ujkeletlive

Politikai daráló – házon belüli adok-kapok

Az elmúlt hetekben szinte nincs olyan nap, hogy a koalíció valamely tagja ne állna elő valamilyen követeléssel, amelynek teljesítését a kormányból való kilépéssel kívánja érvényesíteni, és a háború közepette bármilyen abszurd követelésről is legyen szó, az érintett kormányfő egyetlen alkalommal sem mondta azt, hogy állunk elébe, kívül tágasabb, holott számos, előző hatalom gyakorlásai során, nem engedve a zsarolásnak minden további nélkül megtette.

Binjámin Netanjahu 6. kormányát megelőző novemberi választások idején a miniszterelnök akkori legfőbb szövetségesének, akinek nem mellesleg sok korábbi győzelmét köszönhette, a Sász vezetője Árje Derinek egy olyan biankó csekket ígért, ami újra hatalomra kerülése esetén bármilyen kérésre beváltható.

Azóta sok víz lefolyt a Jarkonon, miniszteri tárcák és egyéb, nem teljesített apróságok kerültek Deri várakozó listájára, de úgy tűnik ezúttal – a több frontos háború közepén, a kedvezményezett nem hajlandó tágítani és szerinte a koalíciós megállapodás részét képező úgynevezett „rabbi állások – törvény” követelésének azonnali megszavazását követeli, ellenkező esetben a kormányból való kilépéssel fenyegetőzve.

Dráma éjszaka: azt követően, hogy a miniszterelnök a tegnapi nap folyamán minden befolyását latba vetve próbálta meggyőzni koalíciója partnereit, és saját pártja támogatását a háttérből irányító, de ilymódon hátrányba kerülő önkormányzati vezetőket a törvény megszavazása érdekében, tegnap éjszaka minden az ellenkező irányba fordult. A főbb károsult polgármesterekkel történő megbeszélések sikertelen rábeszéléseit követően, Netanjahu arra kényszerült, hogy az utolsó pillanatban visszakozzon, így levetette a törvény szerdai megszavazását a Kneszet napirendjéről.

Előzmények

A makacs ellenzők között a likudnyik Gottlieb és Szaada korábban bejelentették, hogy a törvény ellen fognak szavazni, ezért Netanjahu egyszerűen eltávolítatta őket az előzetes jóváhagyásért illetékes bizottságból. Eközben Itamar Ben-Gvir [Otzma Jehudit] a megszűnt hadikabinet árnyékában nélküle zajló belső tárgyalásokban akar részvételt biztosítani magának frakciója szavazataiért cserébe, emelett azzal vádolta Netanjahut és Derit, hogy a háta mögött alkut kötöttek az iszlamista Ra’am vezetőjével Mahmúd Abbásszal az ügy érdekében. A Sász tagadja a fúziót, Abbász nem annyira, bár azt nyilatkozta még nem döntött.

A „rabbi állások törvénye” ma került volna szavazásra az alkotmányügyi bizottságban első olvasatban, ezért találkozott Netanjahu tegnap az önkormányzati vezetőkkel, hogy meggyőzze őket a törvény szükségességéről. Azonban a sok kritika miatt Netanjahu rájött, hogy a törvény nem fog átmenni, és miután egyeztetett a koalíció elnökével, Ofir Katzcal, úgy döntött, leveszi azt az alkotmányügyi bizottság és a Kneszet plenáris ülésének napirendjéről.

Többek között felsőbb szintű nyomásra, Deri azonban ragaszkodik a törvény mostani nyélbe ütéséhez attól tartva, amennyiben most nem fogadják el nem biztos, hogy a jövőben még lenne rá alkalom. Emellett, a koalícióban úgy vélik, hogy Deri ragaszkodása a törvény elfogadásához összefügg azzal, hogy segíteni akar a testvérének, Jehuda Deri rabbinak az izraeli főrabbi posztért folyó küzdelemben.

A Sász legendás vezetője kérésének mellőzése a miniszterelnökkel való kapcsolatának olyan mélyre való jutását eredményezte, ahonnan belső megfigyelők szerint már nem igazán van visszaút, a kettejük közötti ellentétek tetőzését nemkülönben az ingatag lábon álló háredi sorozási törvény esetleges bukása jelentené. Netanjahut kormányának ultraortodox tagjai azért is támadják, mert hatalomra lépése esetén azt ígérte, hogy elsőként az igazságügyi reformot fogja hatályba léptetni, amelynek köszönhetően, többek között a háredi sorkatonai sorozási mentesség is automatikusan biztosított lett volna. De nem így történt.

A lényeg: a rabbi állások törvénye, amennyiben megszavazzák évente több tízmillió sékelbe kerülhet az adófizetőknek a helyi önkormányzatok által alkalmazott több száz új környékbeli rabbi fizetése. Ezenkívül nagymértékben kibővítené a főrabbinátus és a vallási szolgálatok minisztériumának befolyását az önkormányzati rabbik kinevezésében a helyi hatóságok rovására – miközben a nők szerepét is erodálná a folyamatban.

A törvényjavaslat névleges kezdeményezője, Erez Malul [Sász] a bizottsági vita során elmagyarázta, hogy szerinte szükséges javaslatról van szó – azaz „43 város és régió van rabbi nélkül, és ennek következtében nagy szenvedést okoznak az állampolgároknak. Ahogy az izraeli állampolgároknak szükségük van oktatási és köztisztasági szolgáltatásokra a városban, úgy szükségük van vallási szolgáltatásokra is, és főleg a hagyományos, világi közönségnek van erre nagyobb szüksége, mint az ultraortodox szektornak.”

Ezzel szemben a valóság – az ügyet ismerő források szerint Deri nehezen dönt arról, hogy kit támogasson a Sász a tisztségeit illetően, amely nagy jelentőséggel bír a párt szavazói körében. A törvény gyors előmozdítása számára lehetőséget kínál arra, hogy kárpótlást vagy kompromisszumot biztosítson a jelöltek között, amelyek közül az egyik az izraeli főrabbi pozícióját kapná, míg a másik a jeruzsálemi vagy tel-avivi főrabbi tisztségének jelöltje lenne – két olyan városban, ahol a törvény nélkül a közeljövőben nem választanának helyi rabbit.

A Sász természetesen tagadja a vádakat, mondván, a törvény előmozdításának nincs semmi köze a főrabbi választásokhoz, hanem a Sász koalíciós megállapodásának egy fontos pontjáról van szó, amely úgy vélik „először rendezi törvényesen a rabbik státuszát Izraelben, több hónapos alkotmányügyi bizottsági egyeztetések és módosítások után.”

Vaturi, az áldozat – nyilatkozatát kiragadják a szövegkörnyezetből

Saját partján belüli kritikákat követően, a Kneszet alelnöke, Niszim Vaturi (Likud) bocsánatot kért a kormányellenes tüntetők elleni, néhány órával korábbi kijelentései miatt, egyúttal bírálta a gondolatrendőrség szintű ellene szóló megjegyzéseket, mondván „sajnálom a szavaimat. Senki sem a Hamász karja, és senki sem hasonlítható össze a Hamásszal. Bocsánatot kérek.”

Vaturi a Kol B’rama rádiónak nyilatkozott, miközben a kormányellenes tüntetőket sem hagyta szó nélkül.

„A Hamásznak több karja van – az átkozott terroristák harci karja, akik megtámadták és megölték a gyerekeket, és ott van a tüntetések karja, amely támogatja és segíti a Hamászt,” – állította Vaturi, majd tovább folytatva – „végül is, ki profitálna erőszakosabb és brutálisabb módon ebből a nyomásból, mint a Hamász? Vannak emberek, akik törődnek az országgal – és nem azok, akik a kaplani tüntetéseken kiabálnak. Tudjuk, hogy őket semmi sem érdekli, hiszen ki tüntet ilyen módon háború idején?”

A Kneszet alelnöke később egy bejegyzésben azt állította, hogy kijelentéseit kiragadták a szövegkörnyezetből, amelyben lényege az volt, miszerint „a tüntetések ártanak a nemzeti erőnknek, különösen háborús időszakban. Megtudtuk, hogy a terroristák a kihallgatásaik során bevallották, hogy a tüntetések Izrael megtámadására bátorították őket. A náci Hamász szörnyű tetteit nem szabad összehasonlítani egyik vagy másik politikai párt tüntetésével vagy akcióival. A szavaimat kiragadták a szövegkörnyezetből.”  Megjegyzendő: Vaturi kihallgatásokról szóló kijelentései kiemelés a szövegkörnyezetből, amelynek lényege az volt, hogy a terroristáknak – mint mindenki másnak, tudomása volt az izraeli jogi reform körül kialakult belpolitikai káoszról, de arról nincs bizonyíték, hogy ez mennyire „inspirálta” a Hamászt, és arra végképp nincs bizonyíték, hogy ellenkező esetben lemondtak volna az október hetedikei mészárlásokról.

Vaturi kijelentései saját partján belül is bírálatot váltottak ki. Miki Zohar kulturális miniszter szerint, „az ilyen kijelentések elmélyítik a nemzetünkben lévő nagy szakadékot, és még nagyobb katasztrófát hozhatnak ránk, mint október 7-e. Izrael ellenségei a pálya széléről figyelnek minket és örömmel dörzsölik a kezüket. A köztünk lévő egység nélkül nincs jövőnk ebben az országban.”

Joáv Kisch oktatási miniszter pedig hozzátette: „Izrael népében semmi sincs, ami a Hamász förtelmes gyilkosaihoz hasonlítható. A Hamász az ellenségünk, emberi képmás nélküli gyilkosok. Izrael népének más a véleménye. Lehet vita és eltérő gondolkodás, de különösen ezekben a napokban nem szabad elfelejtenünk, hogy testvérek vagyunk. Beszéltem Vaturival, aki elmondta, hogy az állítólag általa elmondott kijelentés nem hangzott el, és pontosítást adott ki….”

Az ellenzék soraiba visszatérő, a hadikabinet volt minisztere Beni Gantz [Nemzeti Egység] az elhangzottakkal kapcsolatban konkrét lépésekre szólította fel a miniszterelnököt.

„Felszólítom a miniszterelnököt, hogy mozdítsa el tisztségéből, és nevezzen ki helyette olyan hivatalos személyt, aki tiszteletben tartja Izrael Államot és annak képviselőházát. Ha nem távolítja el pozíciójából, az olyan, mintha elfogadná a nyilatkozatát,” – közölte Gantz. 

The post Belpolitikai adok-kapok: Netanjahu visszavonta a rabbi állások törvény megszavazását first appeared on Új Kelet Live.