Figyelem, az alábbiak alkalmasak a közhangulat és a nyugalom megzavarására.
Ez nem a legfrisebb rendőrségi átirat, de a jövőben az összeset sorrend szerint közzéteszem, abban a reményben hátha akad egy tisztességes, az esküjéhez hű rendőr, ügyész vagy bíró aki ilyen átlátszó ügyben megteszi a kötelességét.
„BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG
VIZSGÁLATI OSZTÁLY
Szám: 05000/384/2021. bü. Tárgy: határozat
Hiv. szám: B.3527/2021.
(Miskolci Járási Ügyészség)
Ea: K.I.
Tel.: 46/514-500/2090
HATÁROZAT
eljárás megszüntetéséről
A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének gyanúja miatt Szántó István miskolci lakos
feljelentése alapján folytatott eljárást
– mivel a cselekmény nem bűncselekmény –
megszüntetem.
A határozatot kézbesíteni kell:
1.) Szántó István – feljelentőnek
2.) Miskolci Járási Ügyészség – értesítés végett
Az egyéb érdekelt a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen – ha e törvény kivételt nem tesz –
a közléstől számított tizenöt napon belül a határozatot hozó nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet
elő.
A feljelentő kizárólag a feljelentés elutasítása miatt terjeszthet elő panaszt.
A vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével
kapcsolatban terjeszthet elő panaszt.
A panaszt annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el nem bírálták. A
visszavont panaszt újból előterjeszteni nem lehet.
INDOKOLÁS
Szántó István 2021. július 17-én elektronikus úton tett feljelentést hamis tanúzás bűntettének
gyanúja miatt, melyet a Miskolci Járási Ügyészségnek és a B-A-Z Megyei
Rendőr-főkapitányságnak is továbbított. Ebben hamis tanúzással vádolja az 1. és a 2. számú
tanúkat, akiket meg is nevezett, mint Soltész Edina és Petróczi Attila.
Álláspontja szerint az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során mindkét személy valótlan
tartalmú tanúvallomást tett.
A feljelentést alapján hatóságunk a nyomozást elrendelte. Szántó István az eljárás során számos
további beadványt, illetve feljelentést juttatott el a rendőrséghez, az ügyészséghez és a bírósághoz,
amelyekben továbbra is megkérdőjelezi a fenti két tanú szavahihetőségét, továbbá kifejti, hogy
véleménye szerint ellene koncepciós büntetőeljárást folytattak.
A feljelentései alapját képező ügy a Miskolci Rendőrkapitányságon 05010/5435/2017. bü. számon
volt folyamatban. Ebben azért indult eljárás a Btk. 310. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző, de a (2)
bekezdés szerint minősülő hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt
Szántó István ellen, mert nevezett 2017. november 06-án 13:45 óra körüli időben a Miskolc,
Kazinczy F. u. 16. sz. előtt a vele szemben jogszerűen intézkedő Miskolci Önkormányzat rendészét
a magánál tartott gáz-riasztó fegyverrel lelövéssel fenyegette.
( Hazugság. A kiérkező rendőröknek senki nem állított ilyet, viszont másnapra már kitalálták, hogy felsőbb parancsra bevédjék a rám támadó két rendészt. Bizonyítéki erre Tóth Tamás máig is rendész, aki a bírósági tárgyaláson kijelentett semmilyen lelövéssel való fenyegetésre nem emlékezik. Mit tesz erre Tőzsér Ildikó bírónő, meginti Tóth urat, hogy nem ezt kell mondania.)
A nyomozást 2019. év január hónapban fejezték be, majd a Miskolci Járási Ügyészség 2019.
február 27-én vádiratot nyújtott be a Miskolci Járási Bírósághoz. Az eljárást a bíróság
18.B.1.135/2020. számon folytatta, majd 2020. november 10-én hozott ítéletében Szántó Istvánt
bűnösnek mondta ki. A terhelti fellebbezés folytán eljáró Miskolci Törvényszék 8.Bf.8/2021/33. sz.
alatt 2021. május 19-én meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, azzal,
hogy az elítéltet előzetes mentesítésben részesítette.
Beszerzésre kerültek a fenti eljárás során meghozott ítéletek, valamint a releváns tárgyalási
jegyzőkönyvek. Az ezekben foglaltak és a feljelentésben írt személyek kapcsán az alábbiak voltak
tényként megállapíthatók.
A Járásbíróság elfogadta Petróczi Attila tanú vallomását, az figyelembe vette a bizonyításnál, majd
a Törvényszék azt kirekesztette a bizonyítékok sorából. Ennek indoka – az ítélet szerint -, hogy a
tanú vallomásai részben önmagával, részben az ügyben beszerzett többi bizonyítékkal is
ellentmondásosak. Az eltérő vallomásait a tanú maga is azzal indokolta, hogy az egyes
kihallgatások között több év telt el. A Törvényszék a jogerős ítéletében rámutatott, hogy az
ellentmondásos vallomások esetében a magyarázatot nem az eljárás koncepciós jellege, hanem a
tanú eltérő észlelési helyzete és a természetes felejtés adta.
( Küzdöm mint malac a jégen. Petróczy Attila postás íme hazudott, felsült annak ellenére, hogy a vádiratot szerkesztő főügyész barátja. A rendőrség máig sem volt képes meggyanúsítani hamis tanúzással. Miért is ? Mert Tóth Viktor alezredes kijelentette a tanúskodás törvényes kötelezettség. Tehát annak ellenére, hogy a bíróság, a törvényszéki tanács megállapítja, a sportember hazudott, megrágalmazott mégis védelmezik. Vajon kinek vagy minek köszönhető az ilyen mértékű elfogultság, bűnpártolás?)
Szántó István álláspontja szerint valótlan tartalmú vallomást tett továbbá Soltész Mónika is, mivel
nyilatkozata szerint munkába menet látta az eseményeket, holott aznap nem is dolgozott. Erre
vonatkozóan a törvényszék bizonyítást vett fel, és kihallgatta Fehér Péternét, aki a tanú
munkáltatója volt. Vallomása szerint a vádbeli napon nem, de másnap, 2017.11.07-én dolgozott. A
törvényszék ennek kapcsán megállapította, hogy a tanú sem a nyomozás, sem a tárgyalás során nem
tett olyan vallomást, hogy a vádbeli napon a munkahelyére tartott volna, amikor a történteket
észlelte. Ezzel szemben azt adta elő, hogy 2017.11.06-án nem dolgozott, mindössze arrafelé járt,
amikor a vádbeli cselekménynek tanúja volt. Másnap, 2017.11.07-én ment be a munkahelyére, és
ekkor derült ki a rendészekkel folytatott beszélgetése során, hogy ő látta az eseményeket. Ahogyan
arra a törvényszék rámutatott, Fehér Péterné vallomása így mindenben – ( mi az hogy mindenben megerősítette a tanú állítását – ez is sántit ellenkezőleg Fehérné kijelentette aznap nem dolgozott tehát nem munkábamenet látta azt amit összehordott. Szövegértési probléma. Miért is hazudott Edina, azért mert nem egyedül járt arra hanem a párjával, aki pedig nem akart hazudni és a rendőrségen elmondta, mire odaértek már én a földön feküdtem. Tehát ilyenkor szükséges lenne egy szembesítés, de a vármegyei kapitányságon ezt elszabotálják.)
vallomását, így fel sem merülhetett, hogy Soltész Mónika valótlan tartalmú vallomást tett.( Nem Mónika hanem Edina – tévedni emberi dolog – csak ám ez a hazúdós hölgy sok egyéb más állítása valótlan. Az öltözékemet is benézte. Ráadásul a tárgyaláson elszólta magát – azt mondta nem akart tanúskodni, ám a rendészet vezetője erre felkérte. Magyarul felbujtotta.)
Ennek megfelelően, mivel a tanú szavahihetőségével kapcsolatan nem merültek fel kételyek, ( mondja az aki aktívan folyamatosan a bűnpártolást választja ) a
történeti tényállás megállapításánál vallomásait a bíróság elfogadta és figyelembe vette.
( Hogyan is fogadta el a bíróság – úgy, hogy mielőtt kiderült volna az igazság az első bírónőt lecserélték dr. Tőzsér Ildikóra, aki erőteljes részrehajlással, minden pártatlanságot nélkülözve védelmébe vette a támadóimat. Ráadásul olyan antiszemita diszkriminációs véleményt nyílvánítot amely nem erősíti a sokat emlegetett zérő toleranciát. Olyannyira merészkedett, hogy az indoklásban megfogalmazta – a rendésznek is lehet rossz napja. Magyarra fordítva ilyenkor bárkire ráronthatnak és mg a főügyészt is következmények nélkül inzultálhatják.)
A Btk. 272. § (1) bekezdése szerint a hamis tanúzás bűntettét az a tanú követi el, aki hatóság előtt
az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja.
Semmilyen bizonyíték nem merült fel arra vonatkozóan, hogy akár az 1. számú, akár a 2. számú,
akár más tanú az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomást tett. A Törvényszék álláspontja,
3
RZSNEO_3.90.200.200 (05000-6889.5133-buhame-130742625-001999E67BCB-6889.5141)
valamint az ügyben beszerzett adatok alapján nincs arra utaló információ, amely alátámasztaná a
feljelentő azon állítását, miszerint a kihallgatott tanúk tudatosan, főleg az önkormányzati rendészet
hatására valótlan, irányítottan hamis vallomást tettek volna.
Megjegyzendő továbbá, hogy Soltész Mónika, illetve más tanúk cselekvőségével kapcsolatban
hatóságunk 116/2021. bü. sz. alatt már folytatott eljárást, amely megszüntetésre került. ( Semmilyen vizsgálat nem történt – nem idéztek be nem szembesítettek és a rendőrségen kifejezetten elszabotálták a velem történő találkozást. Miért is?)
Az ott
beszerzett adatokhoz képest sem merültek fel jelen eljárásban új információk.
( Ez is szemenszedett hazugság hiszen mivel kiderült az ügy összes előzménye, meg lett nevezve az a személy aki a városi kapitányságvezetőt a rendészek bevédésére utasította. Tanúk előtt, ugyanakkor ezeket a személyeket máig sem hallgatták meg.)
Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás tárgyát
képező cselekmény nem bűncselekmény, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint az eljárás
megszüntetése felől határoztam.
Alkalmazott jogszabályok:
I. Bűncselekmény minősítése: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 272. § (1) és
(4) bekezdés I. fordulata;
II. Eljárás megszüntetése: a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) a
398. § (1) bekezdés a) pontja;
III. Bűnügyi költség: Be. 402. § (1) bekezdése;
IV. Jogorvoslat: Be. 369. § (1)-(3) bekezdései.
Miskolc, időbélyegző szerint
dr. K.L. alezredes osztályvezető”
Címzettek, kedves Olavasók,
Az ügy kulminál és még erőm egészségem engedi kitartok az igazam mellett és itt is megerősítem, hogy alaptalanul ítéltek el egy rejtélyes bírócserével. Úgy, hogy sem engem sem az ügyvédemet nem értesítették a változásról. Majd az új bíró dr. Tőzsér Ildikó azonnal elvetette a már előzetesen kialkudott bizonyítási kisérleteket. Az ügyvédem szerint olyan mértékű részrehajlással vezette a tárgyalást, amely az ötvenes évek miliőjét idézte fel. A törvényszéken már kiderült a kettes számú névtelen febujtott tanú hazudik és kizárták. Ám nem volt elég bátorságuk, hogy ezek után az ugyanabból az alomból származó egyes számú tanú hazudozását is górcső alá vegyék.
Most más lehetőségem nincsen a védelmem támogatására mint, hogy egy petícióval tiltakozam az igazságtalanság ellen. Kérem a jobb érzésű honfitársaim támogatását.
Jelenleg ugyanis a vármegyei főkapitány úr még az ügyvédemmel történő meghallgatásunkat is elutasította. Mint a főügyész úr is. Napi szinte küldöm a beadványaimat, inditványaimat de még a pót magávádas feljelentéseimet is húzzák halasztják és ha még is beidézik a rágalmazóimat félrevezetik a tárgyalást. Jó esetben a miskolci bírók közül többen is a velem szembeni eljárást közvádasnak minősítették és megküldték az ügyészségnek intézkedésre. Ezek persze idáig még mind válasz nélkül maradtak.
Minden támogatást és jó tanácsot köszönettel elfogadok .
S innen üzenem a vármegyei főnyomozónak Tóth Viktor úrnak, hogy gondolja meg azt az állítását: azért nem szabotálja el a feljelentéseim kivizsgálását mert mentálisan sérült vagyok. Lehet, hogy tökéletes a táv diagnosztikája, de ez a fajta kifogás nem zárja ki a nyomozást. Az a fajta a bűnpártolásra hajazó véleménye sem helytálló, hogy nem tehet semmit a felbujtott tanúk ellen mert a tanúskodás törvényes kötelezettség. Meg az sem helytálló, hogy ha sérül az igazságszolgáltatás rendje akkor én ennek az áldozata nem vagyok jogosult semmilyen feljelentésre. Ha mindez ilyen egyszerű lenne mint a faék akkor akár az igazságszolgáltatásra sincsen szükség…..
