ujkeletlive
Gázai és libanoni tűzszünet – a Fehér Ház időt nyert
A gázai és libanoni tűzszünet fenntartása és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás végrehajtása jelenleg a Trump-kormányzat legfontosabb külpolitikai prioritása a Közel-Keleten.
A frissen hivatalba lépett Donald Trump elnök és külpolitikai csapata azonban már az első a hétvégén a libanoni és gázai tűzszünet válságával szembesült. Erős diplomáciai nyomásra végül sikerült stabilizálni a mindkét oldalon törékeny tűzszüneti megállapodást, és megakadályozni egy újabb eszkalációt a térségben.
- A libanoni tűzszüneti megállapodás összeomlását néhány perccel azelőtt, hogy az Izrael és Libanon közötti egyezmény 60 napos fázisa lejárt volna sikerült megakadályozni. A háttérben zajló intenzív tárgyalások következtében a Fehér Ház az utolsók percben jelentette be, hogy február 18.-ig meghosszabbítja a megállapodást.
- Hasonló feszültség alakult ki a gázai tűzszünet kapcsán, amikor a Hamász múlt szombaton nem civileket, hanem négy katonalány túszt engedett szabadon, amit Izrael a megállapodás megszegéseként értékelt. Katari és egyiptomi közbelépést követően azonban megoldódott a patthelyzetet, így a hétvégén elért megállapodás részeként a Hamász ezen a héten kétszer annyi túszt enged szabadon, mint eredetileg tervezték, köztük azt a civil nőt is, akit múlt héten nem engedtek el. Cserébe, Izrael beleegyezett abba, hogy hónapok óta először engedélyezi a kitelepített palesztinok számára, hogy visszatérjenek az övezet északi részébe.
Trump közel-keleti tervének legfőbb prioritása a szaúdi normalizáció, ennek megfelelően az elnök régióra vonatkozó stratégiája egyelőre kialakuló félben van.
A Fehér Ház közel-keleti megbízottja Steve Witkoff, aki tegnap az amerikai delegáció élén részt vett az auschwitzi német náci táborban a nemzetközi Holokauszt Emlékünnepségen, kedden visszatér a régióba és Szaúd-Arábiában találkozni fog Mohammed bin Szalmán trónörökössel. Ezt követően, Izraelben várhatóan Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel fogja megvitatni a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodás első szakaszának végrehajtását, illetve a második szakaszról szóló tárgyalások megkezdését.
Miközben a háború elején kitelepített gázai civilek tömegei indultak el északra a túszalku egyezménynek megfelelően, a meglévő aggodalmak mellett a régióban újabb feszültséget okoztak Trump megjegyzései, amelyek Gáza „kitakarítására” és a palesztinok Egyiptomba és Jordániába való kitelepítésére szólítottak fel. Amman és Kairó nyilvánosan elutasította el Trump elképzelését.
Az auschwitzi Holokauszt Emlékünnepségen résztvevő Trump az elnöki gépen utazó újságíróknak nyilatkozva azonban, úgy tűnik tovább erőltetné a témát, és ellentétben a korábbi nyilatkozatokkal azt állította, hogy beszélt Egyiptom elnökével, Abd el-Fattah el-Sziszivel a palesztinok Gázai övezetből Egyiptomba történő áthelyezéséről.
„Azt akarom, hogy egy erőszakmentes helyen éljenek. Gáza éveken át pokollá vált. Sokkal jobb és kényelmesebb területeken élhetnek,” – utalt Trump Egyiptomra, mint kényelmes helyre. Az elnök továbbá megjegyezte, hogy Egyiptom elnöke a barátja, majd utalva a gázaiak kitelepítésére, azt mondta – „sokat segítettem neki, és remélem, hogy ő is segít nekünk. Azt hiszem, meg fogja tenni, és azt is hiszem, hogy Jordánia királya is meg fogja tenni,” – közölte az elnök, de még előtte arra kérdésre hogy egyiptomi elnök miként fogadta a gázaiak áttelepítésének ötletét, azt válaszolta – „hogy szeretne békét látni a Közel-Keleten.”
A gázai övezet kitakarítására utaló terveit illetően az újságírók arra következtettek, hogy Trump ezek szerint elveti a szaúdi trónörökös által elsődleges feltételként megnevezett kétállami megoldást, de az elnök erre vonatkozóan kitérő választ adott, mondván, hogy erről Netanjahuval fog beszélni, amikor hamarosan ellátogat a Fehér Házba.
A héber médiának nyilatkozó források szerint Netanjahu hivatala azt tervezi, hogy a miniszterelnök már vasárnap Washingtonba utazik, ahol a hét elején találkozik az elnökkel a Fehér Házban, és szerdán visszatér Izraelbe. Az utazás még nincs véglegesítve, és a miniszterelnök közelmúltbeli prosztataműtétje utáni egészségi állapotától függ.
Eközben, Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Abdullah jordániai királlyal, – közölte hivatala, hozzátéve – „a miniszter és Abdullah király a gázai tűzszüneti megállapodás végrehajtásáról, a túszok szabadon bocsátásáról, valamint a térség biztonságát és stabilitását szolgáló út megteremtéséről tárgyaltak.”
A külügyminisztérium közleményében. Trump hétvégi megjegyzéseit nem említették, azt követően, hogy -„Rubio miniszter megköszönte Jordániának, hogy a Jordán folyosón keresztül nyújtott humanitárius segítségnyújtásban betöltött szerves szerepével támogatja a tűzszünetet.”
Tőzsde – kínai hatás
Meredeken zuhantak tegnap az amerikai tőzsdék a kínai mesterséges intelligencia körüli vihar közepette.
A DeepSeek az Apple áruház AI-alkalmazások listájának élére került a legtöbb letöltést eredményező termékként, megelőzve az OpenAI ChatGPT alkalmazást, és megrengetve a New York-i kereskedéseket – a Nasdaq 3%, az Nvidia 17%-ot veszített értékéből. A hirtelen zuhanás kihatott az izraeli tőzsdére is – a TASE több mint 2%-os eséssel zárt a vezető indexek terén, miközben a dollár és az euró jelentősen erősödött a sékellel szemben.
A nap végén a Wall Street kereskedés jelentős veszteséggel zárult, a Nasdaq 3,1%-kal, a S&P 500 1,4%-kal csökkent, míg a Dow Jones alig észlelhető 0,7%-os nyereséggel zárt.
A DeepSeek miatti aggodalom a techóriások körében okozott jelentős károkat – az Nvidia 17%-ot, az ARM 10,2%-ot, a Broadcom 17,4%-ot, míg az Oracle 13,8%-ot veszített értékéből, de az Apple ezzel szemben 3,3%-ot emelkedett. A félelem-index 21,8%-kal ugrott meg, elérve a 18,1 pontos szintet.
Az Nvidia mintegy 600 milliárd dollárt vesztett piaci értékéből, ami fennállásának legnagyobb kára. A Bloomberg jelentése szerint az Nvidia alapítója és vezérigazgatója, Jensen Huang legalább 17 milliárd dollárt veszített személyes vagyonából, míg az Oracle társalapítója, Larry Ellison 12,5 milliárd dollárt veszített a részvényárfolyamesés miatt. A Dell alapítója, Michael Dell 9 milliárd dollárt, Jeff Bezos, az Amazon alapítója pedig 5,2 milliárd dollár saját veszteséget szenvedett. Összességében a tegnapi NASDAQ kereskedésen a nagy techcégek tulajdonosai körülbelül 80 milliárd dollárt veszítettek személyes vagyonukból.
A tel-avivi tőzsdén, amely szintén éles eséseket mutatott a chipgyártó részvények árfolyama miatt, a záráskor a TA-35 index 2,3%-ot veszített értékéből, a TA-125 2,2%-kal csökkent, a TA-Banks 1,7%-kal gyengült, míg a TA-Tech index 3,8%-kal zuhant.
A chipgyártó részvények közül a Camtek 11,5%-ot esett, tulajdonosa, a Priortech 10,6%-ot veszített. A Nova 10,4%-kal, a Tower 10%-kal csökkent, míg a QualiTau 12,4%-os zuhanást szenvedett el.
Szakértők szerint a kínai AI-modell azontúl, hogy különösen hatékony – egyből a harmadik helyre került a globális rangsorban, mindezt rövid idő alatt – kevesebb, mint két hónap alatt, és korlátozott erőforrásokkal, kevesebb, mint 6 millió dolláros költséggel érte el, ami egyből megkérdőjelezi az ezen a területen tevékenykedő vállalatok több tízmilliárd dolláros beruházásainak szükségességét, illetve a vezető vállalatok versenyelőnyét, különösen az Egyesült Államok fölényét ezen a területen.
The post Az elutasítás ellenére Trump szerint a jordán király és az egyiptomi elnök szívesen befogadja a gázaiakat first appeared on Új Kelet Live.