És amikor mindkét fél veszít, akkor mindkét fél hajlandó kompromisszumot kötni. És ha nincs kompromisszum, akkor nincs megoldás,” – közölte.

Végezetül, kritizálta azt a “szélsőséges szemléletet,” amely szerinte a konfliktus alapját képezte, majd hangsúlyozta a Palesztin Hatóság szerepének fontosságát a háború utáni Gázában, de elismerte a nemzetközi részvétel szükségét az övezet stabilizálása érdekében. Összegezve, úgy vélte a kérdés megoldása Izrael álláspontjától függ.

A továbbiakban Blinken a tel-avivi sajtótájékoztatón megemlítette a háború miatt otthonaikat elhagyásra kényszerülő palesztinok visszatérését, amit komoly biztonsági, infrastrukturális és humanitárius akadályok nehezítenek.

“A palesztin civileknek haza kell tudniuk térni, amint a körülmények lehetővé teszik. Nem lehet nyomást gyakorolni rájuk, hogy elhagyják Gázát,” – mondta, megjegyezve, hogy közölte Netanjahuval – “az Egyesült Államok egyértelműen elutasít minden olyan javaslatot, amely a palesztinok övezeten kívüli kitelepítését szorgalmazza,” és, hogy a miniszterelnök “ma megerősítette, ez nem az izraeli kormány politikája.”

Emellett kiemelte az Izrael által visszatartott, és a Palesztin Hatóság nevében beszedett adóbevételek visszafizetésének kérdését, mondván “ezek az ő bevételeik, a Palesztin Hatóságnak meg kell kapnia őket,” ami szükséges például a hatóság biztonsági erői bérének kifizetéséhez, és ahhoz, hogy a területek biztonsága ne omoljon össze, ami Blinken meglátása szerint “mélyen Izrael érdeke.”

Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter elmondása szerint, közölte az amerikai külügyminiszterrel, hogy Izrael nem fogja átutalni a pénzeszközöket a Palesztin Hatóságnak.

“Egyetlen sékelt sem fogunk átutalni a Palesztin Hatóságnak, amely a gázai nácik családjaihoz kerülne, és azon fogunk dolgozni, hogy lehetővé tegyük a gázai kapuk megnyitását a menekültek önkéntes bevándorlása előtt, ahogyan a nemzetközi közösség tette a szíriai és ukrajnai menekültek esetében,” – közölte Szmotrich, majd hozzátette – “nagyra értékeljük az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatását, de amikor a saját országunkban való létezésünkről van szó, mindig az izraeli érdekeknek megfelelően fogunk cselekedni. Ezért továbbra is minden erőnkkel harcolni fogunk a Hamász elpusztításáért.”

Az északi frontot, és a Hezbollah ismételt támadásait illetően, Blinken a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Egyesült Államok Izrael mellett áll a határ biztosítása érdekében, és elkötelezett egy olyan diplomáciai megoldás mellett, amely elkerüli az eszkalációt, és lehetővé teszi a családok számára, hogy visszatérjenek otthonaikba, és biztonságban éljenek. A konfliktus esetleges továbbterjedésére vonatkozóan azt mondta, hogy a regionális szövetségesek biztosították arról, miszerint “az eszkaláció senkinek sem áll érdekében.”

Blinken találkozott a Hamász által fogva tartott túszok családjaival – “biztosítottam őket arról, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy szeretteiket hazajuttassuk. Továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy minden túsz szabadon bocsátását biztosítsuk.”

The post Blinken a Kirjában – létfontosságú, hogy október 7.-e soha többé ne fordulhasson elő first appeared on Új Kelet online.