ujkeletlive
Az ultraortodoxok visszalépése a Kneszet feloszlatásától, borítékolható volt
A szerdára kiírt Kneszet feloszlatására irányuló törvény megszavazását Binjámin Netanjahu miniszterelnök, aki délelőtt még betegségre hivatkozva hagyta el korrupciós perében történő meghallgatását, a helyszínre sietve az utolsó percig halasztotta, miközben éjfél utánig több vonalon is zajlott az érintett felek meggyőzése.
Időközben előkerült az iráni támadás, a súlyos gázai háború, és a több fronton történő Izrael létét fenyegető tényezők, illetve a következő napokban várható nagy drámai események, ami miatt a kormány megbuktatása a miniszterelnök szerint nem megengedett.
Az ellenzék már reggel bejelentette, hogy függetlenül attól, hogy milyen döntésre jutnak az ultraortodox frakciók, nem állnak el a törvény napirendre bocsátásától.
Ilymódon a hajnali négy óra körüli szimbolikus szavazáson 61-52 arányban a háredi frakciók leszavazták saját javaslatukat, biztosítva a kormány túlélését, minek a következő fél évben hasonló törvény nem kerülhet újból a plénum elé.
A háttérben
A Kneszet feloszlatására irányuló kezdeményezés törlésére a szefárd Sász vezetőjét, Árje Derit a miniszterelnöknek nem kellett különösebben győzködnie, a háttérben döntéseket hozó Tóra Bölcsei Tanács harsány, megalkuvást elutasító korábbi kijelentései ellenére, végül beérték Deri ígéretével, és nemkülönben azzal az egyszerű ténnyel, hogy a törvény megszavazásának ejtését Dov Lando rabbi kezdeményezte.
A szavazás blokkolásához, a Jahadut HaTora askenázi frakció könnyebben meggyőzhető ágát képviselő Mose Gafnit [Degel HaTora], illetve a döntéseket hozó rav Lando és Mose Hillel Hirsch vallási vezetőket nem volt nehéz átállítani, így a Jichák Goldknopf vezetése alatt álló guri rebbéhez tartozó Agudat Jiszráel három mandátuma semmiképpen nem lett volna elég a törvény előzetes olvasatához.
Az askenázi frakció nem-haszid ága, a Degel HaTora nevében rav Lando részéről kitűzött követelések úgy tűnik teljesültek, ami csak úgy történhetett, hogy a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának élén álló Juli Edelstein [Likud] kirúgása árnyékában visszalépett az általa eddig hangoztatott alapvető feltételek kiszabásától.
Edelstein a hajnali órákba nyilatkozatot adott ki, mondván, hogy „hosszas tanácskozás után megállapodtunk azokról az elvekről, amelyekre a sorozási törvényre vonatkozó javaslat alapozható.”
„Ahogyan végig hangsúlyoztam – csak egy valódi, hatékony, és a katonai szolgálat alapjának kiszélesítését célzó törvényjavaslat kerülhet ki az általam vezetett bizottságból. Ebből nem engedtem, és nem is fogok engedni,” – közölte részletek említése nélkül.
„Ez történelmi hír, és úton vagyunk a valódi változás felé az izraeli társadalomban és Izrael állam biztonságának megerősítése felé” – folytatja. Hamarosan a Külügyi és Védelmi Bizottság megkezdi a törvény megvitatását, és a második és harmadik olvasat felé halad. A történelem felé vezető úton vagyunk,” – állítja Edelstein.
A nyilvánosság előtt titokban tartott, és Edelstein elmondása szerinti történelmi megegyezés, amennyiben teljesülne élesen ellentmond az általa korábban hangoztatott elvárásoknak.
A Degel HaTora, és a Sász közös nyilatkozata a megegyezésről szóló homályos nyilatkozata azonban sejtetti a lényeget, miszerint a bizottság elé „nem sorozási törvény,” hanem „törvény a jesiva diákok státuszának megőrzése érdekében” kerül.
Az Edelsteinnel való egyeztetés előtt az érintett háredi képviselők [kivéve Goldknopf] és a Kneszet jogi tanácsadója közötti megbeszélésen tárgyalt „Egyetértési dokumentum” részletezi azokat a szankciókat, amelyeket a katonai szolgálatra kötelezettekkel szemben alkalmazni fognak, ha nem teljesítik a behívást, úgy mint
- Jogosítvány megvonása
- Külföldre utazás megakadályozása
- A bölcsődei támogatás fokozatos leállítása a toborzási célok hosszú távú teljesítésének függvényében
- Kiterjedtebb egyéni szankciók – például kizárás a „Lakás a kedvezményezettnek” programból.
Edelstein eddig azt állította, a dezertőrök esetében a szankciók rögtön életbe lépnek, de az új megegyezés szerint csak akkor, ha egy éven belül nem teljesülnek a toborzási célok
Továbbá, a jesivákra vonatkozó szankciók körülbelül fél évvel a törvény hatályba lépése után lépnek életbe, amennyiben nem teljesítik a kitűzött célokat, ami mindkét esetben azt jelenti, hogy a szankciók késleltetése akár évekig is kitolható újabb hosszabbításokkal.
Végezetül, Rav Lando döntésének, miszerint a Kneszet feloszlatását kezdeményező törvény napirendre tűzését, a tárgyalások folytatása érdekében csak elhalasztották, de nem vetették el, nincs következménye, hiszen a Degel HaTora döntéshozói pontosan tudták, hogy az ellenzék bukott szavazásra viszi az ügyet.
Összegezve – a háredi vallási vezetők követelése a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos „konszenzusos” törvényről nem történt meg, és valószínűleg a következő jövő évvégi választásokig nem is fog megtörténni. Helyette, a miniszterelnök vállalta, hogy a kormány biztosítja az ultraortodoxok sorozás alóli névleges felmentését azáltal, hogy semmilyen szankciókkal és különösebb anyagi következményekkel nem fogja terhelni a mintegy hatvanezer katonai szolgálatra köteles háredit, beleértve azokat is, akik nem tanulnak jesivában.
Megjegyzendő – amennyiben egy szolgálatra ismételten behívott tartalékos – 5-600 nap terhelés után, megtagadja a bevonulást börtön vár rá, ellenben a kötelező sorozást elutasító ultraortodox dezertőr előállítását a kormány megakadályozza.
Iráni fenyegetés, és evakuálás
Néhány órával azt követően, hogy Donald Trump elnök tegnap azt nyilatkozta, hogy kevesebb reményt fűz az iráni nukleáris tárgyalások sikerét illetően, Washingtonban úgy döntöttek, hogy a biztonsági helyzet miatti növekvő aggodalmak közepette evakuálják a bagdadi nagykövetség nem létfontosságú személyzetét, illetve a katonai stáb családtagjait több öbölmenti bázisról, – jelentette az Axios két külügyminisztériumi és Pentagon-tisztviselőre hivatkozva.
Eközben az Egyesült Államok és Irán közötti nukleáris tárgyalások hétvégére tervezett, döntő fontosságú fordulója nagy valószínűséggel elmarad Teherán azon fenyegetései közepette, az a hír járta, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni bármilyen támadás megtorlásaként válaszcsapást indít a térségben található amerikai katonai támaszpontok ellen.
Előzmények
Trump elnök a tárgyalások újabb fordulójára készülve a hét elején elvonult nemzetbiztonsági vezetőivel Camp Davidbe, Izrael pedig nem titkoltan készenlétben áll Irán nukleáris képességei elleni támadásra, amennyiben az enyhülésre irányuló tárgyalások összeomlanak.
Az elnök két hónapos határidőt szabott a megegyezésre, ami a héten jár le, de
Trump egyelőre továbbra is jobban örülne egy megállapodásnak, mint az egész régió lángba borításának, amit véleménye szerint meg is tudna kötni.
Irán ENSZ-képviselete szerdán hasonló üzenetet közvetített, miszerint a diplomácia „az egyetlen út előre,” és hogy „a túlerővel való fenyegetés nem változtatja meg a tényeket: Irán nem törekszik atomfegyverre, és az amerikai militarizmus csak az instabilitást szítja.” Ettől függetlenül Irán még mindig nem válaszolt az Egyesült Államok nukleáris-alku javaslatára.
A feszültség hátterében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség várhatóan ma fog szavazni Teherán nukleáris kötelezettségeinek be nem tartása miatti elítélő határozatról.
Az evakuálás, és a Közel-keleti feszültség további eszkalálódása közötti egyértelmű kapcsolatot illetően nincsenek egyértelmű állásfoglalások.
Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára az Axiosnak azt nyilatkozta, miszerint a bagdadi nagykövetség személyzetének evakuálása a Külügyminisztérium külföldön tartózkodó amerikai személyzettel kapcsolatos közelmúltbeli biztonsági felülvizsgálatának eredménye.
Ugyanakkor Pete Hegseth védelmi miniszter engedélyezte a katonacsaládok „önkéntes távozását” több Közel-keleti amerikai bázisról a biztonsági helyzetre való tekintettel.
A Fehér Ház szerint az intézkedések Trump elnök tudtával történtek, aki egy tegnapi rendezvényen megjelenve megerősítette, majd azt válaszolta az újságíróknak, miszerint – „evakuálják őket. Veszélyes hely lehet, meglátjuk, mi történik. Iránnak nem lehet nukleáris fegyvere, nem fogjuk megengedni.”
A gyülekező sötét felhők ellenére, úgy tűnik, hogy a tárgyalások következő fordulójára mégis sor kerül, így az elnök különmegbízottja, Steve Witkoff vasárnap az ománi fővárosban találkozik Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, az Egyesült Államok nukleáris megállapodásra tett javaslat iráni válaszának megvitatására, jelentette az Axios.
The post Blöff: az ultraortodoxok visszalépése a Kneszet feloszlatásától borítékolható volt first appeared on Új Kelet Live.
