ujkeletlive

Giusz törvény – Joszef rabbi fenyegetése olaj a tűzre

Jichák Joszef szefárd főrabbi szombat esti Jeruzsálemben tartott tanítása közben az ultraortodoxok katonai sorozásával kapcsolatban elhangzott gyújtó hangú beszédében az ország tömeges elhagyásával fenyegetőzött miközben leértékelte a több fronton zajló háborúban résztvevő katonák teljesítményét.

Joszef főrabbi beszéde a tervezett sorozási törvény, és támogatója Joáv Gallant védelmi miniszter (Likud) közelmúltban elhangzott beszéde ellen irányult, amely során a hadseregben való egyenlő szolgálatot szorgalmazta: „most, a háború idején, amikor a teher egyre nehezebbé válik a szolgálatot teljesítőkre, a háború bebizonyította, hogy mindenkinek vállalnia kell a terheket,” miközben azt is bejelentette, hogy a törvénytervezetet a teljes koalíció jóváhagyása nélkül nem fogja támogatni.

A főrabbi szombat esti kommentjében nem állt meg a kritikáknál, hanem nyíltan kollektív fellépéssel fenyegetett, mondván, hogy esetenként előfordulhat a jesiva diákok tartalékos szolgálata, ugyanakkor kijelentette – „mindenki megérdemli, hogy diák legyen, és a Tóra-tanulók minden körülmények között, bármi legyen is az, mentesülnek a katonai szolgálat alól. Ha rákényszerítenek minket, hogy menjünk a hadseregbe, mindannyian elhagyjuk Izraelt. Jegyet veszünk és elmegyünk. Az állam állja a sarat,” – állította, utalva háredi közösségekben széles körben elterjedt elutasításra a katonai szolgálatot illetően, és inkább az ország elhagyását támogatva a kompromisszum ellenében.

„Az egész világi közösség megérti ezt, és meg kell érteniük, hogy Tóra, tantermek, jesivák nélkül nem lesz léte és sikere a hadseregnek. A katonák sikeresek a Tórát tanulók érdemében. Ezt mindenkinek büszkén kell elmondania – mi a Tórát tanuljuk, és a Tóra az, ami megvéd minket,” majd hangsúlyozva a Tóra-tanulás kritikus szerepét Izrael túlélésében, aszerint érvelt: „a jesivák és a kollégiumok tartják fenn a világot. Az állam a Tóra-tanuláson él, és a Tóra nélkül nem lett volna sikeres a hadsereg,” – tette hozzá, arra utalva, hogy a hadsereg eredményei a Tóra-tanulás által nyújtott isteni védelemnek köszönhető, és nem a katonák a háború során nyújtott kiemelkedő teljesítményények, hangsúlyozva „senki sem mondta nekem, hogy ez a pilótáknak, a bombázásoknak vagy a repülőgépeknek köszönhető.”

Joszef rabbi beszéde elutasítást váltott ki vallásos körökben és a kormányon belül is. A Tzohar rabbinikus szervezet vezetője, David Sztav rabbi hosszú közleménybe határolódott el Joszef rabbi bejelentésétől – „Izrael népét ért folyamatos fájdalom és tragédia idején, amikor szinte napról napra tanúi vagyunk annak, hogy egyre több gyermekünk esik el e föld védelmében, minden hangsúlyt a katonai szolgálat védelmére és támogatására kell helyezni. Minden olyan kijelentés, amely a hadsereg szolgálatának elkerülésére buzdít, aljas erkölcsi folt, és I-n nevének szégyenfoltja. Az Izrael elhagyásával való fenyegetés, kifejezetten azért, hogy elkerüljük nemzetünk védelmét, különösen elítélendő, és teljesen ellentmond a halaha szellemének. Az ember elvárná, hogy valaki, aki az izraeli főrabbinátus élén ül, a hadsereg szolgálatra buzdítson, szemben a szolgálat alól való kibújással, ami odáig terjed, hogy ténylegesen elhagyja az országot.”

Avigdor Lieberman az ellenzéki Jiszráél Bejtenu vezetője megjegyezte – „kötelezettségek nélkül nincsenek jogok. Sajnálatos, hogy Jichák Joszef rabbi és a háredi hatalomgyakorlók továbbra is akadályozzák Izrael biztonságát és a zsidó törvények keretein kívül működnek.”

A hadikabinet minisztere, Beni Gantz (Nemzeti Egység) vezetője szintén hangsúlyozta az összefogás, és a katonai szolgálat fontosságát – „2000 év száműzetés után visszatértünk a földünkre. Harcolni fogunk érte, és soha nem hagyjuk el. Joszef rabbi kijelentései erkölcsi csapást mérnek az államra és a társadalomra. Mindenkinek részt kell vennie abban a szent kiváltságban, hogy államunkért szolgáljon és harcoljon, különösen ebben a fájdalmas időszakban – még háredi testvéreinknek is.”

Becalel Szmotrich pénzügyminiszter (Vallásos Cionizmus) tórai példázattal fejezte ki elutasítását – „Sámuel (23:8), aki Izraelben élt, harcolt elsőszülöttségi jogáért, meghalt Isten nevéért, népéért és földjéért. Az ellenkezőjét mondani a Tóra ellen való, és egyik fájdalmas sebet a másik után ejti. Remélem, hogy aki ilyesmit mondott, megérti a hibáját, visszavonja és bocsánatot kér.”

Joszef rabbi véleménye a háredi vezetők körében nem egyedülálló, néhai édesapja, Ovadia Joszef akkori főrabbi 2013-ban hasonlóképpen figyelmeztette a kormány törvényhozóit, amennyiben katonai szolgálatra kényszerítik a jesiva bóchereket „I-n ments, el kell hagynunk Izrael földjét, hogy külföldre költözzünk.”

Diplomácia

Biden: a rafáhi invázió vörös vonal

Egy szombat esti interjú során Joe Biden amerikai elnök az október 7-i Hamász-támadás óta első alkalommal húzott „vörös vonalat” a gázai katonai műveletre vonatkozóan, hozzátéve, – „nem lehet, hogy újabb 30 ezer palesztin haljon meg a Hamász elleni fellépés következményeként. Vannak más módszerek is a Hamász elleni küzdelemre.”

Az MSNBC tévécsatornána riporterével beszélgetve Biden megismételte, hogy Izraelnek „joga van folytatni a Hamász üldözését”, de nagyobb figyelmet kell fordítania a kereszttűzbe került ártatlan civilekre. Az elvesztett életek figyelmen kívül hagyása ellentétes azzal, amit Izrael képvisel, és szerintem ez nagy hiba,” – érvelt, azt is kijelentve, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök „többet árt Izraelnek, mint amennyit segít,” és utalt a korábban már hangoztatott érvelésére, miszerint a miniszterelnök elveszítheti a nemzetközi közvélemény támogatását.

Ugyanakkor az elnök hangsúlyozta, hogy nem fogja magára hagyni Izraelt, és nem fogja leállítani a fegyverek szállítását biztosítva Izrael önvédelemhez való képességét.

A tévécsatorna riportere szóba hozta Biden az Unió helyzetéről szóló beszéde után egy bekapcsolva hagyott mikrofonnak köszönhetően nyilvánosan elhangzott kijelentését, amint egy demokrata szenátornak azt mondta, miszerint közölte Netanjahuval, hogy „jöjjön Jézushoz” találkozót fognak tartani a gázai helyzetről, mire az elnök azt válaszolta, „ez egy kifejezés, amelyet az államom (Delaware) déli részén használnak, és azt jelenti, hogy komoly találkozó. 50 éve ismerem Bibit, és ő tudja, hogy mit értek ez alatt.”

Az elnök továbbá hangsúlyozta, hogy továbbra is a hathetes tűzszüneten dolgozik, amely biztosítja a túszok szabadon engedését, miközben egy szélesebb körű közel-keleti stratégia előmozdítása is lehetővé válik. Elmondása szerint számos arab vezető, köztük Szaúd-Arábia is készen áll az Izraellel való kapcsolatok normalizálására, hozzátéve
„ami a gázai háború után következik, arra kell összpontosítanunk.”

Biden az interjú során elmondta, hogy szeretne újra Izraelbe jönni, hogy beszédet mondjon a Kneszetben, és beszéljen az izraeli néphez, de részleteket nem közölt azzal kapcsolatban, hogy folynak-e tárgyalások egy ilyen lehetőségről.

Harris – fontos számunkra, hogy ne keverjük össze az izraeli kormányt az izraeli néppel, akik megérdemlik a biztonságot

Eközben Kamala Harris alelnök a CBS hírműsorának adott interjúban hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az izraeli nép és az izraeli kormány között.

„Az izraeliek megérdemlik a biztonságot, és az Egyesült Államok továbbra is kiáll Izrael és népe biztonsága mellett,” – válaszolta Harris arra a kérdésre, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Izrael elveszíti az Egyesült Államok támogatását a gázai háború kezelése miatt.

Ugyanakkor az alelnök bírálta a Hamászt az október 7-i támadás miatt, megjegyezve, hogy az izraeli áldozatokat „borzalmasan módon bántalmazták és megerőszakolták, a nemi erőszakot a háború eszközeként használva.”

Továbbá kiemelte – „fontos számunkra, hogy különbséget tegyünk, vagy legalábbis ne keverjük össze az izraeli kormányt az izraeli néppel. Az izraeli népnek joga van a biztonsághoz – akárcsak a palesztinoknak. Ugyanolyan mértékben. A mi munkánk, mint mindig az Egyesült Államokhoz hasonlóan az, hogy megtegyük, amit kell, és amit mindig is kellett, hogy kiálljunk Izrael és népe biztonságáért, és azt is megtegyük, amit tettünk zárt ajtók mögött és nyilvánosan, egy jobb út lehetőségét kikényszerítve a Gázában jelenleg zajló események szempontjából.”

Végezetül, a Binjámin Netanjahu miniszterelnök iránti bizalommal kapcsolatban azt válaszolta: „ennek a konfliktusnak a lehető leghamarabb véget kell vetni, és nem mindegy, hogyan. Ki kell hoznunk a túszokat, humanitárius segélyt kell juttatnunk, és végső soron kétállami megoldásra van szükségünk.”

A CBS-nek adott interjú néhány nappal azután készült, hogy felszólította Izraelt és a Hamászt, hogy fogadják el a hathetes tűzszüneti megállapodást.

„Tekintettel a gázai szenvedés hatalmas mértékére, azonnali tűzszünetre van szükség – legalább a következő hat hétre, ami jelenleg is terítéken van. A Hamász azt állítja, hogy tűzszünetet akar. Nos, egy megállapodás van terítéken. És ahogy mondtuk, a Hamásznak bele kell egyeznie abba az egyezménybe,” – jelentette ki Harris.

The post Vörös vonalak – Joszef főrabbi szerint a sorozási törvény, Biden elnök szerint a rafáhi invázió first appeared on Új Kelet online.