ujkelet.live

A német MDR közszolgálati rádió és televízió tegnap közzétett vizsgálata során előkerült egy rendőrségi akta a náci bűnözőről, Josef Mengele-ről. A dokumentumok, amelyek nyilvánvalóan az Argentin Szövetségi Rendőrség archívumából származnak, információkat tartalmaznak Mengele második világháború utáni hollétéről – és kiegészítik a szökésével és a nemzetközi hajtóvadászattal kapcsolatos korábbi megállapításokat.

Az MDR Investigativ szerint az akta állítólag 2002-ben tűnt el az archívumból. A dokumentumok azt mutatják, hogy Mengele 1959 februárjában be akart lépni a Németországi Szövetségi Köztársaságba. Az akta tartalmaz egy erre vonatkozó kérelmet az argentin hatóságokhoz, amelyet korábban nem dokumentáltak.

Bogdan Musial történész és náci kutató megvizsgálta a dosszié másolatait, és hitelesnek tartja őket. „Ez az akta bővíti a tudásunkat. Azt mutatja, hogy egyes országok valószínűleg pontosabb információkkal rendelkeztek, mint azt korábban gondoltuk.”

„Érdekes módon 1959 februárjában jelentkezett erre a nyugat-németországi útra, a valódi nevét használva. Tudjuk, hogy voltak ilyen pletykák, és azt is tudjuk, hogy az apja 1959-ben beteg volt. Ez passzol. És itt megerősítést nyert, hogy Josef Mengele néven szándékozik utazni. Ez azt mutatja, hogy biztonságban érezte magát. Mintha azt mondta volna: ‘A személyazonosságom valódi, biztonságban érzem magam, sőt, még Németországba is elmegyek meglátogatni apámat.’”

Amikor arról kérdezték, hogy Mengele valóban újra Németországba látogatott-e, a német külügyminisztérium a következőket mondta az MDR-nek: „A Külügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy Josef Mengele valóban utazást tett a Német Szövetségi Köztársaságba.”

Mengele orvosként dolgozott az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő táborban, és ő volt a felelős a kiválasztási folyamatért, több százezer, ha nem még több embert küldve a halálba. Mengele hírhedt volt az ikreken végzett kísérleteiről. A háború után azonnal bujkálásba kezdett. Már 1945 májusában tömeggyilkosság miatt körözték a szövetségesek. Sok más náci bűnözőhöz hasonlóan ő is kihasználta a háború utáni káoszt, és 1949-ben Argentínába menekült.

Mengele kényelmesen élt egy villában Buenos Aires egyik legjobb negyedében, így valószínűleg nem volt oka menekülni. Az 1950-es évek végén azonban állítólag kapott egy tippet, hogy valaki követi őt. Miközben 1959-ben Paraguayba menekült, Adolf Eichmann Buenos Airesben maradt, a Moszad elfogta, és Izraelben bíróság elé állították. Mengele viszont továbbra is szabad emberként élt – először Paraguayban, később Brazíliában.

Az MDR Investigativ csapatának sikerült hozzáférnie egy, az Argentin Szövetségi Rendőrség birtokában lévő dokumentumállományhoz, amely végül egy meg nem nevezett gyűjtő kezébe került. Az akta több mint 20 évvel ezelőtt eltűnt, és csak most került elő – és felmerül a kérdés, hogy miért rejtegették ilyen sokáig. „A rendőrség valószínűleg védeni akarta magát” – magyarázta Daniel Feierstein professzor, a Buenos Aires-i Népirtás Tanulmányozási Központ munkatársa.

„Eichmann elrablása előtt a németek információkat küldtek Argentínának, és Mengele kiadatását kérték.” De mire az argentin biztonsági erők megérkeztek, Mengele már elmenekült. „Kétszer is figyelmeztették.” Felmerül a gyanú, hogy az információ magától a rendőrségtől származik, ezért belső vizsgálatot indítottak az ügyben. „Ez a belső vizsgálat titkos volt, és eltávolították az aktákból” – magyarázta.

Az MDR vizsgálata szerint Mengele meglehetősen magabiztosnak érezte magát 1959 végéig, amikor Németország kiadatási kérelmet nyújtott be Argentínának. Három évvel korábban a német nagykövetségen igényelt útlevelet a valódi nevén. Az argentin rendőrség nyilvánvalóan tudta a valódi hollétét, és a felfedezett iratokból kiderül, hogy már 1960 januárjában tudták, hogy Paraguayba menekült. Ugyanebben az évben Mengele folytatta menekülését Brazíliába. Az iratokból kiderül, hogy a brazil rendőrség már 1963-ban kikérte Mengele összes adatát, például ujjlenyomatait és fényképeit az argentin rendőrségtől. Úgy tűnik, a brazil rendőrségnek komoly gyanúja volt arra vonatkozóan, hogy az országban tartózkodik.

De mit tudtak a német hatóságok? A BND (a német Moszad) együttműködött Mengele támogatóival, és a mai napig csak nagyon korlátozott mennyiségű dokumentumot hozott nyilvánosságra a témában. A megkeresésre válaszul a Szövetségi Hírszerző Szolgálat közölte: „A kutatók és a média képviselői már hozzáférhettek a dél-amerikai náci kapcsolatokkal rendelkező háborús bűnösök aktáihoz. Nem adhatunk általános választ arra a kérdésre, hogy mikor és mely fájlokat tesszük közzé.”

Az akadémikusok továbbra is azzal vádolják Németországot, hogy nem vizsgálta ki, és jelenleg sem vizsgálja ki megfelelően a náci háborús bűnösökkel való együttműködést és kapcsolatokat – vagy akár a német állam ezen a téren mutatott kudarcát. Mások azzal érvelnek, hogy nem történt kudarc, mert Mengele esetében egyértelműen nem volt vágy a megtalálására.

Mengele álnéven élt Brazíliában 1979-ben bekövetkezett haláláig. Sírját csak 1985-ben fedezték fel. Az újrafelfedezett rendőrségi akta most új kérdéseket vet fel Argentína, Brazília és Németország közös felelősségével kapcsolatban az emberiség által ismert egyik legbrutálisabb bűnöző sikertelen üldözésében.

Forrás: KAN közszolgálati műsorszolgáltató

The post Mengele nyomában first appeared on Új Kelet Live.