ujkeletlive

A közvéleményt és a családokat lassan adagolva tájékoztatják arról, hogy a túszok közül már többen nincsenek életben  

Valószínűleg nem véletlen, hogy a Holokauszt Megemlékezés, illetve az elesett katonák és a terror áldozatainak emléknapja közötti kegyeleti időszak alatt számos olyan, magas rangú vezetők által elejtett megjegyzésről lehetett hallani, melynek célja a túszok elvesztésének széles körű társadalmi elfogadtatása.

A Szimchát Tóra-i támadások során elhurcoltak közül még mindig 59 túszt tartanak fogva a Gázai övezetben, közülük 24 elvileg életben van, legalábbis eddig a hadsereg által a hozzátartozók felé megerősített információk alapján így lehetett tudni.

A miniszterelnök legutóbbi megjegyzései azonban arra utalnak, hogy valószínűleg kevesebben vannak életben, amiről a túszok családtagjai a médiából szereztek tudomást. Először, a hét elején Netanjahu és felesége, Szara egy nyilvános eseményen egymás között beszélték meg hány túsz lehet még életben. A miniszterelnök felesége kijavította férjét, amikor a 24 életben lévő fogvatartott kiszabadítását említette, mondván – „kevesebb.” Végül Netanjahu igazat adott feleségének, és megerősítette – „legfeljebb 24” életben lévő túsz van.

A bejelentést számos korábbi utalás előzte meg, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal illetve Netanjahu szóvivője, illetve a túsztárgyalásokat vezető Ron Dermer stratégiaügyi hangsúlyozott, miszerint egy rövid ideig tartó tűzszüneti alku keretében legfeljebb a túszok felét, ha ki lehetne szabadítani.

Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy az övezetben újraindított háború elsődleges célja nem a túszok kiszabadítása, hanem a Hamász terrorszervezet legyőzése. Noha a miniszterelnök eddig következetesen kitartott amellett, hogy a legutóbbi tűzszünet összeomlása után újra kezdett harcok legfőbb célkitűzése a fogvatartottak kiszabadítása, úgy tűnik változtatott tervein, és teljesíteni fogja Szmotrich követeléseit.

Jom Hatzmaut, a Függetlenség Napján egy rendezvényen Netanjahu megerősítette, hogy a Hamász feletti győzelem a háború elsődleges prioritása.

Sok célunk van ebben a háborúban. Haza akarjuk hozni az összes túszt – eddig 147-et hoztunk vissza életben, összesen pedig 196-ot. További akár 24 életben lévő is lehet – összesen 59, és vissza akarjuk hozni mindannyiukat. Ez egy nagyon fontos cél, de van egy magasabb rendű cél is. A legfőbb cél az ellenségeink feletti győzelem, és ezt el fogjuk érni, – közölte a miniszterelnök tegnap a Függetlenségi Napon hagyományosan megrendezésre kerülő bibliaversenyen.

Az érintett fogvatartottak hozzátartozói megdöbbenve hallották, hogy a miniszterelnök feleségét a biztonsági szolgálatok értesítették olyan információkról, amelyeket velük nem közöltek.

Az elesettek emléknapja illetve a Függetlenség napja alkalmából a túszok családjai számos rendezvényen szólaltak fel, fájdalommal véve tudomásul a miniszterelnök korábbi kijelentéseit, miközben kijelentették, hogy nem adják fel és továbbra is küzdeni fognak szeretteik életéért.

Tegnap reggel egy csoport aktív és visszavonult haditengerészeti kommandós tartalékos vett részt egy szimbolikus merülésben Kesszária [a miniszterelnök rezidenciája] partjainál, így sürgetve az 59 túsz hazahozatalára, míg a Túszok Családjainak Fóruma kijelentette – ,,Miniszterelnök úr, a túszok hazahozatalának jelentősége nem *’kevesebb’*, ez a legfőbb cél, amelynek az izraeli kormányt irányítania kell.”

Közel ötszáz nap kínzás után szabaduló, és az egész családját elvesztő Jarden Bibasz testvére, Ofri a Ynetnek nyilatkozott – „október 7. óta először a miniszterelnök őszintén beszélt a túszok visszahozatalával kapcsolatos szándékairól. Ráadásul a Függetlenség Napját használta fel annak tisztázására, hogy a háború folytatása fontosabb számára, mint a Hamász fogságában 573 napja sínylődő túszok visszahozatala. Csak egyetlen módja van a visszahozataluknak: egy olyan megállapodás, amely magában foglalja a háború befejezését. A harcok folytatásáról szóló nyilatkozatával Netanjahu gyakorlatilag elismeri, hogy politikai megfontolásokból úgy döntött, feláldozza a túszokat.”

Trump zigzag politikája

Az elmúlt hónapokban Donald Trump amerikai elnököt hősként ünnepelték, akinek köszönhetően a túszalku legutóbbi fordulójában számos fogvatartott hazatérhetett.

Újraválasztási kampányában illetve második hivatalba lépése után az elnök azonban számos egymásnak ellentmondó nyilatkozata arra enged következtetni, hogy nincs igazából tisztában hányan élhetnek még a két évvel ezelőtt október hetedikén elhurcoltak közül.

Ilymódon az elnökválasztási kampány során, és utána is Trump többször azt állította, hogy a gázai túszok többsége már nem él, ehhez képest a januári megállapodás szerint 34 fogvatartottat sikerült kiszabadítani.

Az év eleji 42 napos tűzszünet után Izrael elutasította a háború befejezését érintő tárgyalások elkezdését és visszatért a katonai offenzívához. Trump számtalan esetben találkozott, és meg is hívta a Fehér Házba a fogságból hazatért túszokat azt ígérve nekik, hogy hamarosan egy újabb tűzszüneti megállapodás alapján az összes fogvatartottat ki fogja szabadítani.

Ehhez képest, tegnap ismét kétértelműen nyilatkozott, és úgy tűnik megerősítette Szara Netanjahu információit az életben lévő túszok csökkenő számát illetően.

„az 59-ből, úgy tudom, kevesebb mint 24 túsz van életben,” – mondta az elnök a Fehér Ház Rózsakertjében tartott beszéde során, majd az egyik elhurcolt katona, Edan Alexanderre utalva, akinek szülei is a közönség soraiban ültek, kijelentette  „valójában nem tudjuk, hogy van. Azt hisszük, hogy tudjuk, és remélhetőleg pozitív[él].„

Trump elnöknek emellett is mozgalmas napja volt, ugyanis tegnap este azt is bejelentette, hogy megválik nemzetbiztonsági tanácsadójától. Kerülve Mike Waltz menesztésének látszatát azt mondta, hogy kinevezi ENSZ nagykövetnek, és míg az új tanácsadót kiválasztja, a pozíciót  külügyminisztere Marco Rubio fogja egyidejűleg betölteni. 

Waltz várhatóan helyettesével, Alex Wonggal együtt távozik hivatalából a Fehér Házat, a Signal-gate botrány miatt ért sok kritika nyomán, valójában azonban az elnökhöz közeli más fontos tisztviselőkkel való súrlódások miatt is mennie kell.

Sorban az ötödik nemzetbiztonsági tanácsadójának (beleértve első hivatali idejét is) kívülről zökkenőmentesnek tűnő menesztését Trump úgy oldotta meg, hogy ENSZ nagyköveti jelölése visszavonására kérte Elise Stefanik képviselőt, és az így megüresedett helyet felajánlotta Waltznak.

Az immár volt nemzetbiztonsági tanácsadó elődjei között olyan nagy nevek szolgáltak, mint Michael Flynn vagy John Bolton, akiket Trump szintén rövid idő után menesztett.

Waltz menesztése, egy másik nagy ász távozását követi. A Fehér Házba külsősként soha nem látott hatalommal bevonuló Elon Muskot, a szövetségi kormányzat korszerűsítésére irányuló célkitűzéseket hivatott DOGE eléről küldte el Trump. Musk alig érte meg a kormányzat első 100 napját, alaposan megtépázott hírnévvel, és maga mögött hagyott káosszal, illetve vitatott – előre megígért központi megtakarítással távozik hivatalából, miközben válságba sodorta saját cégeit, és vagyona is jelentősen megfogyatkozott.

The post Trump elnök, Szara és Binjámin Netanjahu miniszterelnök következetes kampánya – egyre kevesebb túsz van életben  first appeared on Új Kelet Live.