Avi/ujkelet.live
A háború 402. napja, északi front: Reggel egy drón csapódott be nyílt területen Nyugat-Galileában, tüzet okozva, sérülés nem történt. A hadsereg nem részletezte, honnan érkezett a drón.
Déli front: Az Izraeli Védelmi Erők reggel bejelentette, hogy kiterjesztette a kijelölt humanitárius övezetet a Gázai övezet déli részén, ahol jelenleg az övezet lakosságának túlnyomó többsége él.
Ez az a zóna, ahová a legtöbb humanitárius segély irányul, és ahol több tábori kórház is létesült.
Az izraeli hadsereg az elmúlt hetekben új hadműveletet hajt végre a Hamász terrorszervezet ellen az észak-gázai Dzsabaliában és a közeli közösségekben, amelynek következtében több mint 55 000 palesztin civil távozott a harci zónából. A távozó civilek eddig többnyire Gázaváros felé tartottak, nem pedig az övezet déli felé.
Egy politikai forrás szerint a zóna kiterjesztése mögött a nemzetközi nyomás, valamint szankcióktól és fegyverembargótól való félelem áll. Tegnap a diplomáciai-biztonsági kabinet megvitatta a gázai humanitárius helyzet javítását célzó lépések sorozatát, ugyanezen nyomások és aggályok miatt.
- Magas rangú amerikai tisztviselők rendhagyó figyelmeztetést küldtek múlt hónapban izraeli kollégáiknak,
amelyben azt követelték, hogy Izrael 30 napon belül tegyen lépéseket a gázai humanitárius helyzet javítására annak érdekében, hogy elkerülje az amerikai törvények katonai segélyekre vonatkozó következményeit, avagy a szállítmányok felfüggesztését. - Néhány hónappal ezelőtt Izrael írásban kötelezettséget vállalt, mint minden olyan ország, mely fegyvert kap az amerikaiktól és háborúban áll, hogy nem használja a kapott fegyvereket civilek ellen, és betartja a nemzetközi humanitárius jogot.
- Ez a politikai kör döntése volt, hiszen a levelet Joáv Gallant akkori védelmi miniszter írta alá és továbbította Antony Blinken külügyminiszternek. Blinken akkor megerősítette, hogy Izrael teljesíti kötelezettségeit, ezt a Kongresszus előtt is megtették, ahogy azt az amerikai törvények előírják.
Miután felmerült a gyanú, hogy Izrael nem tesz eleget a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek a Gázai övezet északi részén – a levelet elküldték Izraelnek.
Izraeli források szerint a kabinet tegnap este megvitatta az övezetbe bemenő segélyek növelését, további Gázába vezető átkelőhelyek megnyitását, és a Vöröskereszt látogatásainak visszaállítását a palesztin foglyok számára.
Izraelben hangsúlyozták, hogy Jeruzsálem teljesítette Washington követeléseit, de nem teljesen.
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó közölte, hogy az Egyesült Államok ezen a héten áttekinti, ,,mi történt a Gázai övezet északi részén a humanitárius helyzet javítása érdekében”, és ennek alapján várhatóan döntést hoznak az ügyben. Az amerikaiak által kitűzött határidő november 13.
Halasztás: Binjámin Netanjahu miniszterelnök védőügyvédei beadványt nyújtottak be a bírósághoz a miniszterelnök tanúvallomásának tíz hétre való elhalasztását kérve, ami azt jelenti, hogy Netanjahu csak 2025 februárjában áll bíróság elé folyamatban lévő három korrupciós perében.
Júliusban a bíróság kimondta, hogy Netanjahu december 2-tól kezdi meg a tanúvallomását, ügyvédei azonban azt állították, hogy Netanjahu most „több olyan kivételes eseménnyel foglalkozik, amelyek lehetetlenné tették a felkészülését, hogy tanúvallomást tegyen az ügyben a jelenlegi időkereten belül.”
Az ügyvédek többek között a Hamász katonai szárnya vezetőjének likvidálását, a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalásokat, valamint a Hezbollah ellen folyó háborút említették a vallomás elhalasztásának okaként.
Valamint utaltak a dróntámadás veszélyére is. A miniszterelnökhöz közeli források azt állították, hogy ez az értékelés a Személyi Biztonsági Egységtől származik, bár riportok szerint ilyen értékelés nem létezik.
Hétfőn reggel a bíróság bejelentette, hogy szerdán tárgyalja a beadványt. Az Államügyészség elképzelhető, hogy egy korábbi időpont érdekében kifogást emel a kérelem ellen.
The post Frontok, aggodalom és halasztási kérelem first appeared on Új Kelet Live.
