ujkeletlive
Tűzszünet a béke nélküli iráni háború árnyékában, és a Nobel-díj
Binjámin Netanjahu miniszterelnök megerősítette, hogy a zsidó államot fenyegető húsz éves iráni egzisztenciális fenyegetés utolsó pillanatban, a vezetése alatt elindított Felkelő Oroszlán komplex hadműveletnek köszönhetően megsemmitésre került.
Az idén januárban második alkalommal beiktatott Donald Trump támogatására számítva, az elmúlt hónapokban többször is meglebegtetett izraeli beavatkozás, végül június 13-án vált valóra. A Moszad kémügynökség páratlan rajtaütésének köszönhetően megbénította az iráni légvédelmet, ezt követően a meglepetésszerű támadás-hullám során likvidálták a biztonsági vezetés csúcsát, a nukleáris tudományos elit több magas rangú tagját, ilymódon elindítva az első izraeli – iráni háborút.
Az izraeli légierő napokon át, szinte szünet nélkül zajló erőteljes támadása alatt Teherán meglehet „mindössze” több száz ballisztikus rakétával válaszolt, amelyek azonban az országban korábban tapasztalt Hamász, Hezbollah vagy jemeni húti rakétázásokhoz képest súlyos károkat és 29 halálos áldozatot követeltek.
A húsz hónapja több fronton zajló – különös tekintettel a megrekedt gázai háború nehézségeit tetézve újabb civil erőfeszítéseket, és tartalékos behívásokat követelő hadművelet árnyékában, itthon egyre többen vesztették el otthonukat, és akár munkájukat is. A halálos áldozatok között – a teljesség igénye nélkül, holokauszt-túlélő, 7 éves kislány és családja, akik Ukrajnából érkeztek a gyerek leukémia kezelésére, nyugdíjas orvos, tamrai arab család négy nőtagja, és még számos befejezetlen élet íródott be a zsidó államért meggyilkoltak hosszú listájára.
Az iráni nukleáris létesítmények felszámolására irányuló izraeli hadművelet végső sikere azonban az Egyesült Államok csatlakozása nélkül kérdéses volt. A diplomáciai megoldást követelők nyomása alatt, Donald Trump elnök számos ellentmondásos nyilatkozata ellenére végül elindította az Éjféli Kalapács hadműveletet, bevetve a misztikus B-2 bunkerrombolókat a főbb nukleáris létesítmények, közöttük a kritikus fordói bázis ellen, ilymódon végül befejezte a munkát. Az elnök ezt követően nem kívánta tovább húzni a háborút, és az egyértelmű – ugyanakkor vitatott amerikai részvételt, ezért alig két nappal a bunkerrombolók bevetése után váratlanul fegyverszünetet jelentett be, véget vetve, az általa elnevezett „a 12 napos háborúnak.”
A tegnap reggel hét órakor életbe lépő eleve meglehetősen törékenynek bizonyuló tűzszünet első óráiban az elnök dühösen azzal vádolta nemcsak Iránt, de főleg Izraelt, hogy megszegte a a harcok szüneteltetésének egyezségét, mondván: „két országunk van, amelyek olyan régóta és olyan keményen harcolnak, hogy nem tudják, mi a fenét művelnek.”
Végül, az elnök megnyugtatására sokkal visszafogottabb tűzszüneti megtorló csapással válaszoló Netanjahu tegnap este újabb videóüzenetben történelmi győzelemként könyvelve el, összegezte a Felkelő Oroszlán hadművelet sikerét, amely „generációkon át megmarad.”
Elmondása szerint Izrael „két egzisztenciális fenyegetést” távolított el: „az atomfegyverek általi pusztulás, és a 20 000 ballisztikus rakéta általi pusztulás veszélyét,” amelyeket Irán éppen építeni készült.
Izrael a közeljövőben pusztulással nézett volna szembe, „ha most nem cselekedtünk volna,” tette hozzá, majd dicsérte Trumpot, aki „példátlan módon” járt el, majd megköszönve neki „Izrael védelmében és az iráni nukleáris fenyegetés felszámolásában játszott szerepét.”
A miniszterelnök hangsúlyozta, miszerint Irán nukleáris programját „a süllyesztőbe küldtük. Ha Iránban valaki megpróbálja visszaállítani ezt a programot, ugyanolyan eltökéltséggel, ugyanolyan erővel fogunk fellépni, hogy elvágjunk minden ilyen kísérletet. Megismétlem: Iránnak nem lesz nukleáris fegyvere,” – ígérte, hozzátéve, hogy Irán proxy-tengelye felszámolásával Izrael megnyitja „a jólét és a béke tengelyét a régió nemzetei számára, és azon túl.”
Végezetül, röviden megemlítette Izrael folyamatban lévő gázai háborúját, kijelentette – „le kell győznünk a Hamászt, és vissza kell hoznunk a túszokat.”
A Felkelő Oroszlán hadművelet, és a végső csapást biztosító amerikai közbelépés súlyos következményeit illetően nincsenek kételyek. Ali Hamenei ajatollah és rezsimje által futtatott nukleáris létesítmények, különös tekintettel az dúsított urán, illetve a szükséges centrifugák végérvényes megsemmisítését illetően azonban megoszlanak a szakmai vélemények.
A jelenleg egy NATO rendezvényen Európában tartózkodó Trump dühösen reagált a nemzetközi médiában az elmúlt órákban megjelent összegző jelentésekre,.
„FAKE NEWS CNN, A CSŐDBEN LÉVŐ NEW YORK TIMES-SZAL EGYÜTT ÖSSZEFOGOTT A TÖRTÉNELEM EGYIK LEGSIKERESEBB KATONAI CSAPÁSÁNAK LEJÁRATÁSÁÉRT. AZ IRÁNI ATOMHELYEK TELJESEN ELPUSZTULTAK! MIND A TIMES, MIND A CNN ÓRIÁSI BÍRÁLATOT KAP A KÖZÖNSÉGTŐL!” – közölte az elnök TRUTH közösségi média oldalán, továbbá idézte különmegbízottja, Steve Witkoff nyilatkozatát, miszerint – „tizenkét bunkerromboló bombát dobtunk Fordóra. Kétségtelen, hogy áttörte a boltozatot… és kétségtelen, hogy MEGSEMMISÜLT. Szóval, az a jelentés, ami valamilyen módon arra utal, hogy nem értük el a célunkat, egyszerűen teljesen abszurd!”
Trump haragját, többek között a CNN, a The New York Times, és legutóbb a Reuters által is közölt riportok váltották ki. Az előzetes amerikai hírszerzési értékelések megállapítják, hogy az iráni nukleáris létesítményekre a hétvégén mért amerikai csapások csak néhány hónappal vetették vissza Teherán programját, – közölte három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva a Reuters hírügynökség. Az első jelentést a Védelmi Hírszerző Ügynökség, a Pentagon fő hírszerző szerve, és a 18 amerikai hírszerző ügynökség egyike készítette, – állítja két forrás. Továbbá, az értékelés megállapította, miszerint Irán néhány hónapon belül újraindíthatja nukleáris programját, a Reutersnek nyilatkozó egyik elemző pedig a legkorábbi újraindítást egy-két hónapon belülre becsülte.
A titkos értékelés ellentmond Trump elnök, és magas rangú amerikai tisztviselők – köztük Pete Hegseth védelmi miniszter nyilatkozatainak, mondván a hétvégi csapások, amelyek bunkerromboló bombák és hagyományosabb fegyverek kombinációját használták, lényegében felszámolták Irán nukleáris programját.
Izrael saját korai értékelése valamivel optimistább az idézett jelentésnél, azaz, nem hónapokkal, hanem évekkel veti vissza Teherán képességét az atombomba előállítására, azt viszont Jeruzsálemben sem állítják, hogy a izraeli- amerikai kombinált támadás teljesen eltörölte volna az iráni nukleáris programot.
A nemzetközi médiáknak nyilatkozó források szerint az elnök által említett csapás beomlasztotta a létesítmények bejáratait, és tönkretette vagy megrongálta az infrastruktúrát, az viszont kétséges, hogy a földalatti épületek is hasonló károkat szenvedtek. Megjegyzendő, hogy a The Washington Post, az említett jelentést ismerő személyre hivatkozva azt írta, hogy néhány urándúsításra szolgáló centrifuga sértetlen maradt.
Összegezve, a működés újraindítása alapvetően attól függne, „mennyi időbe telik kiásni és kiépíteni vagy megjavítani” az áram- és vízellátó létesítményeket. Emellett, egyes nyilatkozatok szerint Irán dúsított uránkészleteit szintén nem sikerült megsemmisíteni, legalábbis nem teljes mértékben.
A Fehér Ház sajtófőnöke, Karoline Leavitt a CNN, – amely elsőként számolt be a szóban forgó értékelésről -, riportjára hivatkozott, hangsúlyozva – „az állítólagos következtetés teljesen téves. Mindenki tudja, mi történik, ha tizennégy 30 ezer fontos bombát dobnak le tökéletesen a célpontra: teljes megsemmisülés.”
A friss tűzszünet – elmúlt óráiban gyülekező felhői ellenére, újabb esélyt jelent Trump számára a régóta áhított Béke Nobel-díjra. Az elnök köztudottan még az első hivatala ciklusa óta, és eddig sikertelenül vágyott a rangos elismerésre.
Választási kampányában hangsúlyozott béke törekvései, tekintettel az orosz-ukrán háború, majd a gázai konfliktus lezárására irányuló eddig sikertelen erőfeszítései, az általa elnevezett 12 napos háború végrehajtása, és a villámgyors tűzszünet fordulatot jelenthet.
A republikánus Buddy Carter képviselő tegnap jelentette be, hogy a Nobel-békedíjra jelölte az elnököt az Izrael és Irán között létrejött tűzszünetnek köszönhetően, nem sokkal azt követően, hogy a múlt héten Trump akként nyilatkozott – „bármit is teszek, nem fogok Nobel-békedíjat kapni, beleértve az Oroszország-Ukrajna, és az Izrael-Irán közötti kapcsolatokat is.”
Emellett, váratlanul a pakisztáni kormány pénteken jelentette be szándékát, miszerint Trumpot javasolja az idei Nobel-békedíjra, azzal indokolva a döntést, miszerint az elnök fellépett az India és Pakisztán között a közelmúltban kirobbant viszály eszkalálódásának megakadályozása végett. Két nappal később azonban elítélte az Egyesült Államok iráni létesítmények elleni támadásait, miközben a „párbeszédhez és a diplomáciához” való visszatérést sürgette, mint „az egyetlen járható utat a régió válságainak megoldására.”
The post A 12 napos háború – győzelem és kételyek first appeared on Új Kelet Live.