Avi/ujkelet.live

Miri Áizen visszavonult ezredessel, a Katonai Hírszerzés szíriai részlegének volt vezetőjével, Roi Keisz, a Kan közszolgálati műsorszolgáltató riportere készített interjút a múlt hónapban.

Részlet az interúból:

Roi Keisz: Október 7. után az egyik legnagyobb aggodalom az, hogy október 7-ét látjuk majd a libanoni határon. Tekintettel arra, hogy Bassár Aszad szabad utat ad a szíriai iránbarát milíciáknak, meglehet, hogy egy reggel egy október 7-ére ébredünk a szíriai határon is?

Miri Áizen: Azt gondolom, hogy az általad bemutatott forgatókönyv reális forgatókönyv, és azt gondolom, hogy számolnak is vele. Az egész szíriai Golán-fennsík megváltozott a háború óta. Demográfiailag megváltozott a háború óta. 2012-től, először síita férfiakat láttunk jönni, Afganisztánból, Pakisztánból, Irakból, Jemenből. Aztán láttuk a családokat, és láttuk a szunikat, akik korábban ott voltak, elmenekülni Jordániába, Libanonba. És így az, hogy hirtelen egész síita közösségek vannak ott jelen, amelyek ugyanazt az inputot kapják, határozottan hozhat egy ilyen forgatókönyvet. Azt hiszem, ennek ma már nagyon is tudatában vannak, ez nem a határon van, nem olyan közeli, mint a libanoni határ és a gázai határ esetében, ugyanakkor ez egy bizonyosan létező gondolat.

Keisz: Kijelenthető, hogy Bassár Aszad szuverén vezető Szíriában, vagy valójában Oroszország vagy Irán bábja?

Áizen: Nem lehet azt mondani, hogy Bassár ne gondolná magát bábnak, és ha lehetősége lenne rá, valószínűleg el akarna távolodni minden bizonnyal Irántól, sőt Oroszországtól is. Ugyanakkor mondanunk sem kell, hogy minden, amit mond, perzsa beszéd arabul, Szíria nyelvén közvetítve, és szuverénként mutatja be magát. Szíria arcaként prezentálja magát. Nem hiszem, hogy a szírek egyetértenek vele, és biztos vagyok benne, hogy Irán és Oroszország sokkal inkább bábként tekintenek rá.

Keisz: Izrael az elmúlt években a háborúk közötti hadjárat (MABAM) részeként nem egyszer tevékenykedett támadásokkal az ellen, hogy Irán [katonailag] megvesse a lábát Szíriában. És a nagy kérdés, hogy Bassár miért nem válaszol?

Áizen: Bassár nem tud reagálni Izrael ellen. Bassárnak nincs hadserege. Bassárnak nincs semmilyen képessége. Bassár ma Irántól vagy a Hezbollahtól kapja képességeit. Tényleg olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Hezbollah az erős erő, és nem a szíriai hadsereg. Ráadásul teljesen le van foglalva a belügyeivel. Nem akar frontot nyitni Izrael ellen. Megijeszti. Most kényelmesebb kezelnie a belső frontot. Amikor külföldi források szerint Izrael támad, minden alkalommal a szíriaiak bejelentik, hogy a szíriai légvédelmi rakéták nemcsak lőnek a cionista gépekre, a definíció szerint, hanem repülőgépeket is földre kényszerítenek. Ez badarság. Jelenleg nem tudnak semmit tenni Izrael ellen. Beszélniük kell róla, de ez nem így megy. Ez megint arra a tényre vezet vissza, hogy Bassárnak egyszerűen nincs képessége. És így mindent, amit Izrael a Hamász és a Hezbollah elleni háborújának leple alatt tesz, szem előtt teszi, mert senki sem nézi.

Keisz: Ez mit takar?

Áizen: Ez azt jelenti, hogy Bassár Aszad inkább hasonlít egy bűnszervezet fejéhez, aki egy állam vezetője, semmint államfőhöz, aki egy bűnszervezet feje. Szüksége van az alá tartozó bűnözőkre, hogy azon dolgozzanak, hogy teljes erővel folytatódjon a Captagon exportálása. Ugyanennek a drognak az exportálása minden arab országba. Ennek útja Jordánián keresztül van. Egyébként most a jordán hadsereg támadja Szíriát. Ez foglalja le Aszadot.

Keisz: Az elmúlt hónapokban, amikor Szíria polgári repülőtereit támadták, amelyeket Irán fegyverszállításra használ, volt olyan, hogy Aszad rokonai is azt mondták: Hogy lehet az, hogy megtámadják a damaszkuszi repülőterünket, mi pedig nem támadjuk válaszul a Ben Gurion repülőteret?

Ezért kérdezem, hogy szerinted mi késztetheti őt reagálásra, mert végül is ő egy szélsőséges ember.

Áizen: Helyileg tud valamit tenni légelhárító rakéták kilövésével, esetleg valami rövid hatótávolságú ágyúzást, de nincs nagyobb képessége. Mi az amit tud csinálni? Hagyni [hogy válaszoljanak helyette]. És ezt teszi, hagyja a síita erőknek, az iráni Kudsz-erőnek, és minden bizonnyal a Hezbollahnak, hogy válaszoljanak. A Golán-fennsíkon is, Damaszkusz területén is, még mindig megy a fegyverek áramlása, nem neki, ezek a fegyverek a Hezbollahnak és a Szíriában lévő síitáknak mennek. Erre ad lehetőséget.

Keisz: Ezt hamarosan érintjük, de szeretnélek megkérdezni a tengely kapcsán, amit mondtál, hogy Szíria az iráni-orosz tengelyhez tartozik. Miért olyan fontos Szíria ennek a tengelynek? És fektet be hatalmas erőforrásokat fektet, hogy Aszad maradjon?

Áizen: Az elhelyezkedése. Határos Izraellel, Libanonnal, és van kijárata a Földközi-tengerbe. Mindezek együtt fontosak Irán és Oroszország számára. Oroszországnak továbbra is szüksége van Tartúsz kikötőjére. A tartúszi kikötő orosz kikötő, benne orosz hajókkal. Ez a Földközi-tengeren való jelenlétük, ez nagyon fontos számukra. Irán mindenekelőtt mindig azt akarja, hogy az egész Közel-Kelet instabil legyen. Hogy Instabilitást exportáljon és ez ne közvetlenül Irán legyen, milyen kényelmes, hogy van ez a széteső ország, amit Szíriának neveznek, melynek nincs más választása, mint vendégül látni az iráni erőket, a síita erőket, akik az irániak alá tartoznak, a Hezbollahot, mindenkit, mindezt azért, hogy nagyobb instabilitást okozzon. Ez az ő helyszíne.

Keisz: Ezért kérdezem, mert tudod van az a mondás, hogy néha jobb egy rossz de ismerős ellenség. Úgy értem, hogy úgymond kijövünk vele. Ahogy a Gázai övezetben és más arénák apropóján is látjuk. A kérdés, vajon mi is egy kicsit megrekedtünk valamiféle koncepciónál Bassár Aszaddal kapcsolatban?

Áizen: A koncepció azt jelenti, hogy megpróbáljuk megérteni a valóságot, cselekedni. Befolyásoljuk is, és hatással vagyunk rá. A férfi egy kegyetlen zsarnok, aki annak leple alatt, ami most történik – Izrael a Hamász ellen a Gázai övezetben Izrael a Hezbollah ellen Libanonban -, folytatja saját népének lemészárlását. Az ország északnyugati részén, Idlib környékén most, ezekben a hónapokban olyan támadások érik őket, amelyeket senki sem vesz észre, mert a háború nálunk van. Bassár Aszad valóban azt hiszi, hogy Szíria plusz-mínusz az ő területe. Ő a felelős, ő mondja meg mi lesz, és az úgy történik. Úgy véli, hogy Szíria Aszad és Aszad Szíria. És hát neki ez Szíria. Ha mi, Izrael készek vagyunk visszaadni neki a Golán-fennsíkot, talán ő is kész lesz, hogy párbeszédet kezdjen velünk. De más formáról szó se lehet, nagyon szeretné Szíriát a saját gazdaságának, ahol azt csinál, amit akar.

Keisz: Tehát ma, az általad elmondottak fényében, úgy látod, hogy Szíria fenyegetést jelent Izraelre nézve? Vagyis általánosságban elhelyezhetjük a fenyegetéstérképen?

Áizen: Úgy gondolom, hogy a szíriai fizikai tér fenyegetést jelent Izrael számára. Nem hiszem, hogy a szíriai állam, a szíriai hadsereg fenyegetést jelentene Izraelre. De a Bassár alatti kábítószert exportáló Szíria – borzalom. Szíria Bassár uralma alatt, amely lehetővé teszi mind az iráni és a Forradalmi Gárda erőinek, valamint a többi síita erőnek, valamint a Hezbollahnak, hogy mindannyian tevékenykedjenek, hogy megkapják a különféle eszközöket, ez fenyegetést jelent Izraelre.

Keisz: Az Ellenségek Bassár Aszadról szóló fejezetében sok szó esik arról, hogy Izrael sokat segített annak bizonyításában, hogy Bassár Aszad és rezsimje vegyi fegyvert vetett be a szíriai nép ellen. A kérdésem pedig az, hogy egy napon ezt ránk, Izraelre is irányíthatják?

Áizen: Tegyünk különbséget a képességek és a vágyak között. Ellentétben a Hamásszal, ahol nagymértékben tisztában voltunk a képességekkel, és valójában nem értettük, mit csinálnak velük, Szíria esetében tisztában vagyunk a képességekel ha a nem-konvencionális dolgokat nézzük. Szerintem a háborúk közötti hadjárat egy részét ellenük szánták, de nem hiszem, hogy a gyakorlatban ők, a szíriai hadsereg fognak felkelni és megtámadni, és ez az, ami meglep minket.

Keisz: Szerinted Bassár korlátozza az Irán-barát erőket Szíriában? Vagy hogy mondják, Ala Bab Allah, azt csinálnak, amit akarnak?

Áizen: Nem hiszem, hogy Bassár képes korlátozni a Forradalmi Gárdát. Szerintem talán akarná, talán azt mondaná Hámeneinek, figyelj, nem jó nekem, hogy az erőid nálam vannak, és mindenféle dolgot csinálnak, ami nekem kényelmetlen. De nincs befolyásoló képessége. Végül ők biztosítják számára a saját harci eszközeit. Jelentős mértékben biztosítják neki a Hezbollahot. Képtelen nemet mondani nekik, és nem tudja bezárni ezt a kaput.

Keisz: Arról beszélsz, hogy ő az orosz-iráni tengely része. Elvégre az orosz-iráni tengely, amit ukrajnai háborúnak hívnak, és mindezek a dolgok közelebb hozták, de…

Áizen: Ne becsüld alá az ukrajnai háborút.

Keisz: Nem becsülöm le, de ez nem száz százalékig egy darab.

Áizen: Ez igaz az egész régióra. Bassár Aszad nagyon örülne, ha azt mondhatná az irániaknak, hogy menjenek haza. Az, hogy nem tudja elérni hogy hazamenjenek, azért van, mert mert nincs rájuk semmi befolyása. Ez annak köszönhető, hogy jelenleg a pénze és a költségvetése: drogpénz. Ezeket a drogokat nem csak a Közel-Keletre, hanem az egész világra exportálják. Ennek az az oka, hogy még saját országán belül sincs státusza. Akik ma Szíria nagy részét irányítják, azokat kis drogbáróknak nevezném szerte az országban, akik képesek elvenni a… miből is van valójában a bevétel? A bevétel kábítószerből származik, a Captagon, ez alkotja, azt hiszem, Szíria költségvetése mondjuk…. most bedobok egy számot, 800 millió dollár évente. A Captagonból származó bevétele körülbelül hatmilliárd dollár évente, és ez nem a népé, hanem a családé, a család irányítja. Ilyen országgá vált Szíria.

Keisz: Családi vállalkozás.

Áizen: Abszolút. A piramis csúcsán lévő…

Keisz: Maher Aszad.

Áizen: És ez a pénz… Abszolút.

Keisz: Magáról Bassár Aszadról szeretnélek kérdezni, sikeres vezetőként határoznád meg?

Áizen: Úgy vélem, Bassár Aszad a klasszikus példa arra, hogy milyen szörnyű, ha egy diktátor a fiának adja át örökségét. A sikertelen, alkalmatlan fiának, akinek azért jár, mert ő a diktátor fia. Hafez Aszad, nem mintha kedvelném, de egy nagyon kiemelkedő vezetői alak volt, aki szintén magántulajdonként használta Szíriát. Baszel fiát [1994-ben autóbalesetben meghalt] látta örököseként. Bassár olyan ember, aki híján van a leleményességnek, és nagyon korlátozottan tekint a dolgokra, ami viszont nagyon hasonlít Mahmúd Ahmadinezsádhoz Iránban, aki teljesen Irán és az iráni puccs terméke volt. Középszerűbb ember, aki a világ legszörnyűbb szlogenjeit dobja be – ez Bassár Aszad. A saját feje után megy, és semmi jó nem sül ki belőle.

Keisz: Egy kicsit félek ezt megkérdezni, de… mondhatjuk, hogy van valami ideológiája? Mert szövetségesei, mondjuk Irán, Hezbollah, koherens ideológiával rendelkeznek. Bassár Aszadnak van ideológiája?

Áizen: Milyen szép kérdés. Azt mondaná, hogy az ideológia a Baath ideológiája. Te és én most ülhetünk és beszélhetünk a régi Baath-ról.

Keisz: Michel Aflaq és…

Áizen: Szocialista ideológia, arab, pánarab – ezt mondaná. Szerintem olyan családban nőtt fel, ahol a család az állam, az állam pedig a család. És ez a kiterjesztett Aszad család. Az ideológia pedig a következő: én vagyok Szíria, a család Szíria és ez arab szocializmus. De nem hiszem, hogy ennek van jelentősége.

Keisz: Szerinted amikor Aszad felkel reggel, mi zavarja a legjobban?

Áizen: Azt hiszi, hogy a szírek tényleg azt hiszik, hogy ő az elnökük, és hogy lehet, hogy még mindig vannak szírek, nem izraeliek, szírek akik támadják? Szíriaiak, akik azt állítják, hogy nem ő az elnök? Mindent, ami ellene megy Szíriában, azonnal ‘cionistáknak, gyarmatosítóknak, náciknak, idegeneknek’ állítja be. És ez az, ami reggelente zavarja. Azt akarja, hogy mindenki megértse, hogy ő Szíria.

Keisz: Ez a helyzet, hogy egyrészt az Aszad család az irániakhoz, vagyis a Hezbollahhoz kötődik ideológiában és mindezekben a dolgokban, másrészt ez egy drogállam, talán a legnagyobb a Közel-Keleten, amikor az iszlámban általában tilos a kábítószer, vagyis hogy mondják? Az ellentétek ellentéteinek ellentétei?

Áizen: Vegyük a másik oldalt. Mindannyian láttuk, ahogy Bassár Aszad 2023-ban visszatér az arab világba. Először meghívták Rijádba, aztán újra Szaúd-Arábiába.

Keisz: Az Emírségekben is volt korábban.

Áizen: Barátaim, értitek, miért hívták meg? Mert ő az a kábítószer-állam, amely ezeket a dolgokat exportálja ezekbe az országokba. És azt gondolják, ha behozzák a körbe és némi befektetést eszközölnek anyagilag, talán nem ő lesz a legnagyobb drogexportőr a Közel-Keleten. Eddig nem történt változás. Szememben ez a legnagyobb válság Szíria és Jordánia között. Aki visszahívta Aszadot az arab körbe II. Abdullah király volt. Miért ment Abdullah király Aszadhoz, és mondta mindenkinek, hogy fogadják vissza? Csak a Captagon miatt. A csempészet fő útvonala Szíria, Jordánia, Jordánia Szaúd-Arábia, onnan az Öböl, nem lehet mit mondani, ez mindenkit érint. Az én szememben még mindig ez a legnagyobb probléma. A háború leple alatt az elmúlt hetekben Jordánia a levegőből bombázta Szíriát, ez nem a szíriai erők és nem a síiták ellen szólt. A kábítószer-kereskedelem ellen ment.

Keisz: Izraeli szempontból az Izrael és a térség szunnita országai közötti normalizációs folyamatok miatt felmerül a kérdés: Ezen országok Bassár Aszadhoz való kötődése távolabbra húzhatja őt ettől az Irán, Hezbollah és társai tengelytől?

Áizen: Tegyük fel ugyanezt a kérdést a Hamászról és Katarról, és nézzük meg, milyen következtetésre jutunk. Először is: én támogatom. Mindig meg lehet próbálni. Ő nem szunnita, hanem alevi síita. Ő arab, szír, szóval talán ezeken a dolgokon keresztül. Az arab országok közötti kapcsolatok nagyon összetettek. Versengők és hasonlóak is. Befolyásolják egymást. Az utca nagyon befolyásoló tényező. Egyik vezetőt sem éppen demokratikusan választották meg, és mindannyian ott ülnek, és nagyon is tisztában vannak az utcával. II. Abdullah királyt főleg a kábítószer-kérdés aggasztja. Úgy gondolom, hogy Szaúd-Arábiát a drogok és a síiták, az instabilitás és Irán egyaránt nyugtalanítják. És akkor visszakanyarodom és azt mondom: Micsoda, II. Abdullah királyt nem aggasztják ezek a dolgok? Mindezek furcsa módon végződnek, csendben, csendben, Izrael az, aki csendben tud segíteni. Természetesen az iráni viszonylatban. Mi vagyunk az egyetlenek, akik valóban a Forradalmi Gárda, a Hezbollah jelenléte ellen dolgozunk Szíriában, senki más nem csinálja. De ez nem olyan, ami nyílt lehet, és úgy gondolom, hogy ez a kapcsolat nagyon nehéz Bassár Aszad számára, hogy felülkerekedjen rajta.

Keisz: A kapcsolaton Iránnal?

Áizen: A kapcsolatot Iránnal nem tudja, hogyan szakítsa meg, nem tudja, hogyan csinálja.

Keisz: Izrael szempontjából a szíriai polgárháború idején, végülis Aszad egy láncszem ebben az úgynevezett síita félholdban – vagyis Teherántól Dél-Libanonig. A kérdésem az, hogy a megfontolási szempontoknál, mondják azt, hogy talán segítünk megdönteni, talán nem, vagyis vezess be minket a gondolatmenetbe. Hamár a Katonai Hírszerzés szíriai részlegének vezetője voltál. Vezess be minket, mi történt akkoriban.

Áizen: Amikor a geopolitikát nézed, hol avatkoztál be, melyik ország avatkozott be egy másik országban és döntötte meg a kormányt és járt sikerrel, akkor egy olyan listához jutsz, amely szerint senkinek sem sikerült. Ezért nem kapsz kedvet és fogsz rohanni, hogy te legyél az, aki megdönt egy kormányt, ami megváltoztatja a vezetést, nem csak azért, mert nem tudod, mi lesz az eredmény. De a végén te is kötelezett leszel. Ezt mondom Izraelről is talán a libanoni kontextusban. Természetesen az USA-t, és sok más országot is végig lehet venni. Mindig azt kérdezik, mi lesz, ha Aszad nem lesz. A háború első két, ha nem három évében mindenki azt mondta: Még három hónapja van, még hat hónapja van hátra… És tessék. Itt van. Abban az arab világban, amelyben élünk, és amely körül vesz minket, bizonyos tisztelet övezi Bassár Aszad sikerét. Miben áll a sikere?

Keisz: Hogy túlélte.

Áizen: Hogy túlélte. Ne becsüld alá ezt a sikert.

Keisz: Tehát talán mégis sikeres vezető? A Közel-Kelet perspektívájában?

Áizen: Ő egy diktátor, aki túlélte. Ettől még nem lesz sikeres vezető. Ő egy diktátor, akinek sikerült elkerülnie, hogy meggyilkolják. Ő egy diktátor, aki félmillió embert mészárolt le, hatmillió ember van, akik nem élnek Szíriában, és még ma is folytatja a mészárlásukat. Ő egy diktátor, akit csak Irán, Oroszország és Észak-Korea hajlandó fogadni a nappalijukban, és mit mondjak, Kína is. De ez csak azt mutatja, hol tart a világ. Ez nem egy sikeres vezető.

Keisz: Végülis valami nagyon jelentőset mondasz, hogy végül nagy tiszteletet hozott ez neki az arab világban.

Áizen: Nem hiszem, hogy ez nagy tiszteletet hozott számára. Ez hozta meg neki hmm … mondjuk, hogy sikerrel járt ott, ami Kadhafi halálával és Mubarak letartóztatásával végződött, össze kell hasonlítani a többi hozzá hasonló vezetővel.

Keisz: Igaz, de pontosan itt van a lényeg, mert a végén emlékezzünk arra, hogy az általad említett országok, mint Jordánia, Szaúd-Arábia aktívan dolgoztak azon, hogy ellenfeleit nyomassák, hogy megdöntsék őt – kezdetben. És hát az a tény, hogy ezek az országok hirtelen a főbejáraton fogadják, jelent valamit.

Áizen: Akkor ne tiszteletnek nevezzük, hanem reálpolitikának, amikor van egy nagyon hosszú határod egy pszeudo-állammal, amely azon a hosszú határon keresztül exportál kábítószert az országodba. Tehát nem azt mondom, hogy ez USA – Mexikó és bárhol máshely a világon. De csinálsz valamit, és ez lehet mondjuk: gyere, ölelj meg, és az lehet, hogy kispályára teszi. Szerintem senki sem fog sírni a Közel-Keleten, ha Bassár Aszad nem lesz. Összességében elmondható, hogy ő egy fiatal férfi, egy abszolút diktátor, és nincs azonnali kihívója Szíriában.

Keisz: Gondolod, hogy örökre leragadunk az Aszad családnál? Mert tudod, hogy már készíti a terepet a fiának, Hafeznek, akit a nagyapáról neveztek el.

Áizen: Hafez egy önálló személyiség, valószínűleg úgy mondják, hogy apa és anya, nagyapa és nagymama előhúztak megégyet. Hú nehéz az Aszad családban lenni. Egyáltalán nem irigylem.

Keisz: Tud oroszul is.

Áizen: Többek között mesterképzést is végzett [a Moszkvai Állami Egyetemen]. Igen, igen, már építi magát. Nézem a diktátorokat a világban, és azt gondolom, hogy már nemcsak Szíriában tartunk a második, harmadik, negyedik generációnál. Szíriában diktatúrának hívjuk. Más helyeken minek nevezzük? Király. Szóval szebb nekünk, ha király? Ez ugyanúgy egy család, amely a család javára intézkedik.

Keisz: Szerinted van valami, ami kimozdíthatja Aszadot Irán és barátai köréből?

Áizen: Sajnos Bassár akkor nőtt fel, amikor Irán fontos volt. A 90-es években, amikor átvette az elnökséget, Irán és a Hezbollah sokkal fontosabbá vált. És 24 év alatt, 24 év elnökség után, nem tudja, hogyan legyen meg Oroszország és Irán nélkül. Tehát egyrészt nagyon meg akarja mutatni, hogy független, nagyon ő akar lenni az arab vezető, és nem olyan, akit Irán és Oroszország rángat. De nem hiszem, hogy tudja, hogyan csinálja.

The post Szomszédunk és ellenségünk – Szíria first appeared on Új Kelet online.