Avi/ujkelet.live
A háború 411. napja, ENSZ: Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának gázai tűzszünetre vonatkozó határozatát.
A 15 tagú tanács szavazást tartott az „azonnali, feltétel nélküli és végleges tűzszünetet” szorgalmazó határozattervezetről, és külön követelte a túszok szabadon bocsátását. Az Egyesült Államokat kivéve az összes tagország támogatta.
,,Egy feltétel nélküli tűzszünet a Hamásszal azt jelenti, hogy ez a tanács elfogadja, hogy a Hamász megtartsa hatalmát Gázában” – mondta Robert Wood, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövet-helyettese.
„A tárgyalások során világossá tettük, hogy nem támogathatjuk a feltétel nélküli tűzszünetet, amely kudarcot vall a túszok szabadon bocsátásában” – mondta. ,,A Hamász cinikus stratégiája igazolásának tekintette volna, reméli és imádkozik, hogy a nemzetközi közösség elfelejtse a több mint 20 tagállamból származó több mint 100 túsz sorsát, akiket 410 napja tartanak fogva.”
A márciusi határozathoz hasonlóan a ma benyújtott szöveg is ugyanabba a paragrafusba helyezi az azonnali tűzszünet, valamint a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásának követeléseit, de nem köti feltételhez.
Ígéret: Izrael a múlt héten hivatalosan megígérte a Biden-kormánynak, hogy nem áll szándékában erőszakkal kitelepíteni a palesztinokat Gáza északi részéből, vagy kiéheztetni az ottani polgári lakosságot, derül ki a Walla hírportál által megszerzett levélmásolatból.
- A biztosítékok ellenére a Biden-kormány tisztviselői mélyen aggódnak amiatt, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem engedi visszatérni a Gáza északi részét – különösen Dzsabaliát – elhagyó palesztin civilek tízezreit.
- A tisztviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy az izraeli kötelezettségvállalások nem lesznek relevánsak a Trump-kormány hivatalba lépése után.
Az izraeli levelet Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter által október 13-án a gázai humanitárius válsággal kapcsolatban megfogalmazott ultimátumra válaszul küldték.
A november 13-i keltezésű levelet egy nappal azután küldték el, hogy Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter Washingtonba látogatott, és tájékoztatta Blinkent és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót a Gázával kapcsolatos amerikai aggodalmak kezelésére irányuló intézkedésekről.
A Blinkennek és Austinnak címzett 23 oldalas levél, amelyet Dermer és Iszrael Katz védelmi miniszter írt alá, hosszú listát tartalmaz azokról a lépésekről, amelyeket Izrael az elmúlt hónapban tett – vagy a következő hetekben tervez megtenni – a humanitárius helyzet javítása érdekében.
- ,,Izrael megerősíti, hogy nincs politikája a civilek erőszakos evakuálására a Gázai övezet bármely részéről, beleértve Gáza északi részét is” – írta Katz és Dermer a levélben.
- Az izraeli miniszterek azt állították, hogy az izraeli hadsereg a háború egyetlen pontján sem adott ki ,,kiürítési parancsot” palesztin civileknek, ehelyett figyelmeztette a civileket bizonyos területeken a katonai műveletek előtt.
Katz és Dermer visszautasította azt az állítást is, hogy Izrael egy tervet hajt végre Gáza északi részének kiéheztetésére, hogy megadásra kényszerítse a Hamász terroristáit.
- ,,Abszolút hamis az az állítás, hogy az úgynevezett ‘Vezérőrnagyok Terv’-et vagy jóváhagyta a politikai és katonai kör, vagy Izrael végrehajtja” – írták.
- Katz és Dermer szerint Izrael nem korlátozza a beutazást vagy a humanitárius segítségnyújtást sehol Gázában, és ,,természetesen nem teszi ezt azért, hogy kikényszerítse a civilek evakuálását”.
A levél szerint november első két hetében napi 200-ra nőtt a Gázába belépő segélyszállító kamionok száma. Az izraeli biztonsági kabinet arra utasította a hadsereget, hogy emelje a napi számot 250 teherautóra, és ellenőrizze, hogy elegendő teherautó jusson be Gáza északi részébe.
- Az Egyesült Államok napi 350 teherautó engedélyezését követelte Izraeltől. Katz és Dermer azt állították, hogy az ENSZ képtelen elég kamiont küldeni az átkelőhelyekre, de Binjámin Netanjahu megparancsolta a hadseregnek, hogy a lehető leghamarabb érje el a 350 teherautót.
- Az izraeli miniszterek megjegyezték, hogy Izrael leállította a segélyszállítmányok kereskedelmi csatornákon keresztül történő szállítását, mert az előnyös volt a Hamásznak, és megerősítette Gáza feletti uralmát.
Az Egyesült Államok egyik követelése az volt, hogy Izrael engedélyezze a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának az izraeli börtönök és fogvatartási központok látogatását, hogy felmérje a gázai fogvatartottakkal való bánásmódot.
- Dermer és Katz kijelentette, hogy Izrael ezt nem engedi, hivatkozva a Vöröskereszt magatartására, ,,amely megsértette a pártatlanság és a titoktartás elvét”, valamint arra, ahogy a szervezet a Gázában lévő izraeli túszok ügyét kezeli.
- A miniszterek egyúttal elmondták, hogy a biztonsági kabinet jóváhagyta egy független, volt izraeli bírákból és két külföldi megfigyelőből álló csoport létrehozását, amely fogvatartási létesítményeket és börtönöket látogat majd meg.
Az Egyesült Államok másik fontos aggodalma az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete (UNRWA) elleni új izraeli törvény volt, amely jelentősen korlátozza annak Júdea és Szamáriában, Kelet-Jeruzsálemben és Gázában folytatott tevékenységét.
- Dermer és Katz azt írta, hogy Izrael kevesebb mint három hónapon belül meg akarja tárgyalni az Egyesült Államokkal, ,,hogyan lehetne a legsimábban végrehajtani az átállást a többi szervezetre, mielőtt a törvények hatályba lépnének”.
- Felfedték, hogy a biztonsági kabinet utasította a külügyminisztériumot, hogy javasoljon alternatívákat az UNRWA helyett Gázában és Júdea és Szamáriában.
- Mint kiderült, a jeruzsálemi önkormányzat váltja az UNRWA-t a több tízezer kelet-jeruzsálemi palesztin oktatásában és szociális szolgáltatásaiban.
- Azt is javasolták, hogy a Palesztin Hatóság váltsa az UNRWA-t e szolgáltatások nyújtásában Júdea és Szamáriában.
Kritika: Joáv Gallant volt védelmi miniszter arra figyelmeztetett szerdán, hogy ha az izraeli kormány nem kezd el konkrét alternatívákat keresni a Hamász kormányzására a Gázai övezetben az „katonai kormányzáshoz” vezethet, ami nem a háború célja.
Figyelmeztetett, hogy ha a kormány egy magáncégre ruházza át a segélyosztás felelősségét az övezetben és az Izraeli Védelmi Erők gondoskodik éjjel-nappal annak biztosításáról, az egy lépéssel közelebb visz a katonai uralomhoz, és „az izraeli katonák ezért a vérükkel fognak fizetni.”
„Minden egy alternatív entitás előzetes felkészítésétől függ, amely az izraeli hadsereg helyébe lép a területen, különben úton leszünk egy katonai kormányzat felé”.
,,A segélyeket magáncégek fogják szétosztani, a cégeket az Izraeli Védelmi Erők őrzi majd, és mi mindannyian meg fogjuk fizetjük az árát”, és azzal vádolta a kormányt, hogy „rossz prioritási listája van”.
„Egy gázai katonai kormányzat nem része a háború céljainak, hanem egy veszélyes és felelőtlen politikai tett”.
Börtön: Egy jordán bíróság szerdán 10 év börtönbüntetésre ítélte Imad al-Adwan volt jordán parlamenti képviselőt, aki a jerikói Allenby átkelőn keresztül fegyvereket csempészett Júdeába és Szamáriába. Vele együtt további 13 személyt ítéltek el az ügyben.
Al-Adwant, akit körülbelül másfél éve tartóztattak le Izraelben, miután több mint 200 fegyvert próbált becsempészni, a jordán bíróság illegális felhasználásra szánt fegyverek exportálása miatt ítélte el. A nyomozás során kiderült, hogy a jordán országgyűlési képviselő 2022 februárja óta 12 csempészakciót hajtott végre Izrael Állam területére, diplomata útlevele felhasználásával.
A bűncselekményeket pénzéhségből követte el. A 2023-ban megkezdett fegyvercsempészeten kívül al-Adwan árukat és állatokat is csempészett, köztük madarakat, galambokat, elektronikus cigarettákat és aranyat.
Ezenkívül az izraeli nyomozással egy időben a jordán biztonsági erők számos olyan tisztviselőt tartóztattak le Jordániában, akiknek közük volt a cselekményekhez. Izraeli letartóztatása után Al-Adwant végül átadták a jordán hatóságoknak további nyomozás és vádemelés céljából. A döntést a jordán kormány és II. Abdullah király nyomására hozta meg a politikai kör.
Al-Adwan egy beduin képviselő volt, aki támogatja a palesztinokat. Korábban támogatását fejezte ki a Gázai övezetet uraló Hamász és a terrorszervezet katonai szárnya mellett. A jordán parlamenti képviselők azonnali szabadon bocsátását követelték, ami belpolitikai problémákat okozott Abdullah királynak.
The post Ígéret, vétó, kritika és 10 év börtön first appeared on Új Kelet Live.