Trump nyomására, túszalku?
A katari külügyminisztérium november 9-én bejelentette, hogy befagyasztotta az Izrael és a Hamász közötti túszalku közvetítési erőfeszítéseket. Diplomáciai források szerint Doha egy hónappal korábbi döntése szerint mindaddig leállítja a közvetítést, „amíg a felek komolyságot nem mutatnak a tárgyalásokon,” ami úgy tűnik, nem véletlenül most érkezett el.
Donald Trump választási ígérete, és azóta is többször hangoztatott felhívása megerősíti, miszerint második elnöki ciklusát a Fehér Házban a közel-keleti, és különösen a gázai háború gondjait maga mögött tudva kívánja megkezdeni.
A dohai vezetéssel első hivatali ideje alatt jó kapcsolatot kialakító, és amit azóta is mindenképpen szem előtt tartó Trump nyomására a gázai túsz, és tűzszüneti megállapodást illetően Katar úgy tűnik ismét a figyelem középpontjába került. A január huszadikán hivatalba lépő új elnök közel-keleti megbízottja Steve Witkoff, már a múlt hónap végén a térségbe utazott, és találkozott Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, illetve Mohammed Bin Abdul Rahman al-Thani katari miniszterelnökkel
Megerősítve Trump többször is hangsúlyozott direktíváját, Witkoff utazásának célja, hogy az elnök január végi beiktatása előtt rávegye a feleket a gázai tűzszünettel egybekötött fogolycserére. Az egyébként nem hivatalos, és eddig titokban tartott november végi találkozókról egy forrás nyilatkozott a Reutersnek, valószínűleg nem véletlenül a megválasztott elnök elmúlt órákban történt határozott gázai rendezésre irányuló lépéseit követően.
Megerősítve a Netanjahu és al-Thani találkozókat, ez utóbbit illetően – „mindketten egyetértettek abban, hogy tűzszünetre van szükség az eskütétel előtt, és utána tovább léphetünk más kérdésekre, például Gáza, illetve a régió stabilizálására,” – a Reuters forrása azt is előrevetítette, miszerint a dohai vezetés visszatért a ringbe, és a Hamász tárgyalóit is bevonva hamarosan újabb tárgyalási fordulót szerveznek a katari fővárosban.
Egy nappal később Witkoff Jeruzsálemben találkozott Netanjahuval, és külön az elraboltak családtagjaival, – „beszélt velük Trump csapatának erőfeszítéseiről, hogy megállapodásra jussanak a beiktatás előtt,” – állítja a Reutersnek nyilatkozó forrás. Majd, két nap múlva al-Thani Bécsben az elmúlt 14 hónapban a tárgyalásokat vezető David Barnea izraeli kémfőnökkel futott össze, – „vannak tervek egy újabb fordulóra, de még nincsenek kitűzve dátumok,” – összegzi a Reuters a Bécsben elhangzottakat.
A felgyorsulni látszó eseményeket igazolandó, a katari miniszterelnök a Sky Newsnak tegnap megerősítette, hogy kapcsolatban áll Trump tanácsadóival a megállapodásra irányuló erőfeszítéseket illetően, mondván – „hallottuk csapatától, miszerint azt akarják, hogy ez most megoldódjon… reméljük, hogy az üzenete mindkét félhez eljut. Mindent megteszünk, ami tőlünk telik,” – tette hozzá al-Thani, és egyben óvatos optimizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megválasztott elnök megállapodást akar látni Fehér Házi bevonulása előtt, hangsúlyozva – „minden oldalon „maximális nyomásra lesz szükség.”
Eközben Izraelben…
A libanoni tűzszünet életbe lépése óta a védelmi vezetés közül egyre többen azt az üzenetet közvetítik, miszerint megérett az idő a túszok szabadon bocsátásához vezető megállapodás [és kompromisszum] elfogadására.
Azt követően, hogy az Izraeli Védelmi Erők tegnap este bejelentette, hogy megtalálta, és hazahozta az övezetből az elhurcolt Itáj Szvirszky holttesét a Sabak belbiztonsági szolgálattal végzett közös művelet keretében, az Elraboltak Visszatérését koordináló szervezet közleményben szólított fel a túszalkura, – „Itájt, akit élve elraboltak, majd meggyilkoltak a Hamász fogságában, 425 nap fogság után visszaküldték Izraelbe örök temetésre. Itáj megfelelő temetése Izraelben fontos eljárás, amely lehetővé teszi családja számára a szükséges lezárást. További 36 család vár a legalapvetőbb dologra: egy megfelelő sírra szeretteik számára. Megérett az idő arra, hogy mind a 100 elrabolt személy visszaszolgáltatásáról megállapodjunk.”
Eközben az izraeli kormány frissített, bár alapvetően az előzőhöz képest semmiben sem különböző javaslatot küldött a közvetítők révén a Hamásznak. Az alku aktualizált kerete nem különbözik jelentősen attól a legutóbbi még augusztusban tárgyalt vázlattól, amely nem valósult meg. Az axiosnak nyilatkozó kormány tisztviselők szerint Jahíje Szinwár halála után nagyobb az esély hasonló formátumú megállapodásra olymódon, hogy a hangsúlyt főként a megállapodás első szakaszára helyeznék, mellőzve a háború befejezésére vonatkozó kritikus kérdéseket.
A frissített izraeli vázlatot illetően Netanjahu vasárnapra összehívott találkozóján állapodtak meg több magas rangú miniszterrel és az izraeli biztonsági szolgálatok vezetőivel együtt, majd továbbították azt az egyiptomi hírszerzés magas rangú tisztviselőinek, akik a hét elején ismertették Kairóban a Hamász képviselőivel.
Az axiosnak nyilatkozó koalíciós források szerint a frissített keretben javasolt elvek hasonlóak a korábban megvitatottakhoz, kiegészítve némi változtatással, ami mozgásteret ad a manőverezéshez a tárgyalásokon, vagyis – „Izrael hajlandó tárgyalni egy 42 és 60 nap közötti tűzszünetről, a Hamász által fogva tartott összes túlélő nő, az összes fogva tartott 50 év feletti élő férfi, és a súlyos egészségügyi állapotban lévő túszok szabadon bocsátásáért cserébe.”
Emellett, Izrael azt állítja, hogy hajlandó több száz palesztin foglyot szabadon engedni a túszokért cserébe, akik közül néhányan izraeliek meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik, de a háború rendezéséről, és a csapatok kivonásáról változatlan az izraeli álláspont, ami a Hamásszal való tárgyalást eddig is megakasztotta.
Eddig még nem világos, hogy a terrorszervezet milyen választ ad az izraeli vázlattal kapcsolatban, a koalíció abban reménykedik, hogy beleegyeznek a véglegesítéső tárgyalások folytatásába, ami mást nem tartalmazhat, mint a tűzszünet napjainak számát, a szabadon engedendő túszok számát, és az egyes túszokért szabadon bocsátható palesztin foglyok számát.
2025 költségvetés – ki viszi a bankot?
Izrael hitelminősítésének kilátásait értékelő intézmények, illetve a Nemzeti Bank kormányzója, és a pénzügyminisztérium szakemberei figyelmeztetései ellenére, a Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] által a Kneszet elé terjesztett jövő évi költségvetés tételeinek többsége nem változott jelentősen. A kormány által már elfogadott költségvetési javaslat továbbra sem vette figyelembe a kiadások, illetve a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedésekre vonatkozó figyelmeztetéseket.
Összességében, és amellett, hogy a Kneszet elé terjesztett költségvetési tervezet a minisztériumokra kirótt 5%-os általános csökkentést is állítólag tartalmazza, Szmotrich eltekintett korábbi ígéretétől, miszerint bezár számos felesleges minisztériumot, ellenben jelentősen megemelte a Miniszterelnöki Hivatal, és a Nemzetbiztonsági Minisztérium költségvetésének kiegészítését.
2025-ös állami költségvetés a plénum előtt jövő héten kerül első szavazásra. Ily módon a legjelentősebb változás a kormány által egy hónappal ezelőtt jóváhagyott eredeti költségvetési javaslathoz képest – az Itamar Ben-Gvir által vezetett Nemzetbiztonsági Minisztérium költségvetését érinti, szám szerint 2 milliárd sékeles többlet kiegészítést tartalmazva, meghaladja a 25 milliárd sékeles összbevételt.
Enyhítő körülményként, el kell ismerni, hogy az illetékesek önmérsékletet alkalmaztak, és Ben-Gvir 10 milliárd sékeles többletet-kiegészítés kérelméből végül csak 2 millárd lett, amely összeg elismerésre méltó a pénzügyminiszter által bejelentett minisztériumokra kirótt általános nadrágszíj megszorítások fényében.
Ben-Gvir azon kevesek egyike, akit nem érintett a költségmegvonás, ellenkezőleg többletbevételt könyvelhet el, akárcsak a miniszterelnök hivatala. Netanjahu hivatalának költségvetése 600 millió sékellel növekedett, ami tükrözi több „koalíciós” minisztérium támogatását a különböző kormány pártokkal kötött megállapodások fényében, az alábbiak szerint
- Orit Sztruk [Vallásos Cionizmus] által vezetett Nemzeti Missziók és Települések Minisztériuma – 123 millió sékel
- David „Dudi” Amszalem [Likud] által vezetett Regionális Együttműködési Minisztérium – 43 millió sékel
- Amihai Elijahu [Otzma Jehudit] által vezetett Örökségvédelmi Minisztérium – 46 millió sékel
- Meir Porush [Jahadut HaTora] által vezetett Jeruzsálemi Ügyek és Zsidó Örökség Minisztérium – 28 millió sékel
- Mai Golan [Likud] által vezetett Szociális Egyenlőségügyi Minisztérium – 120 millió sékel.
Ultraortodox sorozási mentesség, újra terítéken
A többfrontos háború, és a hadsereg többszöri munkaerőhiányra irányuló kérelme – könyörgése ellenére az ultraortodox mentességi törvénytervezet körüli válság – attól függően hányan haltak meg aznap a frontokon, kisebb nagyobb intenzitással, és főleg a kulisszák mögött folyamatosan napirenden van.
A kötelező háredi sorkatonai szolgálat mellett rendületlenül kitartó Joáv Gallant [Likud] közelmúltbeli menesztése, és helyette a báb-védelmi miniszter Jiszrael Katz [Katz] kinevezése után, elvileg már csak a sorkatonai mentességet biztosító új/ régi jogszabályt tárgyaló bizottságot vezető Juli Edelstein [Likud] áll a helyzet megoldásának útjában.
Súlyosbító körülménynek számít, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot elutasító háredi jesiva-hallgatók gyermekei napközis támogatására vonatkozó csökkentést kikerülendő törvény múlt hónap elejére tervezett megszavazása előtt egyre több kormánytag jelezte távolmaradását.
A likudos Dan Iluz [ellenállása miatt végül frakciója sújtotta szankciókkal], illetve a kormányhoz nemrégiben újfent csatlakozó Gideon Sza’ar tárca nélküli miniszter után a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke, Edelstein is bejelentette, hogy ellenzi a törvényt, melynek célja a Legfelsőbb Bíróság rendeletének kikerülése révén a sorozást megtagadó ultraortodox számára a napközi támogatás további biztosítása.
A széles társadalmi elutasítással a háttérben, és az ellenzők lázadásának terjedését megakadályozva, illetve annak hátterében, hogy nincs meg a többsége, a miniszterelnök végül befagyasztotta a törvény megszavazását.
Ilyen, és a hasonló előzményekkel a háttérben a koalíción belül még inkább súlyosbodott a feszültség a miniszterelnök, és a háredi frakciók vezetői között.
A háború kitörése óta az ultraortodox frakciók, bár többször is célozgattak rá közvetve vagy közvetlenül, de valójában tartózkodtak attól, hogy a kormány feloszlatását komoly lehetőségként terjesszék elő. A koalíció fontos törvényeit illető szavazásbojkottra voltak példák, és fenyegetések, mint például az ügyvédi kamara működését megakasztó törvény, vagy a költségvetés blokkolása, de senki sem gondolta komolyan, hogy tényleges veszély jelentenek a kormány leváltását illetően.
Az ultraortodox média a háredi vezetőktől felől mostanában meglebegtett hírek azonban arra utalnak, hogy a helyzet változhat.
„A Sász, a Degel HaTora, és az Agudat Jiszráel egyes tagja úgy véli, hogy folytatni kell a tárgyalásokat, miközben a guri Rebbe közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon a koalícióból való kilépésről, állítják a haszid közösség vezető tisztségviselői,” – jelentette a Kikar Hashabat bennfentes újságírója, Jisáj Cohen, utalva a sorozási törvény válsága, és a jogalkotás előrehaladásának hiánya miatti feszültségre a kormányban.
Ezenkívül, a Kikar Hashabat úgy tudja, hogy „[Jichák] Goldknopf [ Agudat Jiszrael vezetője] tisztában van a helyzettel, és tudja, hogy napokon belül parancsot kaphat.” Mialatt Goldknopf irodájának emberei a Rebbe háza előtt folytatják a tárgyalásokat, majd rohannak vissza a Miniszterelnöki Hivatalba, a Jahadut HaTora frakció elnöke, Jichák Pindrusz, tegnap szintén a koalíció felbontását helyezte kilátásba, amennyiben „a sorozási törvény nem kerül megszavazásra.”
Pindrusz szintén a Kikar HaShabatnak nyilatkozva, kijelentette, hogy az ultraortodox frakciók számára fontos törvény nélkül felszámolják a kormányt, hozzátéve azt is, hogy dolgoznak a megoldáson – „mostanáig a Védelmi Minisztérium húzta a lábát a miniszter (Gallant) irányítása alatt, és most a tárca [Katz vezetésével] azt mondja, hogy lesz egy képlet, amelyet a Külügyi és Védelmi Bizottságban, majd később a plénumban is elfogadnak. Vagyis, dolgoznak rajta, de ismétlem, ha nincs törvény, nem lesz kormány.”
Ugyanitt, Pindrusz úgy véli – „amíg az ultraortodox közvélemény és a vallásos Tóra-tanulók közössége olyan helyzetben van, amilyenben évek óta nem volt, azaz soha nem volt ilyen nagyszámú Tóra-tudós, valamint a vallásos közösség mára a zsidók túlnyomó többségét jelenti Izrael földjén, ennek jelentősége van,” – mondja az askenázi frakció vezetője, majd a másik oldalt hibáztatja, amelyik minden tőle telhetőt megtesz, hogy megállítsa ezt a folyamatot, és minden eszközt felhasznál ez ügyben, például a legfőbb ügyészt, – „megpróbálnak ártani a Tóra-tudósoknak, és illegitimmé tesznek minket, – mondta, azt is elismerve, hogy a háború is fokozódott.
Hasonló fenyegetéseket fogalmaz meg egy másik háredi sajtó, a Mispaha, amely címlapon közli a katonai szolgálat alóli mentesség válságát „ultraortodox ultimátum” cikkében, mondván – „az ultraortodox frakciók erős üzenetet küldenek Netanjahunak: két javaslatot fogunk benyújtani – az egyiket egy elfogadott sorozási törvényre, a másikat pedig a Kneszet feloszlatására,” – majd Netanjahunak el kell döntenie, hogy hasznot akar-e húzni Trump hatalomra kerüléséből,” – teszi fel a kérdést az újság szerkesztője.
Az ellenállás és fenyegetés részeként rav Jichák Joszef [Rison Lecion rabbija, a Sász Tóra Bölcsek Tanácsának tagja], volt főrabbi a jesiva diákokat arra szólította fel, hogy tépjék szét a sorozási parancsot, és húzzák le a wc-n, mondván – „semmi az, amit nem szabad figyelembe venni.”
Korábban, egy másik alkalommal rav Joszef amiatt aggódott, hogy a szefárdok könnyebben meg – „az askenázik erősebbek. Egy askenázinak, ha azt mondod menjen a hadseregbe, semmi esetre sem fog beleegyezni,” – állítja a volt főrabbi, aki arra is rávilágított egy tanítása során, miszerint – „nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Ha ezt két évvel ezelőtt, a kormány megalakulásakor rendezték volna, akkor nem húzták volna az időt – minden rendben lett volna, lett volna sorozási törvény, és minden rendben lenne. Sajnos azonban húzták-halasztották, és ez most problémákat okoz. Nincsenek költségvetési források a jesivák számára, a jesivák világa a költségvetés hiányától szenved, nem tudják bővíteni a tanulóik számát, korlátozzák a mozgásterüket.”
Mindezen szefárd fenyegetéseken túl, a koalícióból való tényleges kilépés lehetősége egyelőre elsősorban Goldknopf miniszter körül alakult ki a guri Rebbe nyomására, a többiek úgy vélik, hogy Gallant kirúgása lehetőséget biztosít a tárgyalások további folytatására, annál is inkább, mert a miniszterelnök fontolgatja Gali Baharav-Miara főügyész menesztését is, és a hadsereg vezérkari főnöke, Herci Halevi is bejelentette lemondását a közeljövőben.
The post Reggeli hírek – túszalku, ahogy Trump gondolja, és ki viszi a bankot az új költségvetésből first appeared on Új Kelet Live.
