ujkeletlive
Szaúdi normalizáció, vagy nem egészen
Azt követően, hogy Lindsey Graham republikánus szenátor visszatért legutóbbi közel-keleti látogatásáról, melynek során találkozott Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, és Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, az axios hírportálnak nyilatkozva kijelentette, bármilyen szaúdi-izraeli békemegállapodásnak tartalmaznia kell egy palesztin komponenst is.
„A legjobb biztosíték a Hamász ellen nem Gáza izraeli visszafoglalása, hanem a palesztin társadalom reformja. Az egyetlenek, akik ezt megtehetik, az arab országok,” – tette hozzá Graham, megjegyezve azt is, miszerint a megválasztott elnök, Donald Trump még január 20-i hivatalba lépése előtt túsz és tűzszüneti megállapodást szeretne látni délen.
Mindeközben, Szaúd-Arábia felhagyott azon törekvésével, hogy nagyobb volumenű védelmi szerződést kössön az Egyesült Államokkal cserébe az Izraellel való kapcsolatok normalizálásáért, jelentette a Reuters magas rangú rijádi forrásokra hivatkozva.
Az év elején a szaúdi vezetés némileg enyhített ugyan a palesztin kérdéssel kapcsolatos korábbi álláspontján, és kezdetnek megelégedett volna azzal, hogy Izrael nyilvános kötelezettséget vállal a kétállami megoldás mellett, ami elegendő lett volna a washingtoni biztonsági szerződéshez, illetve ahhoz, hogy az Öböl-menti királyság normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel, később azonban változott a helyzet.
A közel-keleti feszültség, és a gázai háború alakulása végül arra késztette a szaúdi trónörököst, hogy megváltoztassa követeléseit, Izraeltől konkrét lépéseket várva el. Következésképpen Rijád ragaszkodik a palesztin állam létrehozásához, melynek Kelet-Jeruzsálem lenne a fővárosa, ami szerintük alapvető feltétele a hosszú távú béke, és regionális stabilitás biztosításának.
Az „üzlet, amely védelmi szövetséget Szaúd-Arábia, és az Egyesült Államok között, valamint az Izraellel való normalizációt tartalmazta – 95%-ban készen állt,” – mondta a Reutersnek nyilatkozó szaúdi tisztviselő, de a tárgyalások végül holtpontra jutottak, mivel Netanjahu elutasította bin Szalmán követeléseit, mondván nem veszélyezteti koalícióját.
A Gázai övezetben zajló háború rendezésével kapcsolatban a szaúdi trónörökös Izraellel kapcsolatos szigorúbb véleményének adott hangot három héttel ezelőtt [még az északi tűzszünet előtt] hazájában tartott arab-iszlám csúcstalálkozón, mondván „újra elutasítjuk azt a népirtást, amelyet Izrael a palesztin nép ellen követ el, és elítéljük a katonai műveleteket Libanon területén,” – tette hozzá. Emellett, a találkozón Szaúd-Arábia az iráni alelnök jelenlétében azt is kijelentette, hogy ellenzi Izrael Irán elleni támadását.
Az alternatív megállapodás, amelyet Washington és Rijád reményei szerint még Joe Biden hivatali idejének vége előtt aláírnak, közös katonai gyakorlatokat, amerikai technológiák felé irányuló szaúdi befektetéseket, kiberbiztonsági támogatást, és Patriot rakéták telepítését foglalja magában, illetve növeli az amerikai jelenlétet Rijádban.
A Reuters által idézett források szerint a szűkebb körű megállapodás még Biden idején kivitelezhető, mivel nem foglalná magában a normalizációt, és nem igényelné a kongresszus jóváhagyását sem.
Graham szenátor szerint azonban, a megválasztott elnöknek hivatalba lépése után konkrét tervei vannak a szaúdi – izraeli normalizációt illetően, ahogyan az axiosnak nyilatkozó izraeli tisztviselők úgy vélik, hogy Trump valószínűleg más megközelítést fog alkalmazni Gázával kapcsolatban, különösen a háború „másnapja” tekintetében.
Ugyanakkor, az izraeli kormány főleg telepes-párti tagjai nagy reményeket fűznek Trump újraválasztását illetően. Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] a hét elején ismét hangsúlyozta, hogy az újraválasztott elnök hivatalba lépése után Izraelnek lehetősége lesz „az önkéntes kivándorlás ösztönzésére,” ami egy millióval csökkenteni fogja a gázai palesztin lakosság számát, mire Graham azt válaszolta – „szerintem beszélnie kellene Trumppal, és meghallgatni, hogy mit akar. Ha nem beszélt vele, nem adnék előzetesen szavakat a szájába,” – tette hozzá.
A izraeli koalíció radikális partnerei véleményével ellentétben, a szenátor ugyanakkor azt is megerősítette, miszerint Trump minden eddiginél elszántabban törekszik a fogvatartottak szabadon bocsátására, és támogatja a túszalkut is magában foglaló tűzszünetet. „Azt akarja, hogy ez most történjen meg,” – tette hozzá, azt üzenetet közvetítve, hogy „az emberek Izraelben és a régióban tudják, – Trump a túszok ügyére összpontosít. Azt akarja, hogy az öldöklésnek, és a harcoknak véget vessenek,” – majd azon reményének adott hangot, hogy „a megválasztott elnök, és a Biden-kormányzat az átmeneti időszakban együtt fog dolgozni a túszok szabadon engedése, és a tűzszünet elérése érdekében.”
Végezetül, Graham azzal érvelt, hogy Trump győzelme megkönnyíti a diplomácia erőfeszítéseket a térségben, mert az emberek félnek tőle, mondván – „ha rossz ember vagy, és nem félsz Trumptól, akkor te is egy buta ember vagy. A rossz és a buta fickók nem tartanak sokáig.”
Túszalku
Trump erősebb, és remélhetőleg sikeresebb diplomáciai közbeavatkozását is megemlíti a Golani-dandár 51. zászlóaljának harcosaként október hetedikén elhurcolt, 21 éves amerikai – izraeli Idan Alexander, a Hamász terrorszervezet által tegnap este közzétett sokkoló felvételén.
A szülei által közlésre jóváhagyott néhány perces videón Idan azonosítja magát és közli, hogy több mint 420 napja van fogságban, valamint felszólítja az izraeli kormányt, hogy gondoskodjon a szabadulásáról, majd ezt követően angol nyelven szólítja fel a megválasztott elnököt, hogy szorgalmazza a szabadon bocsátását lehetővé tevő megállapodást.
Édesanyja, Jael néhány órával a felvétel közzététele után felszólalt a Túszok terén tartott hagyományos szombat esti tüntetésen.
„A megrázó videó, amit láttunk, nem egy hollywoodi film. Ez életünk legrosszabb filmje, amelyben már 421 napja élünk, október 7. óta,” – mondta, és nyilatkozatai szerint a fogságból származó felvétel „bizonyítja, milyen súlyos Idán állapota, és kiállítását, hogy mentsük meg őket. Netanjahu megígérte nekem, hogy az északi rendezés után megértek a feltételek a túszok hazahozatalára. Elvárom, hogy betartsa ezt az ígéretet,” – tette hozzá.
Netanjahu hivatala közleményben válaszolt, mondván „a miniszterelnök ma este beszélt Idan Alexander családjával, azt követően, hogy a Hamász, amely elhurcolta Gázába, közzétette a kegyetlen pszichológiai hadviselésről készült videót, melyben Idan fontos és megindító életjelet küldött. A miniszterelnök a beszélgetés során elmondta, hogy érzi azt a gyötrelmet, amelyen Idan, és az elraboltak, valamint családjaik keresztülmennek, és megígérte, hogy Izrael elszántan, és minden lehetséges módon azon dolgozik, hogy hazahozza az összes elrabolttal együtt, akik az ellenség kezében vannak.”
Az egyben sokkoló, de örömteli életjelet is jelentő felvétel közzététele után, Idan édesanyja azt nyilatkozta a Ynet hírportálnak – „arra számítok, hogy most mindenki elkezd cselekedni, és minden lehetséges módon nyomást gyakorolni a megállapodás elérése érdekében. A 421 nap túl hosszú ahhoz, hogy a Hamász fogságban tartsa. Ma bizonyságot kaptunk arról, hogy életben vannak, és hogy mindaz a hamis dolog, amit mondtak, nem igaz. Sokan vannak, mint Idan, akik arra várnak, hogy hazatérhessenek, hogy gyermekek visszatérhessenek szüleihez, és már vissza kell térniük.”
A Fehér Ház közleménye szerint az Idanról közzétett propagandavideó „a Hamász-terror kegyetlen emlékeztetője, amelyet több ország polgárai, köztük a mi országunk polgárai ellen folytat.”
A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Sean Savett elmondása szerint a Biden-kormányzat felvette a kapcsolatot Alexander családjával, majd hangsúlyozta, miszerint „a gázai háború holnap véget érne, és a gázaiak szenvedése azonnal véget érne – és már hónapokkal ezelőtt véget ért volna -, ha a Hamász beleegyezne a túszok szabadon bocsátásába. Ezt megtagadta, de ahogy az elnök a múlt héten mondta, lehetőségünk van arra, hogy megkötjük az egyezséget a túszok szabadon bocsátása, a háború leállítása, és a humanitárius segélyek Gázába áramlása érdekében.”
Továbbá, megjegyezve, miszerint a túszok, és közöttük [amerikai] állampolgáraink szabadon bocsátása érdekében az alku most van terítéken, „többek között diplomáciai erőfeszítésekkel, és a Hamász terroristáira gyakorolt nyomás fokozásával, szankciók, bűnüldözési intézkedések, és egyéb intézkedések révén.”
The post Szaúdi normalizáció, vagy nem egészen, és amit Trump akar még hivatalba lépése előtt first appeared on Új Kelet Live.
