ujkeletlive

Netanjahu jövő héten utazik a Fehér Házba, előtte a szaúdi útjáról a régióba visszatérő Witkoffal fog tárgyalni

Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff tegnap Rijádban folytatott tárgyalásokat a régióra vonatkozó átfogó megállapodásról, amely magában foglalja a gázai tűz- és tűzszüneti megállapodás második fázisának végrehajtását, illetve az övezet újjáépítését, és a szaúdi – izraeli normalizációs folyamattal kapcsolatos kérdéseket. 

Mindemellett Witkoff, a szaúdi fővárosban találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnök vezető tanácsadójával, Husszein al-Sejkkel, – jelentette az Axios [Barak Ravid], két az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.

A novemberi választások óta amerikai és palesztin tisztviselő közötti első találkozóra a Trump-kormányzat azon erőfeszítései közepette került sor, hogy véget vetve a gázai háborúnak a felek szorgalmazzák a szaúdi-izraeli normalizációs megállapodást, amely Rijád feltételeként magában foglalja a palesztin állam felé vezető utat is, – közli az Axios, hozzátéve, hogy a szaúdi segítséggel létrejött találkozó Trump tisztviselői, és a palesztin vezetés közötti több hetes, kulisszák mögötti csatornákon folytatott tárgyalások eredménye.

Witkoff szaúdi útját Washingtonban úgy értékelték, hogy „az irányok pozitívak, de még sok munka van hátra,” amit a Ynetnek nyilatkozó politikai forrás is megerősített.

Az elnök megbízottja Rijádból egyenesen Izraelbe utazott, és szerdán Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, illetve más tisztviselőkkel fog találkozni. Ezt követően, várhatóan ellátogat a gázai övezetbe, ahol amerikai kormányzati tisztviselő nem járt az elmúlt 20 évben.

Witkoff Jeruzsálemben a miniszterelnökkel a túszalku megállapodás második szakaszára irányuló – elvileg a tűzszünet 16. napján kezdődő, tárgyalásokat fogja megvitatni, előkészítve Netanjahu jövő heti washingtoni útját.

A Miniszterelnöki Hivatal tegnap este erősítette meg a jövő hét keddre bejelentett hivatalos látogatást Trump meghívó levelére hivatkozva, amely megjegyzi, hogy Netanjahu személyében az első külföldi vezető, akit az elnök második hivatali beiktatása után meghívtak a Fehér Házba.

A meghívó levélben Trump hangsúlyozza a látogatás célját, miszerint – „várom, hogy megvitassuk, hogyan hozhatunk békét Izrael és szomszédai között, valamint a közös ellenségekkel szembeni erőfeszítéseket.”

Witkoff rijádi útja és találkozója többek között Mahmúd Abbász tanácsadójával, Trump a gázai civilek kitelepítésére vonatkozó többször is meglebegtett bejelentései közepette történt.

Az elnök, a célországokkal sem különösebben egyeztetett felvetése – azontúl, hogy az izraeli radikális jobboldal már a végrehajtásán dolgozik, a gyakorlatban megvalósíthatatlannak tűnik, maguk az érintettek, valamint Jordánia és Egyiptom, a régiót fenyegető biztonsági ellenállása miatt is. Amellett, hogy a rijádi vezetés véleménye az ügyben szintén borítékolható, Trump legközelebbi szövetségese, Lindsey Graham Izrael-barát republikánus szenátor is komoly kétségeit fejezte ki gázaiak kitelepítésének erőltetését illetően.

„Nem tudom, miről beszél,” – válaszolta Graham szenátor, amikor a CNN Trump javaslatáról kérdezte, majd hangsúlyozta, hogy az ötlet „nem igazán praktikus.”

Tegnap este Franciaország is csatlakozott az elnöki javaslat ellenzőinek táborához, mondván: „a gázai lakosok bármilyen erőszakos kitelepítése elfogadhatatlan lenne,” – áll a francia külügyminisztérium közleményében, majd hozzátéve, hogy „a terv végrehajtása a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentené, valamint jelentős akadályt a kétállami megoldás előmozdításában. Destabilizáló tényező lenne közeli szövetségeseink, Egyiptom és Jordánia körében is.”

Bár Trump saját magát a globális béke megteremtőjeként, és a Nobel-díj várományosaként jellemzi, elemzők szerint a gázai kitelepítéssel pontosan az ellenkezőjét érné el, újabb veszélybe sodorva a régiót, és különösképpen Izraelt.

A Ynet által idézett Timothy Caldas, a washingtoni székhelyű Tahrir Institute for Middle East Policy igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy ennyi menekült befogadása olyan költséges lenne Egyiptom és Jordánia számára, hogy még az amerikai segély, amelyre támaszkodnak, sem lenne elegendő. Dr. Hasan Al-Hasan, bahreini kutató pedig hangsúlyozza: „sem Egyiptom, sem Jordánia nem engedheti meg magának, hogy több millió menekültet fogadjon be,” – mondta, kiemelve, hogy a radikális erőktől Izraelt ütköző államként megvédő, és Iránt elutasító két szövetséges – Jordánia és Egyiptom destabilizálása másik veszélyt is rejt: „azáltal, hogy Gáza kiürítésére törekszik a palesztin lakosoktól, Trump az izraeli szélsőjobb fanatikusainak szolgálatában áll. Ironikus módon, javaslata, amennyiben végrehajtják, önpusztító lenne,” – tette hozzá, figyelmeztetve, hogy Jordánia és Egyiptom destabilizálása megerősítheti a radikális iszlamista erőket, például a Muszlim Testvériséget: „sokkal kevésbé lesznek barátságosak Izraellel, de szimpatikusabbak a Hamásszal.”

Deri a sorozási törvény ultimátumát összekapcsolta a gázai tűzszüneti megállapodás második szakaszának támogatásával

Miközben a háború és a túszalku eseményei miatt az ultraortodoxok sorozásával kapcsolatos hírek lekerültek a címlapokról, a háredi politikusok újabb ultimátummal fenyegetik a kormányt a mentességi törvény megszavazását hangsúlyozva.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök azt ígérte Becalel Szmotrich pénzügyminiszternek [Vallásos Cionizmus] és frakciójának, hogy a túsz- és tűzszüneti megállapodás második szakasza nem fog létrejönni a Hamász elutasítása miatt, ezért az izraeli hadsereg legkésőbb a tűzszünet 42. napjától visszatér a még erőteljesebb harcokhoz az övezetben. A kormányból a megállapodás miatt [ideiglenesen] kilépő Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] és frakciójának visszatérésére is számító Netanjahu koalíciójának ultraortodox politikusai azonban nyíltan hangoztatják támogatásukat a megállapodás második szakaszába való belépés, és a Gázában még mindig fogvatartott 90 élő és halott túsz kivétel nélküli kiszabadítása mellett.

Emellett, Árje Deri – a Sász elnöke, világossá tette, hogy a sorozás alóli mentességet biztosító törvény hiányában választásokhoz folyamodnak. A Kol Barama rádiónak Deri tegnap azt nyilatkozta, hogy a koalíciónak két hónapja van rendezni a jesiva hallgatók helyzetét a sorkatonaságot illetően: ,,ez a próbatétel. Ha nem rendezik, akkor választásokra megyünk,” – közölte, miközben a kormány tagjait azzal vádolta, hogy: „a nemzeti-vallási pártok őrült kampányba kezdenek, és végül a jobboldali kormány bukását okozzák.”

A két hónapos ultimátum a költségvetés megszavazásának határideje is, ilymódon Deri arra utalt, hogy az eleve csonka koalícióban a háredi pártok költségvetési vétója miatt automatikusan új választásokat kell kiírni. Ráadásul, a Sász és Jahadut HaTora a leggyengébb pontján támadja a miniszterelnököt, azaz a féllábbal már amúgy is a koalíción kívül álló Szmotrich számára vörös vonalat jelentő, és a gázai háború kvázi végét jelentő úgynevezett második szakasz megszavazásának támogatásával.

Eközben, a fővárosban tovább folytatódott az ultraortodox szélsőségesek tiltakozása. Az utcára vonulók százai akadályozták a forgalmat egy főúton a jeruzsálemi Nemzetközi Kongresszusi Központ előtt, amely az ultraortodox katonák tiszteletére rendezett eseménynek adott otthont.

A rendezvény magában foglalt egy tájékoztatót is a leendő katonák részére a Netzach Jehuda zászlóaljban [Kfír-dandár].

  • hogy növelje a besorozásukat, a hadsereg a meglévők mellett új egységeket – és esetleg egy külön besorozó központot is – nyitna az ultraortodox férfiak számára.
  • ultraortodox katonák számára elérhető egységek közé tartozik a Netzach Jehuda zászlóalj a Kfír-dandárban, a Tomer-század a Givati-dandár Rotem-zászlóaljánál, a Hetz-század az Ejtőernyős-dandár 202. zászlóaljánál és a Nevatim légibázis szárazföldi védelmi egysége, valamint számos egyéb nem-harci szerepkör.

Az esemény alatt a tiltakozók köveket dobáltak és paprikaspray-t használtak a rendőrök ellen, akik közül hárman könnyebben megsérültek. Néhány tüntető átjutott a kerítéseken és megpróbált bejutni a Kongresszusi Központ épületébe, de a rendőrök kivezették őket a területről. A tüntetők az utcán elhaladó nőkre „siksze,” míg a rendőrökre „náci” és „gyilkos” szavakat kiabáltak, míg az egyik ortodox rendőrt „kipás gyilkosnak” nevezték, közölte a Ynet. A rendőrség lovas egységeket és vízágyút vetett be a tiltakozók feloszlatására, akik azt kiabálták, hogy „inkább meghalunk, minthogy elfogadjuk a besorozást,” néhányan pedig a járókelőknek azt mondták, hogy „haljatok meg, mi nem fogunk bevonulni.”

Politika, vallás illetve sürgősségi szükséglet

Az izraeli hadsereg leköszönő vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy kedden zárt ajtós meghallgatáson vett részt a kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságában, az ott elhangzottak rövid időn belül a médiában megjelentek.

Szankciók nélkül nem megy: Halevi a törvényjavaslatra hivatkozva, amely szabályozza az ultraortodox férfiak besorozásának kérdését, azt mondta, hogy bár kapcsolatban áll az ultraortodox vezetőkkel az ügyben, úgy véli, hogy a törvénynek mindenképpen tartalmaznia kell szankciókat a szolgálatot megtagadókkal szemben, mivel az évek során mutatott barátságosabb megközelítés „nagyon alacsony besorozási arányhoz vezetett”.

Idén 4800 ultraortodoxot tud besorozni a katonaság, míg jövőre ez a szám 20%-kal nő, 2027-ben pedig „mindenkit integrálni tudunk” – mondta Halevi.

Megjegyzendő: Az ultraortodox vezetők jóval kisebb számot követelnek, a többieknek pedig mentességet, és szankciók nélkül.
80 000 ultraortodox van, akik besorozható korban vannak.

Eközben, a határrendészet Júdea és Szamáriában állomásozó egyik zászlóalját ideiglenesen a libanoni határra helyezték át, körülbelül egy hónapra, hogy kezeljék a határon lévő rendbontókat, és megakadályozzák a terrorcselekményeket a térségben, jelentette a Ynet hírportál.

A lépés azt jelenti, hogy körülbelül 100 harcost vonnak el a zászlóalj rutintevékenységeitől Júdea és Szamária területén, pontosan abban az időben, amikor Izrael terrorcselekmények sorozata után egy hete elindította a Vasfal hadműveletet.

Körülbelül 40 év után ez az első alkalom, hogy határrendész harcosok tevékenykednek a libanoni határon.

Az említett példa is bizonyítja, hogy nincs elég katona: az Izraeli Védelmi Erők nem rendelkezik elegendő erővel, miközben a gázai övezetben, Libanonban és a szíriai ütközőzónában van bevetve, nem mellesleg Szamáriában egy kiterjedt hadműveletet hajt végre

Deri ultimátumára reagálva Avigdor Liberman, az ellenzéki Jiszráél Bejtenu párt elnöke, azt válaszolta – „nincs értelme két hónapot várni – most kell elmenni az urnákhoz.”

A Kneszet Külügyi és Védelmi bizottságának elnöke, – Juli Edelstein (Likud) pedig ismét hangsúlyozta korábbi álláspontját, miszerint „csak egy valódi sorozási törvényt fog támogatni, amely jelentősen növelné a hadsereg sorozási bázisát.”

The post Netanjahu a Fehér Házba készül, Witkoff Rijádban találkozott Abbász tanácsadójával first appeared on Új Kelet Live.