ujkeletlive

Diplomácia – Irán, túszalku és a Kneszet feloszlatásának blokkolása

Izraelnek nem titkolt érdeke az iráni nukleáris képességek elleni megelőző sürgős csapás, és miközben Donald Trump diplomáciai úton rendezné a válságot Binjámin Netanjahu miniszterelnök az ultraortodox sorozási mentesség miatt holnapra időzített Kneszet feloszlatását kezdeményező törvény előzetes olvasatát az eddig is jól bevált módszerrel, az iráni feszültséggel igyekszik megakadályozni.

A gázai háború, és az elvileg még életben lévő túszok kiszabadítása a közeljövőben várhatóan nem kerül a jeruzsálemi politika napirendi pontjára, tekintettel a folyamatban lévő izraeli belpolitikai válság közepette, ugyanakkor Fehér Házi nyilatkozatban a teherani tárgyalásokból összefüggésben nyilatkoznak róla.

Annak ellenére, hogy az iráni külügyminisztérium szóvivője Eszmaeil Baghaei, bejelentette, miszerint az iráni-amerikai közvetett tárgyalások következő fordulójára várhatóan jövő vasárnap kerül sor az ománi Muscatban, Izraelben a felek közötti megegyezés összeomlására számítanak.

Trump elnök tegnap telefonon beszélt Netanjahuval, miközben Irán várhatóan benyújtja válaszát a Witkoff-féle amerikai nukleáris megállapodásra vonatkozó javaslatra, emellett párhuzamosan az elnök és külpolitikai csapata órákon át tanácskozott Camp Davidben az iráni nukleáris válsággal, illetve a gázai háborúval kapcsolatos amerikai stratégiával kapcsolatban, – jelentette az Axios amerikai forrásokra hivatkozva.

Az amerikai elnök célja az eddig kudarcot vallott erőfeszítéseinek korrigálására szolgáló olyan diplomáciai nukleáris megállapodás elérése, amely megakadályozza a háborút Iránnal [és az izraeli csapást], valamint egy túsz- és tűzszüneti alku elfogadása, amely véget vetne a gázai háborúnak, mivel Trump meglátása szerint a két válság alapvetően összefügg, és része egy szélesebb regionális valóságnak.

Amerikai források szerint Camp Davidben, az elnök, JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Susie Wiles kabinetfőnök, Steve Witkoff különmegbízott, John Ratcliffe CIA-igazgató, Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató és más magas rangú tisztviselők részvételével tartott „elvonulás” több politikai ülést is magában foglalt.

Az amerikai nukleáris megállapodásra vonatkozó javaslatra a következő 24 órában várható hivatalos iráni válasz minden bizonnyal elutasító közleményt fog tartalmazni, ugyanakkor az Axiosnak nyilatkozó magas rangú Fehér Házi tisztviselő szerint a nemleges válasz ellenére Teherán a tárgyalások folytatását szorgalmazza.

A Trump elnök által a megállapodásra kijelölt eredeti határidő csütörtökön lejár, tegnapi nyilatkozatában azonban a lehetséges diplomáciai úton történő rendezésre utalva azonban az elnök kijelentette az irániak „jó tárgyalópartnerek, de néha túl kemények tudnak lenni. „Megpróbálunk olyan alkut kötni, hogy ne legyen pusztítás és halál. Remélem, fog működni, de lehet, hogy nem. Hamarosan kiderül.” Majd a Netanjahuval folytatott beszélgetés után, azt állította, hogy Irán követelései „egyszerűen elfogadhatatlanok, különösen az urándúsítással kapcsolatban,” – megjegyezve -„nem szívesen mondom ezt, mert az alternatíva nagyon-nagyon szörnyű.”

Eközben Izraelben a fokozódó belpolitikai válság közepette, és főleg a választások kikerülése végett Netanjahu inkább a sürgős katonai opció alkalmazásában érdekelt, bár állítólag biztosította Trumpot, hogy nem fog lépni, amíg a tárgyalások zajlanak.

A két vezető közötti tegnapi telefonbeszélgetés iráni vonatkozású új aspektusa a gázai helyzet kezelése, és annak ellenére, hogy a tűzszüneti tárgyalások egyértelműen holtpontra jutottak, a színfalak mögött állítólag némi előrelépés tapasztalható a Hamász álláspontját tekintve, ettől függetlenül jelentős áttörésre a közeli napokban akkor sem lehet számítani.

Az elnök tegnapi nyilatkozata szerint Netanjahuval a túszalkuval kapcsolatban is beszélt, mondván még „Irán is részt vesz” az egyeztetésekben, amely állítást Izrael röviddel később elutasított.

Ugyanakkor Netanjahu hivatala megerősítette a tegnapi telefonbeszélgetést, és azt követően a miniszterelnök zártkörű találkozóját a politikai és a védelmi intézmény magas rangú tisztviselőinek részvételével.

Az ultraortodox frakciók, és a mögöttük álló vallási vezetők kormánybuktatási nyomása közepette a miniszterelnök tegnap az iráni kártyára hivatkozva próbálta megakadályozni a szerdai első olvasat megszavazását, miközben Washington jeruzsálemi nagykövete is hasonló – diplomácia körökben egyáltalánn nem szokásos nyomással igyekszik blokkolni a koalíció összeomlását.

Eközben, a háredi sorozás elkerülésének megoldására a Juli Edelstein vezette bizottságban az elmúlt órákban sem történt előrelépés, így az új választások kiírása ellen a miniszterelnök és radikális jobboldali partnerei több csatornán próbálnak egyeztetni.

A miniszterelnök az ultraortodoxok leginkább kormánypárti frakciója, és vezetője a szefárd Sász élén álló Árje Deri támogatására számíthat a szerdai szavazás elhárítását illetően. Derinek több oka is van a koalícióban maradni, az egyik, hogy ellenkező esetben Netanjahu számos, folyamatban zaftos kinevezést akadályozhat meg, amelyek érvényüket veszíthetik, ha a Kneszetet a közeljövőben feloszlatják. A Kan közszolgálati csatorna tegnap este arról számolt be, hogy Deri többek között a munkaügyi és belügyminisztériumok főigazgatói, a Szent Helyek főigazgatói, és a Nemzeti Lottótársaság elnöki posztjára saját jelöltjei számára kedvező kinevezésekről nem szívesen mondana le.

Ugyanakkor, a Sász parlamenti frakciója, és értelemszerűen a Deri mögött álló vallási vezetők tegnap kijelentették  támogatni fogják a Kneszet feloszlatására vonatkozó javaslatot, együtt az askenázi Jahadut HaTora frakcióval, mondván „nem örülünk annak, hogy megbuktatunk egy jobboldali kormányt, de eljutottunk a határig abban a helyzetben, ahol most vagyunk. Ha nem lesz az utolsó pillanatban megoldás, a Kneszet feloszlatására fogunk szavazni. Meg akarjuk védeni azokat, akik számára a Tóra tanulása hivatásuk,” – közölte a Sász szóvivője, ugyanakkor bírálva az ultraortodoxok sorozását, – „a mi rabbijaink elvesztették a bizalmukat a hadseregben. Az összes ultraortodox katonai szolgálati program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Aki hárédiként bevonult, nem hárédiként jött ki.”

A kormányon belüli feszültség enyhítésére az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Mike Huckabee úgy tűnik az előrehozott választások megelőzése érdekében beavatkozna az izraeli politikába. A nagykövet az elmúlt napokban ultraortodox politikusokkal és rabbikkal egyeztetett, és hasonlóan Netanjahu kampányához az iráni ügyet hangsúlyozta, úgy tűnik azonban nem sok sikerrel.

Huckabee azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít Izrael politikai stabilitása fenntartásának, miközben kifejezte aggodalmát, hogy egy előrehozott választás ártana az Irán jelentette fenyegetéssel szembeni fellépésnek, valamint a túszegyezséggel kapcsolatos tárgyalásoknak is, de a litván ultraortodox közösség vezetője, Dov Lando rabbi egyértelmű választ adott a megkeresésre – „a jelenlegi legnagyobb veszély, hogy nincs védelmünk. A jesivákban tanuló fiatalok tanulása az, ami megment minket. A Tóra védelmet és megmentést ad.”

Lando rabbi emellett megbeszélést folytatott Mose Hillel Hirsch rabbival is, és úgy döntöttek, hogy nem változtatnak a korábbi iránymutatáson, és képviselőik holnap a Kneszetben várhatóan a parlament feloszlatása mellett fognak szavazni. A Jahadut HaTora szövetség magas rangú tisztviselői a Ynet-nek azt nyilatkozták, miszerint -„Netanjahunak mindig voltak kifogásai. Hol Gallant, hol a háború – most pedig Irán szolgál ürügyként az újabb halogatásra. Ha szerdáig nem születik megállapodáson alapuló törvény, a Kneszet feloszlatására fogunk szavazni.”

The post Irán, a miniszterelnök régi-új belpolitika fegyvere, és az amerikai nagykövet tárgyalásai a választások kiírása ellen first appeared on Új Kelet Live.