Avi/ujkelet.live
A háború 582. napja: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap este a Hamász terroristáit vette célban az észak-gázai Dzsabaliában.
A hadsereg „számos lépést” tett, hogy csökkentse a civilek bántódásának kockázatát, többek között precíziós lőszer bevetésével, légi megfigyeléssel és egyéb hírszerzési eszközökkel.
A palesztin média szerint a csapás egy UNRWA segélyközpontra irányult, több ember halálát okozva.
Jemen: Izrael a Jemenből indított folyamatos rakétaindítások fényében ismét hadműveleteket kíván indítani a hútik ellen, jelentette tegnap este a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
A készülő tervek szerint Izrael fokozni fogja a jemeni támadások ütemét. Amerikai tisztviselők azt állították, hogy a hútikkal folytatott tárgyalásaik során a lázadók azzal fenyegetőztek, hogy folytatják az Izrael elleni támadásokat.
Tegnap délután ballisztikus rakétát lőttek ki Jemenből Izraelre, aktiválva a szirénákat az ország középső és déli részén. A rakétát a Nyíl légvédelmi rendszer lelőtte. Az amerikai THAAD is megkísérelte az elfogást, de védelmi források szerint a héten másodszor is célt tévesztett.
A Gázai övezetben újraindított harcok óta a hútik 29 ballisztikus rakétát (és legalább 10 pilóta nélküli repülőgépet) lőttek ki Izraelre. Ez a második rakéta, amelyet kilőttek a héten Jemenben végrehajtott izraeli támadások óta, és az első, amely beindította a szirénákat Izraelben.
Találkozó: Ejal Zamir altábornagy, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke tegnap találkozott Liri Albaggal, Romi Gonennel, Omer Sem Tovval és Szasa Trufanovval, a második túszalku keretében szabadult izraeliekkel.
Zamir „nagy elismerését fejezte ki az őszinte beszélgetésért, és hangsúlyozta az Izraeli Védelmi Erők elkötelezettségét a túszok hazahozatala iránt” – közölte a hadsereg.
„Szerettem volna közvetlenül tőletek hallani az érzéseitekről abban az időszakban, amikor túszként tartottak fogva titeket, és az izraeli csapatok a közeletekben tevékenykedtek. A tapasztalatok, amiken keresztül mentetek, nehezek voltak, és olyan erőt és kitartást sugároztok, ami megbecsülést érdemel” – mondta Zamir a közlemény szerint.
„A túszok hazahozatala és védelmük folyamatosan a szemünk előtt van, továbbra is minden lehetséges módon fellépünk majd a háború céljainak elérése, az összes túsz hazahozatala és a Hamász terrorszervezet legyőzése érdekében” – tette hozzá.
Zamir hetente találkozik a túszok családjaival és volt túszokkal.
Szaúdi szitu: Egy palesztin forrás azt nyilatkozta az arab Sky News csatornának, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös a csütörtöki, Huszein as-Sejk, a Palesztin Hatóság alelnökével tartott találkozóján hangsúlyozta, hogy nem lesz normalizáció Izraellel a gázai háború befejezése és a palesztin állam létrehozásához vezető politikai út elindítása előtt.
Ugyanekkor a palesztin forrás azt nyilatkozta a csatornának, hogy Szaúd-Arábia megújítja a Palesztin Hatóságnak nyújtott pénzügyi támogatását, és ezt az arab vezetők éves csúcstalálkozóján fogja bejelenteni, amelyet Bagdadban tartanak ebben a hónapban. A forrás szerint a trónörökös hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arábia elkötelezett a Palesztin Hatóság pénzügyi és politikai támogatása mellett.
Hamász: Az amerikai kormány álláspontja az utóbbi napokban megváltozott a Hamász leszereléséhez való ragaszkodásával kapcsolatban a túszok szabadulását lehetővé tevő tűzszüneti megállapodás részeként, nyilatkozta egy egyiptomi forrás a kataribarát Al-Araby Al-Dzsadidnak.
A jelentés szerint a tárgyalásokon részt vevő amerikai tisztviselők az egyiptomi tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseken kifejezték hajlandóságukat egy olyan keretmegállapodás mellett, amely elhalasztaná a Hamász fegyverellenőrzésének és a terrorszervezet leszerelésének kezelését – miután tűzszüneti megállapodás született.
A forrás hozzátette, hogy az amerikai tisztviselők meg voltak győződve arról, hogy a palesztin szervezetek katonai ágainak vezetőit vagy terroristáit különféle okokból nem lehet eltávolítani a Gázai övezetből. A megfontolások középpontjában a terroristák fogadására javasolt országok aggályai állnak, valamint a Gázából Izrael által eltávolítani javasolt terroristák nagy száma, mely 3000 és 5000 között van.
Másrészt az amerikaiak ragaszkodtak ahhoz, hogy az összes túszt azonnal adják ki – élőket és holtakat egyaránt, a forrás szerint. Azt is mondta, hogy azok, akik Trump belső köréhez közeliek, és a gázai tárgyalásokkal foglalkoznak, meggyőződtek arról, hogy a Netanjahu vezette katonai nyomásgyakorlás politikája nem vezet a túszok szabadon bocsátásához. Ez különösen igaz azután, hogy az amerikai tárgyalócsoport hírszerzési információkat kapott három túsz státusza kapcsán, melyet állítólag amerikai hírszerző tisztviselők gyűjtöttek össze. Az újság ennek az információnak tulajdonítja az amerikai álláspont változását. A szóban forgó három túsz, egy izraeli és két külföldi, lehetséges, hogy már nem él.
Az egyiptomi tisztviselő azt mondta, hogy „bizonyos optimizmus tapasztalható a közvetítők körében” egy átfogó megoldás közeljövőben történő elérésének lehetőségét illetően, különösen annak fényében, hogy a Hamász kész egy körben szabadon engedni az összes túszt, valamint annak fényében, hogy a megállapodás megkötése után elfogadható megállapodásokra juthatnak a Hamász fegyvereivel kapcsolatban.
Witkoff és Irán: Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, aki várhatóan vasárnap újraindítja az atomtárgyalásokat Iránnal, a Breitbart jobboldali amerikai hírportálnak azt nyilatkozta, hogy Irán urándúsító létesítményeit „le kell szerelni” ahhoz, hogy Washington higgyen a szavának, miszerint az ország nem akar atomfegyvereket.
Witkoff szerint Iránnak le kell bontania három ismert dúsítólétesítményét Natanzban, Fordowban és Iszfahánban. Másrészt az irániak megtarthatnák atomreaktorukat Busherben, ahol „nincs lehetőségük dúsítani, nincs lehetőségük centrifugákat üzemeltetni, ezt a létesítményt csak polgári célokra használhatják – áramtermelésre és hasonló polgári célokra”.
„Soha többé nem létezhet urándúsítási program Iránban. Ez a mi vörös vonalunk… Azt hiszem, nincs más választásuk”, mint elfogadni Trump elnök dúsítással szembeni álláspontját. Nyilvánvalóan mondhatnak nemet, és próbára tehetik Trump elnököt, de szerintem az nem lenne bölcs dolog.”
Irán, amelynek vezetői Izrael elpusztítására esküdtek fel, azt állítja, hogy ellenzi a nukleáris fegyvereket. Az Iszlám Köztársaság azonban 60%-ra dúsítja az uránt – ami jóval magasabb, mint amennyi polgári felhasználásra szükséges, és egy lépésnyire van a fegyverként használhatótól.
Witkoff szavai számos fontos dolgot tisztáznak az Iránnal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyek kéthetes szünet után vasárnap folytatódnak a negyedik fordulóval.
A keltett benyomással ellentétben, legalábbis az iráni kérdésben, az Egyesült Államok továbbra is meglehetősen kemény álláspontot alkalmaz Teheránnal szemben:
- Witkoff egyértelmű álláspontot képvisel, miszerint iráni földön nem lehet urándúsítást végezni, és hogy az összes dúsítólétesítményt örökre le kell bontani, és ez a legfontosabb.
- Az USA együtt tud élni egy iráni polgári nukleáris programmal, de jelentős korlátozások mellett, talán hasonló modellel, mint az Egyesült Arab Emírségekben lévő.
- Bár Izrael azt követeli, hogy az Iránnal kötendő megállapodás a rakéták és a hagyományos fegyverek, valamint az iráni megbízottak közel-keleti kérdését is magában foglalja – Witkoff szerint ezek jelenleg nincsenek napirenden a tárgyalásokon.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Támadás Gázában és amerikai lépések több fronton first appeared on Új Kelet Live.
