ujkeletlive

Azt követően, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz beérkezett Binjámin Netanjahu miniszterelnök és a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetőjének eskü alatt tett vallomása, Ronen Bar miniszterelnök által kezdeményezett kirúgásának ügye visszakerül a háromtagú testület bírái elé. A héber médiában megjelent szakértői vélemények szerint [Kan] a Legfelsőbb Bíróság ezt követően, a beadott petíciókra válaszul elsősorban a menesztés végrehajtásának módjára fog összpontosítani, és egyelőre nem dönt a nyilatkozatok közötti ellentmondásokat illetően.

Korábban Bar eltávolításával kapcsolatban a bírák kompromisszumra szólították fel a kormányt és az ügyészséget egy „kreatív megoldást” illetően, miközben a határozat befagyasztotta a biztonsági szolgálat főnöke kirúgásának, kormány által június 10.-ére időzített érvényesítését. Továbbá, az is megállapításra került, hogy Bar bizalmas nyilatkozatot nyújthat be a bíróságnak, melynek másolatát átadják a miniszterelnöknek, aki április 24.-ig nyújthat be ellen-nyilatkozatot alátámasztva ténybeli állításait, csatolva a szükséges dokumentumokat.

A múltheti határidő meghosszabbítását kérelmező miniszterelnök végül tegnap adta be eskü alatt jegyzett ellen-nyilatkozatát, amely során hasonlóan korábbi közleményeihez a Sábák vezetőjét „hazugnak” nevezte.

Netanjahu tegnapi beadványát követően Bar kijelentette, miszerint – „az általam eskü alatt benyújtott vallomásban említett minden részlet a tiszta igazság. Mindazon állítások, melyeket a miniszterelnök eskü alatt írt, tele vannak pontatlanságokkal, szelektív idézetekkel és féligazságokkal, melyek célja a dolgok kiragadása a kontextusból, és a valóság megváltoztatása.”

Összegezve, Netanjahu nyilatkozatában elutasította Bar vallomásában bizonyítékkal alátámasztott állításait, azokat „hazugságokkal és ellentmondásokkal telinek” nevezte, azzal a céllal, hogy „torz képet fessen, arra irányulóan, mintha a jogállamiságért, és a Sábák függetlenségéért küzdene.”

A miniszterelnök már vallomása elején kijelenti, miszerint „Bar vaksága a legnagyobb hírszerzési kudarc Izrael állam történetében,” majd azt állítja, hogy a Sábák vezetője hazudott, és az általa csatolt dokumentumok révén cáfolni kívánta a Sábák vezetőjének állításait, melyek Netanjahu szerint nem igazak

  • az október 7-i mészárlás előtti figyelmeztetésekkel kapcsolatban,
  • az izraeli-gázai eszkaláció kezelésében,
  • tanúvallomásában bírósági perét illetően,
  • valamint a kormányellenes tiltakozásokhoz irányuló hozzáállásával kapcsolatban.

Továbbá, a miniszterelnök ismételten  arra hivatkozik, – „Ronen Bar állítása, miszerint figyelmeztetett a háború veszélyére és riasztotta az egész rendszert, hazugság. Nem ébresztette fel a miniszterelnököt, sem a védelmi minisztert, sem a készenléti egységeket, és a kibucok biztonsági felelőseit, illetve nem rendelte el a Nova-fesztivál kiürítését és lezárását.”

Emellett, Netanjahu azt állítja, hogy soha nem kérte azt a Sábák főnökétől, hogy figyelje meg a békés kormányellenes tüntetőket – csak azt, hogy lépjen fel azok ellen, akik magas rangú tisztviselők és családtagjaik ellen uszítanak. A miniszterelnök elutasította azon állítást is, miszerint Bar segítségét kérte korrupciós perének leállításához, szerinte egyszerű biztonsági óvintézkedések megtételére  vonatkozó jogos követelésről volt szó, miután egy Hezbollah-drón tavaly októberben a miniszterelnök magánrezidenciájának épületében csapódott be. Megjegyzendő, Netanjahu és családja nem tartózkodott otthon az említett támadás idején.

Mindezen vádaktól függetlenül, vallomásában a miniszterelnök közvetlenül nem cáfolta Bar azon állítását, miszerint arra kérte, hogy egy esetleges alkotmányos válság esetén a Legfelsőbb Bíróság helyett neki kell engedelmeskednie, mindössze arra utalt, hogy „ez nincs benne a jegyzőkönyvben.”

A vallomás benyújtása után Bar közleménye szerint Netanjahu szavai „pontatlanságokkal vannak tele, melyek célja a valóság eltorzítása,” a 2023. október 7-ére vonatkozó részt pedig „különösen súlyos elferdítésnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy „Netanjahu hibás politikája építette fel a Hamászt és vezetett történelmi kudarchoz.”

A belbiztonsági szolgálat főnöke kijelenti, hogy benyújtott nyilatkozatában szereplő „nyilvános, és titkos részlet a színtiszta igazság, mindegyiket számos dokumentum támasztja alá, melyeket én, mint egy állami szervezet vezetője, kizárólag a bíróságnak nyújtottam be,” majd hozzáteszi – „az igazság az, hogy alá kellett írnom egy szakvéleményt, amelyet a miniszterelnök nevében diktáltak, és adtak a kezembe, arra vonatkozóan, hogy a vélemény a valóságban nem teszi lehetővé a miniszterelnök folyamatos tanúvallomását perében.”

Bar, megerősíti továbbá, hogy a miniszterelnök részéről tapasztalható nyomásgyakorlás a szakmai vélemények befolyásolására többször megismétlődött, majd megismétli, hogy információkat kellett továbbítania izraeli állampolgárokról, akik részt vettek a tüntetéseken, emellett a miniszterelnök megkövetelte tőle, hogy „alkotmányos válsághelyzetben neki engedelmeskedjek, ne a bíróságnak.”

Ami az október 7-i éjszaka során történteket illeti, Bar megjegyezi, hogy a miniszterelnök vallomásában kihagyott számos általa kiadott operatív utasítást, sőt kétszer is azt állította, hogy a hírszerzési információk átadására szóló utasítás a katonai titkár részére nem hangzott el, holott mindez a Sábák műveleti naplójában dokumentált.

„Az eskü alatt tett nyilatkozatban állítottakkal ellentétben minden vizsgálat azt mutatja, hogy a Sábák volt az, amely felébresztette a védelmi rendszert október 7-én éjjel. A hírszerzési kudarcért a védelmi rendszer vezetői vállalták a felelősséget, azonban a csendpolitikáért, és a Hamász finanszírozásáért – amelyet közvetlenül a miniszterelnök diktált – a miniszterelnök soha nem vállalt felelősséget. Ez a történelmi kudarc, amely hibás politikából fakadt, építette fel a Hamászt, aláásta az elrettentő erőt, és hozzájárult a biztonsági rendszer vezetőinek döntéshozatalában tapasztalható téves számítások miatti aggodalomhoz, – még azon az éjjelen is,” – közölte a Sábák vezetője.

Összegezve, kijelenti – „ezen a napon még élesebben körvonalazódik szükségessége egy állami vizsgálóbizottság felállításának, mely lehetővé teszi az igazság feltárását, és amelyhez Izrael minden polgára jogosult. Emellett hangsúlyozni kell a Sábák vezetőjének azon képességét, hogy ellenálljon a rá nehezedő nyomásnak, valamint a bíróság előtt fekvő döntés fontosságát.”

Mindkét vallomás egyaránt tartalmaz közlésre engedélyezett részeket, és titkosított dokumentumokat. A Bar részéről megnevezett igazság, illetve a Netanjahu által hangsúlyozott hazugság szembe állítása ellenére, a Legfelsőbb Bíróság várható döntésének középpontjában arra fog elsősorban választ adni, hogy a Sábák vezetőjének menesztése a magas rangú kinevezésekkel foglalkozó Grunis-bizottság jóváhagyása nélkül érvényes vagy sem. Az ügyben érintett források szerint a bírák egyenes döntést is hozhatnak, ugyanakkor lehetőség van további személyes meghallgatásokat is elrendelni.

A Kan közszolgálati csatorna jelentése szerint elképzelhető, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Grunis-bizottságot szólítja fel az eljárás kivizsgálására, főleg azok után, hogy a miniszterelnök olyan jegyzőkönyvi részleteket tett közzé, melyeket ő maga választott ki, és amelyek sem a kormány, sem a Sábák vezetője előtt nem voltak ismertek.

The post A Legfelsőbb Bíróság, a Sábák vezetőjének kirúgása, és Netanjahu hazugság-igazság csapdája first appeared on Új Kelet Live.