ujkeletlive

Diplomácia

Túszalku – még nincs döntés egyik oldalon sem

Az NBC amerikai tévécsatornának nyilatkozó izraeli tisztviselő óvatosságra intett az úgynevezett párizsi alku kilátásait illetően. A lehetséges megállapodás kihívásait figyelembe véve, hozzátette „nem hinném, hogy több mint 50-50% az esélye annak, hogy megvalósul.”

A múlt vasárnapi párizsi négyoldalú magasrangú túsztárgyalásokon elért lehetséges keretegyezmény egyik fő buktatója a Hamász terrorszervezet azon követelése, hogy a hadsereg vonuljon ki a Gázai övezetből, és végérvényesen vessen véget a háborúnak, ami Izrael számára eleve nem elfogadható. Binjámin Netanjahu miniszterelnök szerda este a közösségi médiában közzétett felvételen ismételten hangsúlyozta, hogy a fogvatartottak hazahozatala nem történhet meg mindenáron, azaz „nem vetünk véget a háborúnak, nem távolítjuk el a hadsereget az övezetből, és nem engedünk szabadon több ezer terroristát.„

Az NBS jelentése emellett a Hamászon belüli belső nézeteltérésekre is rámutatott, lévén nemcsak ideológiai különbségek az övezeten belül és kívül tartózkodó vezetés között, hanem logisztikai nehézségek is nehezítik a kommunikációt, mivel Jahíje Szinwár valószínűleg túszokkal körülvéve, és helyét változtatva a hadsereg által ostromolt alagutakban rejtőzködik.

A párizsi keretegyezményt illetően izraeli részről úgy vélik, hogy jelenleg nincs kőbe vésett záradék, utalva arra, hogy a részleteket még meg kell vitatni a tárgyalások során, hadikabinet azonban készen áll a Hamász válaszreakciójának fogadására. A tisztázatlan vitapontok közé tartozik a fogolycsere részeként az izraeli börtönökből szabadon engedhető terroristák minősége és száma, mivel a Hamász ezúttal véreskezű, nehézsúlyú terroristákat követel a túszokért cserébe, valamint a terrorszervezet azon feltétele, hogy garanciákat kapjon a háború befejezésére, ami mindkét esetben a jeruzsálemi vezetés elutasításába ütközik.

A Hamásznak bemutatott, a gázai harcok beszüntetésére és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó javaslat első olvasatban „kezdeti pozitív megerősítést” kapott, állította tegnap a katari külügyminisztérium szóvivője, amit a Hamász rögtön tagadott.

„Ezt a javaslatot az izraeli fél már jóváhagyta, és most a Hamász részéről van egy kezdeti pozitív megerősítés, de még mindig nagyon nehéz út áll előttünk. Optimisták vagyunk, mert most mindkét fél beleegyezett abba a feltételbe, amely a következő tűzszünethez vezethet. Reméljük, hogy a következő hetekben jó híreket közölhetünk erről,” – állította Majed Al-Ansari, a katari külügyminisztérium szóvivője egy washingtoni egyetemi hallgatóság előtt zajló beszéde során, ami rövid ideig tartó lövöldözéssel egybekötött ünneplést váltott ki Gázában, miközben a nyersolaj ára is csökkenésnek indult.

Az öröm azonban nem tartott sokáig, mivel nem sokkal később egy katari tisztviselő a Reutersnek cáfolta a korábbi nyilatkozatot, mondván – „még nincs alku,  bár a Hamász pozitívan fogadta a javaslatot, Katar várja válaszukat.”

Egy Hamász-közeli forrás azonban nem sokkal később azt mondta a Reutersnek, hogy a terrorcsoport „megkapta a párizsi tűzszüneti javaslatot, de még nem adtunk választ egyik félnek sem, azt még tanulmányozzák.”

„Nem mondhatjuk, hogy a tárgyalások jelenlegi szakasza nulla, ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy megállapodásra jutottunk,” – nyilatkozta szintén a Reutersnek Taher al-Nono, a Hamász politikai irodavezetője, Iszmail Haníje médiatanácsadója.

A korábbi megalapozatlan katari nyilatkozatot, amit a dohai vezetés valószínűleg a Hamász irányában nyomásgyakorlásnak szánt, más források is megerősítették, például az Al-Mayadeen libanoni hírügynökségnek nyilatkozó, a terrorszervezethez közeli forrás hangsúlyozta, hogy (a katari) nyilatkozat „elsietett és helytelen,” azt állítva, hogy a terrorszervezet vezetése még nem tűzte ki a találkozókat az egyiptomi közvetítőkkel történő megvitatásra.

A Kairóban mérlegelt háromrészes párizsi egyezmény hathetes tűzszünettel kezdődne, mely során Izrael leállít minden katonai műveletet, beleértve a drónos megfigyelést is, a közölt tervezet szerint. A civil túszokat elengednék, a gázai civilek pedig szabadon mozognának az övezetben.

A jelentés szerint a második szakaszban a katonanőket szabadon engednék, több humanitárius segély jutna be az övezetbe, a megállapodás pedig garantálná a kórházak, vízszolgáltatások és a pékségek működését.

A harmadik szakaszban szabadon engednék a férfi katonákat, és kiadnák a halott túszok holttestét.

Eközben, a Wall Street Journal további részleteket közölt a fogolycseréről és a vázlatokról. A tárgyalásokban részt vevő források szerint a Hamász 150 palesztin fogoly szabadon bocsátását követeli minden izraeli katonanő elengedése után. Ez az arány a megbeszélések egyik legkényesebb pontja.

A túszalkuról folyó tárgyalások, valamint az annak várható és súlyos ára, hasonlóan a korábbi Gilad Salit ügyhöz, erősen megosztja az izraelieket. A Maariv héber nyelvű hírportál arra hívja fel a figyelmet, hogy a kibontakozó heves közéleti és politikai vita hátterében felmerült az a vélemény is, miszerint hiba volt idő előtt feladni a korábbi, Hamásszal kötött novemberi megállapodást.

A Maarivnak nyilatkozó Avi Kálo ügyvéd, a katonai hírszerzés foglyokkal és eltűnt személyekkel foglalkozó osztályának korábbi vezetője, úgy véli Izrael korábbi kiugrása most megnehezíti a visszatérést

A hadikabinet megfigyelő tagja Gadi Eizenkot [Nemzeti Egység] is azt nyilatkozta korábban az Uvda műsorában sugárzott interjú kapcsán, hogy az előző hadifogoly-egyezmény utolsó estéjén a folytatást szerette volna elérni, annak ellenére, hogy a Hamász megszegte kötelezettségvállalásait. Elmondása szerint megpróbálta meggyőzni a kabinet többi tagját, hogy fogadják el a Hamász által előterjesztett – a nemcsak nők és gyerekek szabadon engedésére vonatkozó új feltételeket.

„Úgy gondoltam, helyes lenne a tervet bármilyen módon folytatni, hogy valamiféle folytonosságot teremtsünk azzal a tudattal, hogy a megállapodás elhagyása nagyon bonyolulttá tenné a következőhöz való visszatérést. Ez teljesen egyértelmű volt,” – tette hozzá.

A novemberi alku szerint nőket és gyereket engedtek szabadon tízes csoportban, amelynek következtében több mint száz fogoly hazatérhetett, majd az utolsó körben a Hamász meggondolta magát és a tízes csoportban három holttestet akart az élő elraboltak mellett kiengedni, ami a kabinet elsöprő ellenállását eredményezte. Eizenkot, állítása szerint akkor azt mondta a minisztereknek „ne próbálják Szinwart kioktatni. Megegyezünk, hogy a felnőtteket is bevonjuk a kvótába. Követelni fogjuk Jarden Bibaszt is humanitárius okok miatt.” Akkori véleményével alulmaradt, és a harcok tovább folytatódtak. Az új megállapodáshoz való visszatérés túlzott ára viszont úgy tűnik Eizenkotot igazolja, annak ellenére, hogy szakértők úgy vélik a Hamászra való katonai nyomásgyakorlás vezetett a tárgyalások megújításához.

Miniszterelnöki és vallásos cionista politikai válasz Biden rendeletére

Röviddel azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy új szankciókat vezessen be a palesztinok elleni erőszakos támadásokban részt vevő izraeli telepesekkel, és potenciálisan izraeli politikusokkal, illetve kormányzati tisztviselőkkel szemben, a Miniszterelnöki Hivatal közölte, hogy nincs szükség az elnök rendeletére.

A példátlan végrehajtási parancs a legjelentősebb lépés, amelyet az Egyesült Államok kormánya valaha is megtett az izraeli telepesek által a területeken élő  palesztin civilek ellen elkövetett erőszakra válaszul.

„A telepesek túlnyomó többsége törvénytisztelő állampolgár, és sokan közülük ezekben a napokban az ország  védelmében harcolnak. Izrael mindenhol fellép a törvényszegőkkel szemben, ezért ebben a tekintetben nincs helye szokatlan intézkedéseknek,” – áll Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatalának közleményében.

Biden új végrehajtási rendeletének üzenetét, miszerint jelzés az egész világ számára, hogy mennyire komolyan veszi a telepesek [Júdea és Szamáriai] palesztinok elleni erőszakát, – John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője is megerősítette újságíróknak.

A rendelet közvetlen válasz arra a drámai erőszaknövekedésre, amelyet a telepesek részéről a palesztinok ellen október 7. óta tapasztalunk, – hangsúlyozta Kirby, hozzátéve, hogy egyelőre nem tervezik az izraeli kormánytisztviselők elleni szankciókat, illetve, hogy Washington tájékoztatta az izraeli kormányt a lépésről még bejelentése előtt.

A Netanjahu – koalíció pénzügyminisztere, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) antiszemita hazugságnak nevezte a telepesek elleni erőszakkampányt.

A „telepesek által elkövetett erőszakkampány egy antiszemita hazugság, amelyet Izrael ellenségei azért terjesztenek, hogy befeketítsék az úttörő telepeseket, és a telepes vállalkozást, hogy kárt okozzanak nekik, és ezáltal befeketítsék egész Izrael Államot,” – közölte Szmotrich, majd hangsúlyozta, hogy továbbra is az izraeli telepek megerősítésén fog dolgozni, akkor is, amennyiben „ennek ára az ellenem hozott amerikai szankciók – hát legyen,” – tette hozzá.

A pénzügyminiszter szintén a tegnapi nap folyamán nyilatkozott a múlt vasárnapi, nagy vihart kavart telepes konferenciát illetően, amelynek célja a gázai övezetben történő telepes közösségek visszatérése.

A koalíció vallásos cionista és egyes Likud képviselők által támogatott felhívás széleskörű népszerűsítése révén, Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit], Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] illetve Slomo Karhi [Likud] miniszterek a 2005-ös izraeli kivonulás során felszámolt telepek újjáépítését, egyre inkább, mint egy már elfogadott kormányprogramként próbálják a köztudatba elhinteni.

Az eseményen Itamar Ben-gvir hat koalíciós képviselővel egyetemben – beleértve a pénzügyminisztert is, aláírta a „Győzelem, és a telepek megújításának szövetsége” dokumentumot, amelyben vállalták, hogy életerős zsidó telepeket fognak létrehozni a gázai övezetben.

A résztvevőket megszólító Szmotrich, valamivel óvatosabban fogalmazott képviselő társainál, és miközben az új telepek létrehozásának erényeit dicsérte, feltételes módban jelentette ki – „Izrael megmenekülhet a terrorizmus elől…telepek nélkül nincs biztonság..ha I-n is úgy akarja, letelepedünk, és győztesek leszünk.”

A mind a kormányban, az ellenzékben, és nemzetközi szinten is elutasítást kiváltó rendezvényt követően, Szmotrich tegnapi nyilatkozatában némileg visszakozott.

„A háború célja nem a telepek megerősítése, hanem a túszok hazahozatala, és a Hamász elpusztítása,” – mondta egy rádiós interjúban, hozzátéve – „úgy gondoltuk, hogy nem jó ötlet a másnapról beszélni, mert ez egy ellentmondásos téma, de ránk erőltették, hogy megtegyük. Nem lehet, hogy az egyik fél a saját kívánságai szerint dolgozik, miközben nem engedi, hogy mi is elmondjuk az álláspontunkat.”

The post Diplomácia – egyelőre kétesélyes a túszalku first appeared on Új Kelet online.