ujkeletlive

Túszalku

Egyiptom a palesztin foglyok kiutasításával fenyegeti a Hamászt, ha nem egyezik bele a legújabb túszalku vázlatba

A kairói fenyegetés része annak az erős nyomásnak, amelyet az egyiptomi hírszerzés vezetői az utóbbi napokban gyakoroltak a Hamász terrorszervezetre annak érdekében, hogy elfogadjanak egy frissített tűzszüneti és túszalku vázlatot.

Egyiptom ultimátumban szólította fel a Hamászt, hogy fogadják el a fegyverszüneti ajánlatukat, vagy kiutasítják embereiket. Arab forrásra hivatkozva a Kan közszolgálati csatorna úgy tudja, hogy  az egyiptomiak egyértelmű üzenetet küldtek a szervezetnek – „ha nem fogadják el a javaslatot, 72 órán belül kiutasítják a Hamász képviselőit az országból,” – megjegyezve, hogy a megváltozott feltételek végül rávezethetik a Hamászt az egyezség elfogadására.

A Walla hírportálnak nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő elmondása szerint a Fehér Ház különmegbízottja, Steve Witkoff az egyiptomi hírszerzés vezetője, Haszán Rashad felé küldött éles üzenetek következményeként a kairói vezetés hangnemet váltott a terrorszervezet vezetőivel. Witkoff korábban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csalódott amiatt, hogy ígéretei ellenére Egyiptom nem tudta rávenni a Hamászt további túszok, köztük az izraeli-amerikai állampolgár, Edan Alexander szabadon bocsátására.

Mindeközben, a Wallának nyilatkozó politikai forrás azt is hozzátette, hogy Egyiptom még nem továbbította hivatalosan Izraelnek a frissített vázlatot,  ami lényegében hasonlít a Witkoff részéről két hete Dohában ismertetettnek, és magában foglalja öt életben lévő túsz – köztük Alexander szabadon bocsátását 50 napos tűzszünet, illetve palesztin foglyok elengedése fejében.

A Witkoff-javaslathoz hasonlóan az egyiptomi vázlat is tartalmazza a humanitárius segélyek újbóli elindítását az övezetbe, a Necarim-folyosó megnyitását a palesztinok visszatérésének biztosítására, valamint az izraeli szárazföldi erők kivonását a háború újrakezdése óta érintett övezetekből. Ugyanakkor az egyiptomi javaslat tartalmaz egy új záradékot egy hosszú távú tűzszünet valamilyen formájú elismerése, illetve az eredeti megállapodásban foglaltak szerinti második fázisról szóló azonnali tárgyalások megkezdését illetően.

Ez utóbbira vonatkozóan azonban még nincs végleges és egyértelmű megfogalmazás, miközben a Hamásszal a tárgyalások és egyeztetések továbbra zajlanak, de a riport szerint a terrorszervezet vezetői hamarosan dönteni fognak válaszikról.

A Wittkoff-féle illetve az egyiptomi vázlat is olyan feltételeket szab – tűzszünet, humanitárius segélyek újraindítása, területek felszabadítása, abban az esetben, ha Hamász el is fogadná az izraeli koalíció biztosan el fogja utasítani. A kormányba a harcok újraindítása miatt visszatérő Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter, illetve Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) frakciói a gázai övezet teljes mértékben történő megszállását, a területek annektálását és a gázaiak kitelepítését tartják az egyetlen elfogadható megoldásnak, ami véleményük szerint a túszok kiszabadításának is az egyetlen módja.

Eközben, a Hamász terrorszervezet tegnap délután propagandavideót tett közzé az övezetben fogvatartott Elkana Bohbotról és Joszef-Chaim Ohanáról.

A 24 éves Ohanát a Nova fesztiválon ejtettek túszul. A mészárlás napján ő és a bulin tartózkodó barátai segítettek a sebesülteknek, és átadták őket a mentősöknek, mígnem elfogták a terroristák. 35 éves Elkanát szintén a Nova fesztiválon ejtették túszul, miközben segített evakuálni a résztvevőket.

59 túsz van még mindig a Hamász fogságában Gázában, közülük 35 halálát erősítette meg az izraeli hadsereg. Az izraeli hírszerzés úgy véli, hogy 22 túsz még mindig életben van, és további kettő állapota ismeretlen.

Politika

Netanjahu Bar ellen a Legfelsőbb Bíróságon

Binjámin Netanjahu miniszterelnök tovább folytatva a Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke elleni támadást, a Legfelsőbb Bírósághoz beadott petíciókra válaszul, és elutasítva a testület ideiglenes végzését Ronen Bar menesztését azt állította, hogy „a kérdés nem tartozik a bíróság hatáskörébe, és a Sábák vezetőjének elmozdítására a miniszterelnöknek, illetve a kormánynak van felhatalmazása. Megjegyezve azt is, hogy Bar nem jelent meg a kormány előtt, következésképpen a minisztereknek írt levele egyenértékű egy lemondólevéllel.”

Gali Baharav-Miara főügyész viszont közölte a Legfelsőbb Bírósággal, hogy csak a petíciókra adott válasz benyújtásának szakaszában (április 8.) kíván válaszolni az menesztés ideiglenes felfüggesztésére irányuló intézkedés iránti kérelemre, mivel még nem fejezte be a ténybeli vizsgálatot az összeférhetetlenségi kérdésben.

„Amint azt a miniszterelnöknek a kormányülés összehívása előtt jelezték, felmerült a kérdés, hogy a körülmények között egyáltalán van-e lehetősége a miniszterelnöknek – aki a kormányhatározat kezdeményezője és akinek döntése ellen a petíciókat benyújtották – foglalkozni a Sábák vezetőjének leváltásával, és egy új vezető kinevezésével, miközben két büntetőeljárás is folyamatban van a hivatalához köthető szereplők ellen, olyan ügyekben, amelyek a hivatal működéséhez kapcsolódnak,” – áll a főügyész válaszában, továbbá hangsúlyozva  – „amint azt a miniszterelnöknek a kormányülés összehívása előtt jelezték, az összeférhetetlenség kérdésének tényleges és jogi vizsgálata még nem fejeződött be, ennek ellenére a kormányülést összehívták. Az államnak további időre van szüksége a köztes végzésre vonatkozó válasz benyújtásához, hogy ezt a jelentőségteljes kérdést a válasz megadása előtt teljes körűen elemezhesse.”

Netanjahu és kormánya viszont azt állítja hogy nem állt fenn érdekellentét Bar kirúgása, és az általa vezetett Katar-gate vizsgálat között.

A kormányzati indoklást Cion Amir, Jinon Szartel és Nir Lazar ügyvédek nyújtották be, akik a koalíciót képviselik a miniszterelnök és a főügyész közötti nézeteltérések miatt, akit a koalíció szintén meneszteni kíván. Netanjahu döntését megvédő válaszukban az ügyvédek hangsúlyozzák – „a válaszadók határozottan ellenzik a kérelmet, amely valójában hatáskörük elvonását célozza. Végrehajtó hatóságként kötelességük és felelősségük Izrael Állam és polgárainak biztonsága, mely – mint minden demokratikus államban, a közvetlenül a szuverén nép által megválasztott kormány felelőssége. A biztonsági hatáskörök és felelősség elvonása, valamint azok átruházása a tisztelt bíróságra olyan helyzetet teremt, amelyben a bíróságnak nincsenek eszközei e biztonsági felelősség megvalósítására, így az ország egyértelmű felelős nélkül maradna állampolgárai és katonái biztonságát illetően.”

Továbbá, – „röviddel a kormányülés előtt a Sábák vezetője bejelentette, hogy nem kíván részt venni az ülésen, és nem szándékozik megjelenni az illetékes testület előtt, amely a törvény szerint jogosult leváltásáról dönteni. Ehelyett úgy döntött, hogy levelet küld a kormánynak. A Sábák vezetőjének levele a megválasztott kormányba és annak döntéseibe vetett bizalom hiányát fejezi ki. Helyénvaló lett volna, ha ez a levél a lemondásáról szóló bejelentéssel végződik, hiszen nyilvánvalóan nem bízik a felette álló testületben, és még arra sem volt hajlandó, hogy elé járuljon és ismertesse álláspontját. A Sábák vezetője azonban, a demokratikus rendszer alapelveivel ellentétben, éles kritikát fogalmazott meg a választott vezetői szinttel szemben, miközben formálisan továbbra is alkalmazottja maradt egy olyan hatóságnak, amelyet valójában egyértelműen nem ismer el. Ez a magatartás elfogadhatatlan, és önmagában is elegendő indok a menesztésére.”

Bar menesztésének indoklása végett, Netanjahu egy csatolt, amit a szolgálat vezetője a múlt hónapban írt, amikor a Legfelsőbb Bíróság nyomására a kabinet kénytelen volt egy látszat ülésen megvitatni az állami vizsgálóbizottság felállításának szükségességét, de nem tudta szétosztani a minisztereknek. Bar, aki kérte, hogy megjelenhessen a kabinet ülésén, de elutasították, a levélben hangsúlyozta a Szimchát Tóra-i mészárlás kivizsgálására szolgáló állami vizsgálóbizottság létrehozásának fontosságát, arra figyelmeztetve, hogy – „ennek hiánya összeesküvés-elméletek kialakulásához és a szolgálattal szembeni megalapozatlan, torz vádakhoz vezethet, amelyekkel szemben a szolgálat embereinek és családtagjaiknak hivatalosan hallgatniuk kell. Ennek ellenére a szolgálat önként vállalta, hogy nem reagál, hanem továbbra is a terror elhárítására és a környező ellenségek elleni harcra összpontosít, amíg lehetősége nem nyílik arra, hogy a tényeket a valóságnak megfelelően egy hivatalos vizsgálat előtt ismertesse.”

Netanjahu tegnap fedte fel először azt a február 8-án keltezett levelet, amelyet Bar nem küldhetett el a minisztereknek. Az egy nappal későbbi kormányülésen a főügyész emlékezetetett a Sábák vezetőjének kérésére, miszerint csatolják írásos álláspontját a vizsgálóbizottsággal kapcsolatban, ami végül nem történt meg.
A miniszterelnök politikai környezete azonban azt állítja – „Ronen Bar, a Sábák vezetője, aki összekeverte a köztisztviselő és a megválasztott tisztségviselő szerepét, a kormánytitkársághoz fordult, és kérte, hogy részt vehessen a február 9-i kormányülésen, amely a október 7-i események kivizsgálására létrehozandó vizsgálóbizottsággal foglalkozott, de ezt elutasították. Ezt követően a Sábák vezetője elküldte levelét, amelyben megpróbálta meghatározni a kormánynak, hogy melyik bizottságot állítsák fel és mikor, és kérte, hogy osszák szét az összes miniszternek, ami szokatlan, ha a kormánynak alárendelt köztisztviselőről van szó.”

„Nemcsak hogy a levél tartalmát nem titkolták el a miniszterek elől, hanem miután a kabinetfőtitkár tájékoztatta őket a levélről és annak tartalmáról, a miniszterek éles kritikát fogalmaztak meg a Sábák vezetőjével szemben a politikailag helytelen beavatkozása miatt egy olyan ügyben, amely a kormány hatáskörébe tartozik.”

Költségvetés

15 órás parlamenti vita várható a 2025-ös költségvetési szavazás előtt

A Kneszet plénuma tegnap este megkezdte a 2025-ös állami költségvetés vitáját, ami várhatóan körülbelül 15 órán át fog tartani az ellenzék obstrukciója miatt.

A törvényhozás jövő héttől a tavaszi szünet tart, így a koalíció az utolsó aktív napokban a 620 milliárd sékelre rúgó idei állami költségvetés, valamint a bírák kiválasztására szolgáló bizottság összetételének megváltoztatásáról szóló törvény jóváhagyására koncentrál.

A szavazások holnap reggel 11 órakor kezdődnek, és több órán át fognak tartani, mivel a költségvetési tételekről és a módosító javaslatokról több száz különálló szavazásra lesz szükség, ami a tegnap este nyolc órakor kezdődött maratoni vita után várhatóan 11:00 óra körül veszi kezdetét.

A végleges olvasatok előtt a kormány az utolsó pillanatban jelentős kiegészítéseket szavazott meg a biztonsági és koalíciós minisztériumok számára, miközben csökkentette a gázai övezet és az északi települések újjáépítésének, az LMBTQ közösségek, a veszélyeztetett fiatalok, illetve a támogatott gyógyszerkosár bővítésének költségvetési adatait.

A zsidó állam eddigi legdrágább költségvetése, összesen 620 milliárd sékel kiadást tartalmaz, amelyből több mint 5 milliárd sékelt a koalíciós pénzekre fordítanak, kiemelten támogatva a háredi és vallásos cionista szektorok igényeit, miközben számos megszorítást – adóemelést és a közszolgáltatásokat érintő forráscsökkentést fognak bevezetni.

Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter és frakciójának visszatérése okán, nagy izgalmakra nem lehet számítani. A 67 mandátumos többséggel rendelkező koalíció várhatóan gond nélkül meg fogja szavazni a költségvetést, miközben a korábban a sorozási törvény miatt kilépéssel fenyegető askenázi Jahadut HaTora is inkább a jelentős anyagi kompenzációt választotta a vallási vezetőik elveivel ellentétben.

Az idei háborús költségvetés főbb számok szerinti megoszlása a következő:

  • A 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatban a Védelmi Minisztérium költségvetése a legmagasabb, körülbelül 109,8 milliárd sékel; az Oktatási Minisztérium költségvetésére két tételben több mint 92 milliárd sékelt különítettek el; az Egészségügyi Minisztérium költségvetése körülbelül 59 milliárd sékel.
  • A Nemzeti Biztosítási Intézet költségvetése 61 milliárd sékel, 25 milliárd a Nemzetbiztonsági Minisztériumhoz kerül, 25 milliárd megy nyugdíjakra és kártérítésekre, 12 milliárdot a Jóléti Minisztérium, közel 400 millió a Nemzeti Missziók Minisztériuma, 118 milliót Jeruzsálem és Örökség Minisztériuma, további 78 millió sékelt pedig az Örökség Minisztérium kap.
  • Ezzel szemben nem kerültek a költségvetésbe a „Tekuma Törvény” keretében ígért kifizetések a október 7-én megsérült gázai övezet településeinek újjáépítésére és megsegítésére, valamint az északi települések újjáépítésére, illetve a kitelepítettek finanszírozására szolgáló költségvetések. Ezen túlmenően csökkentették az LMBTQ közösség költségvetését, a helyi hatóságok közösségi biztonságáért felelős országos hatóság költségvetését, és a veszélyeztetett fiatalok támogatása, az iskolai osztályok számának bővítése, illetve a gyógyszerkosár bővítése is költségvetési károkat szenvedett.
  • Párhuzamosan a közszféra dolgozóinak jelentős, ötmilliárd sékeles csökkentésekkel kell számolniuk, beleértve a bércsökkentést és az adójóváírási pontok elvesztését. Sőt, a munkaügyi bizottság jóváhagyta az ultraortodox oktatási intézmények dolgozóinak mentességét a csökkentések alól, miközben továbbra is finanszírozza azokat a vallási intézményeket, amelyek nem tanítanak alapvető tantárgyakat, és alacsony a foglalkoztatási rátájuk.
  • Emellett a költségvetés tartalmaz egy javaslatot, amely lehetővé teszi a hiány növelését 4,7%-ra, ellentétben Becalel Szmotrics pénzügyminiszter ígéretével, miszerint a hiány nem fog növekedni, és nem tartalmaz növekedésösztönző reformokat.
  • Továbbá, a költségvetés 5,4 milliárd sékel úgynevezett koalíciós kifizetéseket tartalmaz, amelyek közé tartozik többek között 656 millió sékel a háredi intézmények, és a zsidó identitás támogatására, valamint körülbelül 10 milliárd sékel biztonsági célokra, amelynek elosztása egyelőre nem ismert.

A költségvetés elfogadása után, és még a tavaszi szünet előtt a kormány szerdán a bírákat kiválasztó bizottság megváltoztatásáról fog szavazni, várhatóan heves plénumvita közepette.
Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] jogi reformjához csatlakozott a kormányban most éppen helyet foglaló Gideon Sza’ar (Új remény). Az előző vázlathoz képest  különböző javításokat  tartalmazó jogszabály célja a politikai befolyás növelése a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztási folyamatában, olymódon, hogy a kormány számára lehetővé teszi a bírákat kiválasztó bizottság bíráinak egyetértése nélkül a Legfelsőbb Bírák személyének kijelölését.

The post Túszalku egyiptomi ultimátummal, újabb Netanjahu petíció Bar ellen, és finisben a költségvetés first appeared on Új Kelet Live.